Csütörtökön hidegfronti jellegű tünetek jelentkezhetnek, emiatt az érzékenyek körében fejfájás, keringési panaszok, vérnyomás-ingadozás is előfordulhat. A szelesebb tájakon élők erősebb fejfájást is tapasztalhatnak, ingerlékenység, nyugtalanság is jelentkezhet, valamint kissé itt alacsonyabb lehet a hőérzet is. Nehéz nap vár a szívbetegekre és az idősekre, így ők lehetőleg kerüljék a nehéz fizikai megterhelést. Egyes tájainkon hűvös lesz a hajnal, az itt élők körében ekkor felerősödhetnek a kopásos jellegű ízületi panaszok. A felfrissülés jótékony hatásai közé tartozik, hogy mérséklődnek az alvászavarok. Továbbra is ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozásra! 10 és 16 óra között sokfelé nagyon erős lesz az UV-sugárzás, ezért a szabadban ajánlott gondoskodni bőrünk megfelelő védelméről. Időjárás Balatonmáriafürdő – 7 napos időjárás előrejelzés | freemeteo.hu. Csütörtökön nagyobb számban nyugaton, délnyugaton alakulhat ki eső, zápor, néhol zivatar, máshol csak elvétve lehet egy-egy rövid ideig tartó zápor, így ezeken a tájakon vizes, csúszós útszakaszokkal találkozhatnak a közlekedők.
Ez az elterjedt szőlővész nemcsak a híres csopaki, badacsonyi, füredi és zalai bortermelőket tette tönkre, de egész Európában "szőlőkáoszt" okozott. A filoxéra-vész közben eltűnt borok közül az 1968-ban kiveszettnek hitt pintesre, amelynek ma már csak szórványban lelhető csak fel egy-egy tőkéje, Németh Márton talált rá Cserkút mellett. A terület parcellázását Gróf Széchenyi Imre kormánybiztos kapta feladatul. Ez a feladatot ő szívügyének tekintette, és bravúros teljesítményének köszönhetően három-négy év alatt újra hazai és külföldi elvárásoknak is megfelelő magyar bort készíthettek a helyi gazdák. Az idő múlásával egyre többen kezdtek fürödni is a térségben, de az első fürdőház csak az 1880-as években jött létre, az első fürdőegylet pedig csak 1902-ben alakult... (wikipedia)
Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásaival a nehezebben vizsgálható üvegházhatású gázokat célozza meg, mint például a légköri metánt. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az ATOMKI vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS – Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő. A kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi. Több mint 20 éve tölt be valamilyen vezetői pozíciót az intézetben, mindemellett TDK, diplomamunkás és PhD hallgatók témavezetője is, nemzetközi konferenciák szervezője és meghívott előadója. Több karon oktat a Debreceni Egyetemen.
Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Szalay Sándor díjjal ismeri el az atom- vagy atommagfizikában, illetve ezek interdiszciplináris alkalmazási területein kimagasló eredményt elért kutatóit. 2021-ben az ATOMKI Tudományos Tanácsának javaslatára Dr. Molnár Mihályt, a magyar radiokarbon-kutatás meghatározó alakját, az ATOMKI tudományos főmunkatársát és Környezettudományi Osztályának vezetőjét tüntették ki. Az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni megnyitóján adták át a DAB Székházban 2021. november 4-én. Molnár Mihály az utóbbi több mint húsz évben óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy az ATOMKI-ban fejlődhessen a régészeti radiokarbon-kormeghatározás, továbbá hogy az intézet nemzeti központként szolgálhassa az elmúlt pár ezer év történetét kutató tudományágakat és tudományos iskolákat. Jelentős eredményeket ért el a radiokarbon-módszer pontosításában, különösen a tekintetben, hogy kisméretű mintákból is lehessen információt kapni a minta korára, eredetére vonatkozóan. Ezenfelül a módszertani fejlesztéseket megcélzó Nemzetközi Radiokarbon Kompetencia és Képzési Központ (INTERACT) létrehozására irányuló GINOP projektet is ő vezeti.
gratulálunk! 2021. 11. 09. 19:11 Az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa a díjat a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni megnyitóján vette át a DAB Székházban november 4-én. Dr. Molnár Mihály | Fotó: ATOMKI Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek kutatása – olvasható az Atomki közleményében. Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Jelenlegi kutatásaival a nehezebben vizsgálható üvegház hatású gázokat célozza meg, mint például a légköri metánt. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az Atomki vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS – Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő, a kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi.
Esemény megnevezése Atomki Szalay Sándor-díj 2021 Díjazott Molnár Mihály Díj Atomki Szalay Sándor-díj Díjazó Atomki Átadás 2021. 11. 04 Átadás helyszíne DAB Székház, Debrecen Egyéb információ Molnár Mihály a magyar radiokarbon kutatás meghatározó alakja. Az utóbbi több mint 20 évben óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy az ATOMKI-ban fejlődhessen a régészeti radiokarbon kormeghatározás, és az intézet nemzeti központként szolgálhassa az elmúlt pár ezer év történetét kutató tudományágakat, tudományos iskolákat, idődimenziót adva a tárgyaknak, leleteknek, geológiai mintáknak. Jelentős eredményeket ért el a radiokarbon módszer pontosításában, különös tekintettel arra, hogy kisméretű mintákból is lehessen információt kapni a minta korára, eredetére vonatkozóan. Vezeti a módszertani fejlesztéseket megcélzó Nemzetközi Radiokarbon Kompetencia és Képzési Központ (INTERACT) létrehozására irányuló GINOP projektet. Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek kutatása.
A díjat a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni megnyitóján adták át a DAB Székházban. A Geszterédről származó, ám a kilencvenes évek óta Debrecenben élő Molnár Mihály a magyar radiokarbon kutatás meghatározó alakja. Az utóbbi több mint 20 évben óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy az ATOMKI-ban fejlődhessen a régészeti radiokarbon kormeghatározás, és az intézet nemzeti központként szolgálhassa az elmúlt pár ezer év történetét kutató tudományágakat, tudományos iskolákat, idődimenziót adva a tárgyaknak, leleteknek, geológiai mintáknak – kaptuk a hírt az Atommagkutató Intézettől. Jelentős eredményeket ért el a radiokarbon módszer pontosításában, és vezeti a módszertani fejlesztéseket megcélzó Nemzetközi Radiokarbon Kompetencia és Képzési Központ (INTERACT) létrehozására irányuló GINOP projektet. Molnár Mihály tevékenységének fontos területe a szén különféle izotópjait alkalmazó, pontos méréstechnikát igénylő környezetvédelmi kutatás, a légköri szén-dioxid forrásainak és nyelőinek kutatása.
Az alkalmazott technika új dimenziót adott a légköri aeroszolok forrásainak és képződési folyamatainak kutatásához is. Részben az ő eredményei elismerésének tekinthető, hogy Magyarország az ATOMKI vezetésével csatlakozott az európai üvegházhatású gázokat monitorozó rendszerhez (ICOS – Integrated Carbon Observation System). Publikációs tevékenysége tudományágában messze kiemelkedő. A kutatás mellett Molnár Mihályt szervezői és vezetői aktivitás is jellemzi. Több mint 20 éve tölt be valamilyen vezetői pozíciót az intézetben. Mihály több karon oktat a Debreceni Egyetemen.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat