Gyakran hallani a tejfehérje-allergiáról és a laktózérzékenységről, mely két terület azonban nem fedi egymást. A tejallergia során tulajdonképpen a fehérje vált ki túlérzékenységet az immunrendszerben, míg a laktózérzékenység nem hozható kapcsolatba az immunrendszer működésével. Honnan ismerhető fel a tejfehérje-allergia? A baba jó közérzetének és a zöld székletnek az elkerülése érdekében korántsem mindegy, hogy mit fogyaszt a szoptató anya. A tejtermékek és a tej fogyasztásának kerülése sokszor hozhat gyógyírt a bajra, de természetesen a tehéntejalapú tápszerekre is jelentkezhet allergiás reakció a kicsiknél. Ennek gyakori tünete a hasfájás, a hányás, a hasmenés, de kiütések és ekcéma is megjelenhetnek. A oldalon a tejérzékenységről részletes információkhoz juthatsz, így már a kezdeti tünetek esetén pontosan tudhatod, hogy mi a baj, és érdemes-e szakembert felkeresni. Mikor forduljunk orvoshoz? A zöld széklet önmagában nem probléma, de mindenképpen odafigyelést igényel. Csecsemő Zöldes Széklete, Baba Zöldes Széklet. Ha több napig is eltart, sokat sír a baba, vagy tartós hasmenéssel küzd, esetleg véres a széklete, akkor minél hamarabb fordulj gyermekorvoshoz.
Nagyobb baj feltehetően mindaddig nincs, amíg a csecsemő súlyfejlődése kielégítő, hetente legalább 15 dkg-ot hízik (ez persze lehet több is), nem hányogat, maximum egyet-egyet bukik (ami normálisan is előfordulhat büfizéskor), székletürítése normális és rendszeres, és a széklet konzisztenciája is megfelelő. Természetesen minden csecsemő önálló individuum, független egyéniség, nem úgy "működik", mint egy gép, és táplálkozási, súlyfejlődési szokásai eltérőek. A szopós csecsemők ellenállóbbak, védettségi szintjük általában jobb, és táplálásuk is olcsóbb, higiénikusabb – vétek nem élni a szoptatás lehetőségével! Ha anyai okokból nincsen rá mód, mesterséges tápláláshoz kell folyamodni, de legyünk tisztában vele, hogy ez sohasem olyan tökéletes, mint a szoptatás. A székrekedés és a has bal oldalán tapintható székletcsomók is okozhatnak funkcionális hasfájást. A bélférgesség szintén hasfájással járhat; gyermekközösségekben gyakori betegség. Hogyan enyhítsük a fájdalmat? A fentieken túl a masszázs és a baba "tornáztatása" is enyhíthetik a hasfájást.
Tisztelt Doktor Úr/Nő! Kisfiam 2 hónapos. Tejem egyáltalán nincs, így tápszeres baba. Születése óta spenótzöld és bűzös a széklete. Kezdetben Beba Pro HA Start, majd Beba Pro HA Sensitiv tápszert írt fel neki a háziorvosunk. Pár napja Humana Digest tápszert kap a baba, de a széklet színe és szaga még mindig nem változott. Az orvos azt javasolta, hogy adjak neki minden nap Normaflore-t is. A széklete gyakorisága változó. Általában minden nap egyszer van, de előfordul, hogy egy nap kimarad. A kérdésem az lenne, hogy mi lehet az oka ennek a székletnek és mi a további teendő? Válaszát előre is köszönöm! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Balogh Andrea válasza széklet probléma témában Tisztelt Kérdező! Az Ön által írt zöldes széklet oka lehet a baba éretlen bélrendszere, de sajnos fertőzés is okozhat ilyen tüneteket, így mindenképpen javasolt széklettenyésztés küldése a helyi ÁNTSZ-hez. Ha ennek az eredménye rendben van akkor érdemes elgondolkozni extrémen hidrolizált tápszer adásán, mely gasztroenterológus szakorvos javaslata alapján történik.
Egy-egy rosszabb időszakot követően akár hosszabb ideig nem jelentkeznek újra a panaszok. Majd rohamszerűen ismét visszatérhetnek a panaszok, amelyet nem csak a mindennapos munka befolyásolhat, hanem az időjárás miatt is rosszabbodhatnak a tünetek. Kezelése Az asztma kezelése több módon is lehetséges. Ha az asztma hátterében allergia is van, akkor az egyik kezelési mód, hogy minél inkább kiszűrjük az allergiás panaszokat okozó dolgokat a környezetünkben. Emellett pedig mindenképpen szükség van gyógyszeres kezelésre is. Az asztmás panaszokra általában kétféle gyógyszert alkalmaznak, az egyik, amelyet folyamatosan szedni kell azért, hogy a beszűkült légutakat tágítsa. Emellett pedig általában rohamoldó gyógyszert is adnak, amely a kezdődő rohamot akadályozza meg. Az asztma kezelésében az egyik legfontosabb szempont, hogy ne felejtsük el pontosan beszedni a gyógyszert, mert könnyen visszaeshet, aki abba hagyja a kezelést. A gyógyszerek pontos használatával viszont akár teljesen el is múlhatnak az asztmás panaszok.
