Az Egy gondolat bánt engemet arról tanúskodik, hogy a költő a legnagyobb családért, az emberiségért akarta feláldozni magát. Illyés Gyula szerint " ha érzelem-kitörést, szinte szerelmi lobogást keresünk, azt ebben a versben találjuk meg ". A születésnap és a szerelmi hullámvölgy mellett a vers születésének volt egy harmadik fontos apropója is: a világ nagy változások előestéjén állt, s a romantikán felnőtt nemzedéket egy nagy történelmi megrázkódtatást váró korhangulat jellemezte. A kor legjobb elméi átérezték a közelgő változások izgalmát: ki félelemmel vagy aggodalommal, mint pl. a forradalomtól idegenkedő Széchenyi, ki pedig lelkes várakozással. mint Petőfi. Petőfi esetében a költő személyisége és a történelmi kor, amelyben élt, szerencsésen találkozott egymással. Alkati sajátossága volt ugyanis az erős indulatiság, az érzelmek intenzív átélése, a temperamentumosság, a lobogás. Ő nem tartotta bölcsnek a sztoikusokat, akik jót és rosszat egyforma közönnyel fogadnak, ő mindent érezni akart, az örömet is, a fájdalmat is, képes volt "Teljes szívből szeretni és gyűlölni".
Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... - Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!
Az a gondolat bántja, hogy petyhüdten, ágyban kell meghalnia, neki, aki csupa romantikus tűz, csupa tettre kész erő, csupa mozgás, csupa életerő. Ez a bántó gondolat fészkelte be magát az agyába. Ő nem ágyban, párnák közt, lassú, beteg sorvadással akar meghalni, ő elutasítja ezt a halálnemet. Ezt az elutasítást negatív töltésű szavak ("elhagyott", "üres") és két tiltó értelmű felkiáltás jelzi: Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Istenhez fordul, pedig Petőfi nem szokott Istenhez fohászkodó verseket írni. Az anafora eszközével nyomatékosítja, hogy nem így akar meghalni (" Ne ily halált adj, istenem, / Ne ily halált adj énnekem! ") Olyan halált kér Istentől, ami nem lassú, hosszadalmas, észrevétlen elmúlás ("hervadó virág", "elfogyó gyertyaszál"), hanem valami hirtelen, gyors, elemi erejű halál, mintha kőszirt volna, amelyet ledönt egy földrengés, vagy fa, amelybe belecsap a villám. Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… – Érdekes ellentétet figyelhetünk meg a természetes halált és a hősi halált kifejező metaforák között.
Több mint 43 ezer Facebook rajongó Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük Sorozatunkban a magyar irodalom nagyjaiként számon tartott költők klasszikussá vált verseit vonultattuk fel. Válogatásunk nemcsak azoknak szól, akik szeretik a szép verseket, a diákok házi könyvtárából sem hiányozhat, hiszen olyan művekről van szó, melyekről az iskolában is méltán tanulnak. Petőfi Sándor (1823-1849) a népköltészetben rejlő lehetőséget felfedezve egy addig nem létező műfajt honosított meg: szakítva a Kazinczy-féle "finomkodó stílussal", költészetében nála jelenik meg először a családi líra, a hitvesi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a magyar táj méltó bemutatása.
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja. Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni. A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér; ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni. A szerkezeti rész 2. fele a főmondat. Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…, ), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában. Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat. A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös) válik a jelenet képszerűvé. A 3. szerk. részben () hangnemváltással folytatódik: a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete, a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
Figyelembe kell venni, hogy milyen anyagból készül a talizmán. A legjobb, ha könnyűfémből készül, akkor a sima felületről visszavert fény az amulett védő auráját jelképezi. Ideális esetben a Hamsa amulett ezüstből készül és türkizkékkel díszíti - ezek a termékek energiát adnak a legerőteljesebben. Az amulettet úgy viselik, hogy érintkezésbe kerüljön a testtel, általában ruházat alatt vagy a csuklóján. Nem ajánlott kombinálni más szimbólumokkal és képekkel, különösen misztikus vagy vallási jellegűekkel. Ugyanezek a házastársak vagy szerelmesek által viselt amuletták hosszú ideig megőrzik a szeretet, a gyengédség és a szenvedély kapcsolatát, és a házasság a lehető leghosszabb ideig tart. Fatima keze: a kabalája jelentése a nők és a férfiak számára, ha fel lehet viselni az ortodoxokat és a muszlimokat. A legerősebbek a "Fatima kezek" képei, önállóan készítve. Számos keleti tűszokás hímzi ezt a szimbólumot ruhákon vagy belső tárgyakon, természetes kövekből és gyöngyökből készült medálokkal díszítik. Úgy gondolják, hogy az ilyen hímzés nagy szerencsét hoz annak, akinek bemutatták. A nagy festményeket, amelyeken Hamsát ábrázolják, gyakran ajándékként mutatják be, általában héber áldási feliratokkal díszítve.
Azonban az intuíciói és misztikus tapasztalatai segítik útját. Számokhoz tartozó értelmezések 1. Szenvedély, elkötelezettség, siker. 2. Halál, szerencsétlenség. 3. Intuíció, miszticizmus. Tudás, hatalom, igyekezet. 5. Szeretet, vagyon, boldogság. 6. Munka, elégedettség. 7. Megfontoltság, elmélyültség, ártatlanság. 8. Az igazság szeretete, családi értékek. 9. Fájdalom, bánat, kritika. 10. Siker a nehézségek után. 12. Jó szerencse, jó fordulat. 13. Hitetlenség, cinizmus, negatív hozzáállás. 14. Őszinte szeretet, odaadás. 15. Szépség, csodálat. 16. Szerelem, szexualitás, őszinteség. 17. Állhatatlanság, kacérság. 18. Csökönyösség, szűklátókörűség. 19. Nincs értelmezés. 20. Csalódás, könnyek. 21. Könyörtelen, otromba, nyughatatlan. 22. Diszkrét, körültekintő, kifürkészhetetlen. 23. Titok, tiszteletreméltóság, lassú előrehaladás. 24. Közöny, önteltség, önzőség. 25. Éleslátás, intelligencia, siker. 26. Jótékony hatás, értékesség, szolgálatkészség. 27. Bátorság, elkötelezettség. 28. Gyengédség, szeretet, nagylelkűség.
Jutalom, elfogadás, tisztelet. 600. Ellenségeskedés, rosszakarat, gyanakvás. 700. Erkölcsös akarat, erő, vitalitás. 800. Hatalom, dicsőség, utazás. 900. Jutalom, erő, szerénység. 1000. Mindent elsöprő siker.