Verseny a sztoriért Az 1960-as években hat kamasz került egy csendes-óceáni szigetre, ahol egymásra utalva kellett átvészelniük 15 hónapot. Végül egy ausztrál tengerész, Peter Warner mentette meg őket. A túlélők közül négyen még ma is élnek. Így a 12 év rabszolgaság film készítői úgy döntöttek, vászonra vinnék a Legyek ura cselekményére igencsak hajazó történetet. Peter Warner (Balról A Harmadik) Csapatával: David, John, Luke, Bill, Stephen, Jim, Kolo And Mano, 1968. / Fotó: John Raymond Elliott A történetért nagy volt a verseny, tekintve, hogy a Netflix, az MGM és más brit producerek is szerették volna megszerezni az izgalmas eset feldolgozásának jogát. Végül ez a lehetőség a New Regency vállalatnak adatott meg, akik többek között a 12 év rabszolgaság nagy sikerű film alkotói, írja a The Guardian. Autentikus légkör a vásznon? A rengeteg ajánlat közül tehát a New Regencyre esett a négy túlélő választása, ezt a döntés egy Zoom-meetingen keresztül hozták meg. Abban is megegyeztek, hogy az anyagi bevételt egymás között egyenlő mértékben osztják el.
Különös, hogy mindezek mellett, bár Golding is remekműnek érezte megírásakor, az évek során hihetetlen módon eltávolodott a műtől. Az író 1972-ben újraolvasta a regény – állítólag megjelenése óta akkor először – és azt mondta, öt csillagból maximum egyet adna neki, leginkább azért, mert unalmasnak, túlságosan nyersnek, történetét tekintve pedig középszerűnek találta, sőt, egy ízben egyenesen viccnek nevezte, hogy regényét irodalmi klasszikusnak tekintik. Akárhogy is, A legyek ura elképesztő hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, és nem csak rájuk, hiszen Stephen Kingen túl számtalanszor és számtalan formában feldolgozták egyéb művészeti ágak képviselői is. Az 1963-as filmadaptáció Hatása a popkultúrára A regény több kultikus bandát is megihletett, dalba foglalta többek közt a U2, a The Offspring, és az Iron Maiden is, de létezik három filmadaptációja, a leghíresebb és legjobban sikerült 1963-ból; Nigel Williams 1996 júliusában színpadra állította Londonban, a BBC pedig rádiójátékot készített belőle 2013-ban.
filmkészítőknek kellene prioritást élveznie, elkerülve ezzel a kulturális eltulajdonítást, félreértéseket, és hogy a csendes-óceáni hang autentikus maradhasson [/perfectpullquote] – javasolta Twitter-bejegyzésében Taika Waititi, a Jojo nyuszi rendezője. A Jojo nyuszi hoz kötődő érdekességeket ebben a cikkünkben írtuk össze. Kezdőlap - Uncategorized - A 12 év rabszolgaság film készítői vihetik vászonra a Legyek urára hajazó igaz sztorit
A film és a regény végén is levonhatjuk a fájó következtetéseket. Fájó belegondolni, hogy hogyan változhat az emberi természet, hogyan veszíthetjük el önmagunkat, hogyan változik meg az értékítélet egy csapásra bizonyos körülmények között. A regényből készült még egy korábbi filmes feldolgozás (1963) Peter Brook rendezésében.
A Közben eltelt idő alatt Katona nagyot haladt dramaturgiai tudatosságban, még inkább nyelv- és formaművészet dolgában. Forrás: Katona József / Waldapfel József. - [Budapest]: Franklin-Társulat, [1942]. 73-74. Lásd a katalógusban>> Katona 1813. aug 22-től Dabasi Halász Bálint patvaristákaként principálisánál lakott a Kecskeméti utcában. (Vö. Mályuszné It 1971. 173. ; Waldapfel 74. szerint a Cukor utcában. ) Ha a témával való ismerkedés talán korábbi is, az anyaggyűjtés s bizonyára a drámaszerkesztés és -megformálás nagy része Halász házában továbbá a Katonától szorgalmasan látogatott Egyetemi és Múzeumi Könyvtárban történt. A befejezés és az utolsó simítások színhelye lehetett a keltezésben megjelölt Kecskemét, mégpedig, mint Hajnóczy kimutatja, nem is a szülői ház, hanem Katona szüleinek széktói szőlője: ebben állott az az almafa, amelynek tövébe leült. Forrás: Bánk bán: (Kritikai kiadás) / Katona József; [sajtó alá rend. ] Orosz László. Katona józsef bánk bán középpontos dráma. - Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. 367. Lásd a katalógusban>>
« vissza Katona József A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki "Eredetiség s jutalomtétel" címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel, [1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. Katona józsef bánk bán röviden. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó szerint idézve) "a közöttünk rejtőző Genie alkotóvágyának felserkentésére" irányult volna. Az első helyezettnek még konkrétabb "felserkentésként" pénzjutalmat is ígértek. A pályázat határideje egy év volt, vagyis 1815. szeptember végére kellett elkészülni vele. Valószínűleg erre az eseményre készült Katona műve, bár lehet, hogy már korábban írni kezdte; az bizonyos, hogy a pályázat hatására beküldte Kolozsvárra az ős-Bánk bánt (a Bánk bán első, korai és később átdolgozott változatát), noha lehetséges, hogy nem egyedül, hanem más drámái verses formára való átdolgozásával együtt (Jeruzsálem pusztulása[2]).
A mű két változata között a két érdemi különbség az, hogy Katona világosabbá tette Melinda elcsábítását az altató- és hevítőporok segítségével, ezáltal a drámában jóval kisebb szerepet kapott az akkoriban divatos "végzet-szerűségi" elem; ill. a drámai szereplők körét szorosabbra vonta, így lett Bánk köre, Gertrúd köre, illetve Endre köre. A történelmi hitelesség szempontjából is javult a darab, Katona ugyanis módosította a cselekmény időpontját. Katona józsef bánk bán szövegértés. hirdetés útleírások, útinaplók, térképek, stb. - Utazási Irodák