A kutatások szerint ebben szerepet játszik például az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, de a gyermekkori túlsúly és a túlzott tisztaság csecsemő- és kisgyermekkorban is növeli az asztma kialakulásának kockázatát. A cikk az ajánló után folytatódik Allergiagyanús tünetek Tüsszögés? Ingerköhögés? Orrdugulás? Ödéma? A szervezetben megnövekedett IgE (immunglobulin E) szintet sokféle tünet jelezheti. Gyorstesztünk segít eldönteni, hogy visszatérő panaszaidat allergia, vagy valamilyen vírus, fertőzés okozza-e. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A felnőttkori asztma megjelenésénél felértékelődik a környezeti tényezők szerepe. A betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolja az egyén életmódja és körülményei. Kiváltó tényező lehet például az aktív és passzív dohányzás és a túlsúly is. Ha valaki allergiás, 30% az esélye, hogy a szénanáthás tünetek mellett asztmája is kialakul. A foglalkozás szerepe is meghatározó: a szennyezett, füstös, poros levegő belélegzése növeli az asztma kockázatát.
Az asztma az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés, amelyet sokan kezdetben összetévesztenek az allergiával. Azonban érdemes a tünetekkel minél előbb szakorvoshoz fordulni, hogy ne váljanak azok sokkal súlyosabbá. Kialakulása Az asztma kialakulása a legtöbb esetben valamilyen allergiából indul. Így főleg az allergiások között találhatunk asztmásokat és jellemzően fiatal korban alakulnak ki a tünetek. A legtöbb asztmás főleg a porra, a pollenre, illetve az állatszőrökre allergiás. Ezért általában nagyon sokan nem is tudják, hogy a nehéz légzés vagy a fulladás érzése, nem csak a levegőben szálló portól van, hanem már asztmás tünetek állnak a háttérben. Az asztmás tünetek legfőbb oka a tüdőbe vezető légutak gyulladása, ami miatt beszűkülnek a légutak és ezért válik nehézzé a légzés, illetve ezért alakul ki a fulladás érzése is. Tünetek Az asztma legjellemzőbb tünetei közé tartoznak: légszomj, köhögés kilégzéskor sípoló hang mellkasi fájdalom Amíg az asztma kezdeti stádiumban van, addig ezek a tünetek nem jelentkeznek folyamatosan.
Mi az asztma? Az asztma egy krónikus betegség, ami a légutakat érinti. A "légutak" kifejezés tulajdonképpen egy csőrendszert jelent, melyen át a levegő bejut a tüdőbe, majd el is hagyja azt. Mondhatjuk azt, hogy az asztmás betegeknél a légutak "érzékenyek". Falukban gyulladás zajlik, miáltal mindenre reagálnak, amivel érintkezésbe lépnek, és "nem tetszik nekik". A betegség gyakran érint családokat, főként ha allergia kimutatható és/vagy dohányoznak. Milyen gyakori az asztma? Az asztma Európában átlagosan a lakosság 5-7%-át érinti. Magyarországon a regisztrált felnőttkori asztmások száma 300 000 felett van. Hogyan érinti a légutakat? Amennyiben az asztmás beteg olyan dologgal érintkezik, ami irritálja az érzékeny légutakat – ezeket tényezőket asztma triggernek nevezik- a következőképpen reagál. A légutak izomzata összehúzódik, így azok "beszűkülnek". A légutakat borító nyálkahártyában gyulladás jön létre, vagy a gyulladás fokozódik, ezáltal az megvastagszik. Tapadós nyák képződik, ami tovább szűkítheti a légutakat.
Le kell győzni ilyenkor az idegességet, nyugodtnak kell maradni. Meg kell tanulni, hogy a levegő után való ideges kapkodás ront a helyzeten, mivel ilyenkor a kilégzés a nehezített. Ennek megfelelően a beteget a levegő lassú és egyenletes kifújására kell biztatni. Ha van lehetőség, hanyatt kell feküdni vagy félig ülő testhelyzetet kell felvenni, a felsőtestet pedig valamilyen kényelmet biztosító tárggyal megtámasztani.
Amennyire lehet, kerülni kell a kontaktust a szóba jöhető allergén anyagokkal, a már fellépő allergiás tünetek kezelését pedig időben el kell kezdeni. Ha a betegség már kialakult, akkor a tüneteket kiváltó okok elkerülésére kell odafigyelni. Ennek egyik tipikus példája, amikor a nehézlégzéses rohamokat fizikai terhelés váltja ki, ilyenkor előzetes gyógyszerbevétellel tudjuk azt megelőzni. A mozgás abbahagyása semmiképpen sem javasolt, mivel az elhízáshoz és egyéb betegségek kialakulásához vezethet. Bármilyen mozgásformáról is legyen szó, igyekezzünk azt a szabadban, tiszta, friss levegőn végezni. A beteg állapotának szintén nem kedvez a dohányfüst jelenléte, ezért az ilyen környezetben való tartózkodást ugyancsak kerülni szükséges. Ha már kialakult a betegség, fel kell készülni arra, hogy a nehézlégzéses rohamok során higgadtak maradjunk, valamint – a gyógyszerek használatán túl – megfelelő légzéstechnikával reagáljunk a tünetekre. Különösen a kisebb gyermekek esetén szükséges a szülői jelenlét és megnyugtatás.