9, 89 Történelmi dráma minisorozat (2019) Megtekintés: HBO Max Film adatlapja Az HBO és a Sky koprodukcióban készült, ötrészes, nagy port kavart minisorozata azoknak állít emléket, akik feláldozták magukat, hogy megmentsék Európát a csernobili katasztrófa elképzelhetetlen következményeitől. 1986. április 26-án az Ukrajnában található Csernobili Atomerőműben hatalmas robbanás történt, amelynek eredményeként radioaktív anyagok kerültek Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna, Skandinávia és Nyugat-Európa területére. Valerij Legaszov szovjet atomfizikust, aki az elsők között ismerte fel a katasztrófa súlyát, Jared Harris alakítja. Stellan Skarsgard játssza Borisz Scserbina szovjet miniszterelnök-helyettest, a csernobili kormánybizottság vezetőjét, Emily Watson pedig Ulana Komjuk atomfizikust, aki elkötelezte magát a katasztrófához vezető okok feltárása mellett. Csernobil 1 res publica. Filmelőzetes: Csernobil
Így szereplőink többségének folyamatosan fel kell tennie azt a kérdést, hogy mekkora áldozatot hajlandó hozni, amikor pontosan tudja, hogy ezt senki sem fogja megköszönni neki, sőt, még az sem biztos, hogy a tetteit nem szabotálja majd valamelyik pártfunkcionárius. A Csernobil esetében ez a tudat sokszor borzalmasabb, mint a képernyőn látott szörnyűségek. Csernobil 1 resz magyarul. Ebből a szempontból Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes (Stellan Skarsgård) és Valerij Legaszov atomfizikus (Jared Harris) párosa kulcsfontosságúnak bizonyul. Őket használja Mazin arra, hogy világossá tegye a helyzet súlyosságát, a döntéshozók elképesztő felelősségét és tehetetlenségét (de Legaszovnak fontos expozíciós szerepe is van, mivel ő magyarázza el azt is, hogy hogyan zajlik le a sugárbetegség). Legtöbbször Skarsgård és Harris kétségbeesett arcából, megtört pillantásaiból olvasható ki, mekkora léptékű katasztrófával van dolgunk. Ennek ellenére a sorozat nem nevezhető visszafogottnak, sőt helyenként hajlamos túlzásokba esni sokkoló ábrázolásmódjával és a szovjet vezetés dühítő nemtörődömségének kihangsúlyozásával.
random Az új, izgalmas filmsorozat a bűnügyeket szokatlan, egyedi perspektívából mutatja be: a bűnözőkéből. A nézők bepillanthatnak a legveszélyesebb bűnözők gondolataiba és motivációiba. Eközben egy elit bűnüldözési osztag nyomában járhatnak, akik olyan ügyekkel foglalkoznak, melyeket korábban senki nem volt képes megoldani - nyomokat, bizonyítékokat gyűjtenek és megpróbálják kipuhatolni az elkövetők gyenge pontjait. A nyomozások során a feszültség egyre nagyobb lesz, míg végül sikerül csapdába ejteni a bűnözőket. KRITIKA: Csernobil, 1. évad, 1-3. rész. Az Esküdt ellenségek belülről mutatja be az izgalmasabbnál izgalmasabb bűnügyeket. Eredeti cím: Law & Order: Criminal Intent Megjelenés: 2001 - 2011 (Vége) Epizódhossz: 45 Perc Epizódok száma: 195 IMDb: Kategóriák: Krimi Dráma Misztikus
De ez elengedhetetlen, hiszen így láthatjuk az összes szemszöget és egy lehetünk tanúi a kulcspillanatoknak. Mazin a karaktereket pedig (a lehetőségekhez képest) megfelelően árnyalja: senki nem tartózkodik tovább a képernyőn, mint amennyi szükséges, ugyanakkor ezeknek a pillanatoknak egytől-egyig jelentősége és súlya van. Ez a rengeteget perspektíva pedig ahelyett, hogy szétdarabolná az élményt, koherens és világos narratívába rendeződik. Miközben a csernobili balesetnek aligha adódik kézenfekvő dramaturgiája, a sorozat a legjobb fiktív történeteket megszégyenítően fűzi össze a baleset összes részletét, következményét és meghatározó szereplőjét. Ez már önmagában is komoly érdem lenne, de a Csernobil a tragédia hátterének mélyére is kiválóan ás le. Csernobil 1 resz. Hősei nemcsak az elemekkel viaskodnak, hanem egymással és magukkal is, hiszen olyan környezetben kell helytállniuk, ahol a párhűség előrébb való, mint az emberélet. Természetesen ez a világ már egy félig-meddig anarchiába süllyedő, döntésképtelen, enervált Szovjetunió, de azért a régi bolsevik reflexek még ugyanúgy működnek a bizottsági üléseken.
