Itt jegyezzük meg, nehezen érthető, hogy a társaság a saját részvényei visszavásárlásakor a saját részvényei piaci értékét nem ismeri, és így azokat piaci értéküket meghaladó értéken vásárolja vissza. Van még egy probléma, ami a kérdésben leírt értékvesztés elszámolása miatti lekötött tartalékcsökkentés ellen szól. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a visszavásárolt saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját részvény bekerülési értékét meghaladó része. Ha a társaság a visszavásárlási értéket értékvesztés elszámolásával - saját értékelési módszerei […] Vissza a találatokhoz
Csak egy apró kiegészítés a "fel kell használnom" -hoz: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv. ) 7. § (1) bekezdés f) pontjában és (15) bekezdésében foglaltak szerint képzett fejlesztési tartalék "adómentes" felhasználásának határideje a képzés adóévét követő negyedik adóév vége. A Tao. – 2009. július 9. napjától hatályos, első ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre alkalmazható – 29/I. § (5) bekezdése [melyet a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 44. §-a iktatott be] ezzel összefüggésben arról rendelkezik, hogy a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. § (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. A hivatkozott szabály értelmében azon lekötött tartalék összegét, amelyet az adózó a 2008-as beszámolójában jogszerűen mutatott ki [akár azért, mert a 2008. adóévben képezte, akár azért, mert korábban képezte, de még nem használta fel (teljesen) és az adómentes felhasználás határideje még nem járt le], a képzés adóévét követő hatodik adóév végéig kell a Tao.
Kérdés Társaságunk visszavásárolt saját részvényeiből. A visszavásárlással egyidejűleg az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a visszavásárlási értékkel azonos összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett. A mérleg-fordulónapi értékelés során a visszavásárolt saját részvényekre értékvesztést számolt el a társaság. Véleményünk szerint az értékvesztés elszámolásakor korrigálni kell a lekötött tartalékba helyezett összeget, mivel az értékvesztés elszámolásával a mérleg szerinti eredmény csökken, és ezzel érvényesítésre kerül az osztalékfizetés korlátozása is. Ha nem korrigálunk, akkor a saját részvényekre elszámolt értékvesztés összege duplán jelenik meg osztalékfizetési korlátként. Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. április 2-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4054 […] arra lehetőséget, hogy a visszavásárolt saját részvények visszavásárlási (megszerzési) értéke miatt lekötött tartalék a mérleg-fordulónapi értékelés során elszámolt értékvesztés összegével csökkenthető lenne.
A fejlesztési tartalék az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A fejlesztési tartalék feloldása Az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti.
Csak 4 héttel a szülés előtt vehető igénybe a szülési szabadság? Igen, korábban nem lehet igényelni, ám a kismama két különböző módon is meghosszabbíthatja az otthon töltött időt: a szülési szabadság előtt az abban az évben esedékes összes szabadságát kiveszi veszélyeztetett terhesként az orvos 9-es kóddal táppénzre veszi (a kismamák táppénzre vételéről az alábbi linken tudhatsz meg még több információt) Hogyan lehet igényelni a szülési szabadságot? A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A szülési szabadság igénybevételét a munkáltatónál kell jelezni akkor is, ha az anya veszi igénybe, és akkor is, ha valamilyen indokból kifolyólag az apa marad otthon a csecsemővel. Ez mindenkinek alanyi jogon jár, ám az ehhez társult CSED már bizonyos feltételekhez kötött. • Csecsemőgondozási díj /Csed igénylés. Ennek igényléséhez a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" c. dokumentumot kell kitölteni, valamint be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a másolatát is, és emellett egy igazolást kell benyújtani a szülés tényéről, valamint ha rövid időn belül megérkezik a gyermek TAJ kártyája, arról is szükséges egy másolat (evidens, ha 4 héttel szülés előtt már igénybe veszed, akkor az igazolást csak a szülés után kell eljuttatni a munkáltatóhoz/kifizetőhelyhez).
Ki jogosult rá? Csecsemőgondozási díjra az jogosult, aki a szülés előtti 2 évben legalább 365 napig biztosított volt (akár nem egybefüggően is), még a biztosítási időtartama alatt szül, de legkésőbb a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül. Csecsemőgondozási díj – Wikipédia. Ha a fenti feltétel is adott, tehát megvan a szülés előtti két évben a legalább 365 biztosított nap, valamint az igénylő a szülés napján is biztosított, akkor részesülni fog csecsemőgondozási díjban. Nem mindegy azonban, milyen összeget fog kapni az első 168 napban, amely időszak ellátásának összege nincs maximalizálva, így a jövedelméhez mérten kaphatja az igénylő az adott ellátást. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. törvény szerint a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyijövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Megújult, bővített honlapunkkal várjuk kedves vendégeinket! Ide kattintva: Kismamáknak járó csecsemőgondozási díj igénylése szülés után Ügyintézés kismamáknak! Tudod-e például, hogy milyen pénzbeli támogatásokra vagytok jogosultak, hogy melyek a legújabb szabályozások? Bejelentetted-e már a munkahelyeden, hogy várandós vagy? Tudod milyen jogai és kötelezettségei vannak egy kismamának a munkahelyén? Tudod, hogy milyen papírokat kell kitöltened, mit hol kell majd igényelned leendő gyermeked számára? Miben kérhetsz segítséget? foglalkoztatói igazolás kitöltése és benyújtása, amennyiben a munkáltató nem foglalkozik vele vagy saját maga foglalkoztatottja (egyéni vállalkozó, társas vállalkozó) szülés előtt igénybevett terhességi-gyermekágyi segély igénylése, majd szülés után a hiánypótlások rendezése csecsemőgondozási díj lemondása Csed hiánypótlások rendezése igazolás kikérése fellebezések megírás számlaszám- postázási cím változás bejelentése méltányossági kérelmek teljeskörű intézése tanácsadás felszámolóval való egyeztetés Ügyintézés díja: 12.
Ha a kismama később szül, mint a szülés várható időpontja és a szülési szabadságot a szülés várható ideje előtt – 28 naptári naptól igényli, ebben az esetben a szülés napjától függetlenül a szülési szabadság, így a csed folyósítása is elindul az igényelt időponttól, azaz a szülés várható ideje előtt – 28 naptári naptól. A csed folyósítás ebben az esetben is 168 naptári napig tart. Ha a szülési szabadságot korábban igénylik, mint a szülés várható időpontja, akkor az igényléshez képest csak abban az esetben változik a szülési szabadság, így a csed folyósítás első napja, ha a szülés várható idejét megelőző – 28 naptári napnál korábban történik a szülés, vagyis koraszülés esetén. A szülési szabadság kezdő napja befolyásolja a csed, illetve gyed számítási időszakát, így a csed, gyed alapját képező jövedelmet is. Csecsemőgondozási díjra való jogosultság [ szerkesztés] A jogosultságának két, együttes feltétele: A baba születését megelőző két éven belül rendelkezni kell legalább 365 naptári nap biztosítási idővel, aminek nem kell folyamatosnak lenni A szülés – a csecsemőgondozási díj igénylésének – napján is biztosítottnak kell lenni.