1848 március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom "akcióterve": a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét. Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: 1848. március 15. eseményei > 9 weboldal. Kategória leírása: 1848. eseményei. 1848. Nemzeti ünnep. Forradalom A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely meghatározott idő alatt teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz benne. Haza és haladás akkor és ma 1848 március 15. - Történelmi háttér, forradalmi kisszótár... - Március 15. március 15-én Pesten kitört a magyar forradalom, mely később Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve lett. Pilvax kávéház A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1997, 72. oldal. A Landerer és Heckenast nyomda előtt Vinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én - színes litográfia Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyõ Ervin. Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 90. kép.
A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. Az időjárás a nagy napon Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: "... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.... " A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.
A forradalomhoz való lojalitás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Akadémia a forradalom és szabadságharc bukását követően nehéz, de nem lehetetlen helyzetbe került. 1850 nyaráig lényegében nem működhetett. Másodelnöke, Széchenyi István Döblingbe került összeroppanva, de Teleki József elnök a helyén maradhatott, és 1855-ben bekövetkező haláláig ez nem is változott. A teljes cikket elolvashatja az oldalon.
Forradalmi hangulatban Az első magyar kormány tagjai közül öten képviselték az Akadémiát – Széchenyi mellett Deák Ferenc (tiszteleti tag) igazságügy-, báró Eötvös József (rendes tag, 1870-től elnök) vallás- és közoktatásügyi, Szemere Bertalan (levelező tag) belügy-, Mészáros Lázár (levelező tag) pedig hadügyminiszter volt –, az Akadémia érintettsége aligha vitatható. Szemere Bertalan később maga is miniszterelnök lett, Horváth Mihály (rendes tag) az ő kormányának volt a vallás- és közoktatásügyi minisztere. A vezető tisztségviselők politikai mozgástere világosan kijelöli, hogy az Akadémia, nem tudta volna kivonni magát a "nagy év", majd 1849 eseményeiből. Alig pár nappal a Pesten kirobbant forradalom, illetve az azzal párhuzamosan zajló pozsonyi és bécsi sorsdöntő események után rendkívüli kisgyűlésre került sor. Ezen Toldy (Schedel) Ferenc lelkes beszédben magasztalta a "sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulása szép időszakát". Szavainak súlya volt, ami személyes tekintélyén túl adott helyzetben abból fakadt, hogy 1835-től ő volt az Akadémia titoknoka, vagyis mai szóval titkára.
Huszonhárom év után letette a sípot Mihálik Pál 2021-06-19 16:32:51 Utolsó labdarúgó-mérkőzését fújta a közelmúltban Mihálik Pál. A mezőberényi játékvezető 1998-ban vezetett először és május 29-én az Orosházi MTK-ULE–Szeghalmi FC megyei I. osztályú mérkőzésen utoljára. Az NB I. -ben vezethet mérkőzést Bálint Kata 2020-02-08 15:47:27 Tavalyi teljesítménye alapján a Békés megyei sporik közül Bálint Kata Tünde érdemelte ki a Legdinamikusabban fejlődő játékvezető címét, melyet a pénteki Játékvezetői bálon vehetett át. Sikeres életmentés 2018-09-02 10:54:57 Szokás szerint éppen edzettek az orosházi Mátrai Sándor stadionban a labdarúgó-játékvezetők, amikor jajveszékelésre lettek figyelmesek. Békés: érem nélkül maradtak 2018-01-07 11:45:49 Vasárnap a helyosztókat rendezik Pécsett a XIII. Békés Megyei Labdarúgó Szövetség | OrosCafé. Országos Sípmester Fesztiválon, melynek keretében a játékvezetőkből álló megyei teremlabdarúgó-válogatottak csatáznak. Békés: csoportmásodikak 2018-01-07 08:43:10 Pécsett szombaton reggel vette kezdetét a XIII.
2007 nyarán Kisteleki István, MLSZ elnök vetette fel a szakmai bizottságnak újra az ötletet. A magyar edzők szervezete támogatta a kezdeményezést, ugyanis így egyrészt lehetőség lehet adni tétmérkőzésen a fiatal labdarúgóknak, másrészt így a játékosok jobban terhelve vannak. Lebonyolítás [ szerkesztés] Az MLSZ vezérkara a versenyszabályzat kialakításánál a versenybizottságot arra kérte, hogy minél több mérkőzés legyen kupa keretein belül, s Európában egyedülálló rendszere legyen. MLSZ Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság. A formátumot eddig szinte évről évre megváltoztatta az MLSZ. A részt vevő csapatok száma 16, 24, illetve 32 között változott attól függően, hogy hány NB II-es csapat szereplését engedélyezte a szövetség. A 2013-14-es szezontól, az NB II egycsoportosításával, és az NB I-es csapatok második csapatainak kizárásával lehetővé vált, hogy az összes NB II-es klub részt vegyen a küzdelmekben. Az első kiírásban még ősszel és tavasszal is rendeztek egy-egy kupasorozatot, előbbi a Puskás -kupa, utóbbi a Deák -kupa nevet kapta.
Szentléleki Béla Szintén elismerésben részesült Tokaji Ferenc (Gyula, támogató). A gyulai Hőforrás Hotel és Üdülőszövetkezet igazgatójaként labdarúgóedzői képesítéssel is rendelkezik. Korábban a megyei szövetség elnökségi tagjaként segítette a Viharsarok labdarúgását. Segítségével több sikeres edzőtáborozást szervezett az igazgatóság. Az OTP-MOL egyesületi programban végzett munkájáért elismerésben részesült Forrás Imre. A Termál FC edzője a Termál alközpont csoportvezetője, aki főállású tanár, és munkája során is kapcsolatban van a sportággal. A Fair-Play országos döntőjét megnyerte a gyulai Erkel Ferenc gimnázium leánycsapatával. Az OTP-MOL intézményi programban végzett munkájáért elismerésben részesült Szentléleki Béla. Gyulai testnevelő tanárként aktívan részt vesz a fesztiválok szervezésében. Az eddig elvégzett munkájának köszönhetően sok gyermekkel szerettette meg a focit, akikből a későbbiek során igazolt sportolók váltak. Helyben a Termál FC szakmai igazgatója, az intézményi programban pedig öt éve tevékenykedik.
A Magyar Labdarúgó Szövetség négy helyszínen bonyolítja le a megyei amatőr labdarúgó-válogatottak hagyományos regionális selejtező tornáját. Közép- és Délkelet-Magyarország öt válogatottja január 22–23. között Gyulán csatázik a döntőt érő csoportelsőségért – olvasható a oldalon. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba Mint írták, Békés megyét a körösladányi edzőpáros, Ekker Attila és Futaki Krisztián irányítja majd, akiknek munkáját Szabó Péter kapusedzőként, Csizmadia Imre csapatvezetőként segíti. A szakvezetők által összerakott válogatottba a megyei bajnokságokban szereplő játékosok kerültek be, olyan labdarúgók, akik soha nem rendelkeztek profi szerződéssel, és nem léptek pályára NB I. -es vagy NB II. -es mérkőzéseken. A rendezvénynek Gyulán az akadémia és a városi sporttelep műfüves pályái adnak otthont. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Pest megye csapatai vívnak kétszer 30 perces találkozókat. Valamennyi együttes két-két összecsapást játszik mindkét napon, a körmérkőzés győztese pedig bejut a február 5–6-i, Balatonalmádiban sorra kerülő négyes döntőbe.