A filmsorozat a kritikusok körében is sikert aratott és bizonyos körökben nagy port kavart. Esküdt ellenségek: Bűnös szándék 1. évad 12. rész - Online dmdamedia.eu. A BuzzFeed -en arról is írtak, hogy megdöbbentő módon történelmileg pontosan írták meg a forgatókönyvet. Most Thomas Flight egy olyan videót készített, melyből jól látható, hogy mennyire hasonlítanak a valóságban készült felvételek és a film jelenetei. Úgy tűnik tehát, hogy a történelmi hitelességen túl a dokumentumfilmek képeit is reprodukálták, ami óriási bravúr. forrás: Még egy link azoknak, akik a fentieknél jobban bele szeretnék ásni magukat Csernobi titkaiba: Szieszta - A Patrióta Magazin |SZIESZTA-NETWORK HUNGARY © |
Az HBO-n már régóta reklámozzák a Csernobil sorozatot, és tegnap óta már nézhetjük is az első részét. Az utóbbi 33 évben jött már ki jó dokumentumfilm belőle a tragédia 20. évfordulójára (A csernobili csata, 2006. ), de olyan mű még nem, ami a száraz tények közlése mellett egy kicsit többet is csempészett volna ebbe a történetbe. Magyarok Csernobilban 1. rész. ( Csernobil Chernobyl ) - YouTube. 2013-ban igaz volt egy jó ukrán romantikus filmdráma az eseményből, de ott közel sem kapott akkora szerepet a csernobili reaktorban történt katasztrófa. Az IMDb-n 9. 5 ponttal teljesítő sorozat első része folyamán egy csomó szereplőt megismerhetünk különböző szintekről, így újra és újra átélhetjük a katasztrófa egyes pillanatait a filmben megjelenő emberek szemszögéből. A mindent elbagatellizáló Anatoly Dyatlov karaktere hozza azt a tipikus vaskalapos orosz karaktert, aki osztogatja a teljesen nonszensz parancsokat. Nem törődve azzal, hogy esetleg épp a biztos halálba küldi az embereit. Mindezt az után is, amikor a robbanás után maga is látja a reaktormagból származó füstölgő grafitdarabokat.
A Duna hőfoka több szempontból is fontos: egyrészt mivel az erőmű a maghasadás során felszabaduló hővel vizet melegít, mely gőzzé válva forgatja az áramtermelő generátorokat hajtó turbinákat, a Duna relatíve hűvös vizét használják a fáradt gőz visszahűtésére, hogy azt a rendszerben keringetve további áramfejlesztésre használják. Minél melegebb a folyó vize, annál kevésbé hatékonyan tudja ellátni ezt a feladatot, így értelemszerűen amennyiben nem csökkentik a teljesítményt, egységnyi mennyiségű fáradt gőz lecsapatásához több Duna-vízre van szükség – így még több vizet melegít az erőmű. Ez azonban még ha technológiailag megoldható lenne az előírtnál melegebb víz esetén is, a harminc foknál melegebb víz súlyos károkat okoz a folyó élővilágában, a határértéket meghatározó jogszabályt pedig ennek védelmében hozták. adattárolás), szállítmányozási feladatokat látnak el és folyamatos jogi szolgáltatásokat nyújtanak, könyvvizsgálatokat végeznek stb., beleértve a saját cégcsoportunk azon cégeit, amelyek a fenti tevékenységeket végzik.
Amennyiben értesülni szeretne legújabb akcióinkról és híreinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. Szöveg Thándor Márk - Török Máté: Béka-tangó — dal Brekex, brekex, brekex! Béka ül a levélen, nyelvét nyújtja serényen nem evett még eleget, kapkodja a legyeket. Brekex, brekex, brekex! Nincsen neki fedele, nyenyere a kenyere, tenyerével nyenyerész, kuruttyolva heverész. Gyere, nézz mélyen a szemembe! Elmondom, hogy mi bánt engemet: Légy vagy te nagy béka szemembe'! Késztet az ösztön, hogy egyelek! Brekex, brekex, brekex! A jogszabályban meghatározott figyelmeztetési érték sem véletlen, ugyanis mikor tavaly túlmelegedett a Duna, az erőmű hűtővíz-befolyójánál a mostanihoz hasonlóan 25-26 fokos hőmérsékletet mértek.