Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Adatvédelmi tájékoztatónk.
Megrendelés összege Szállítás díja 0 Ft -tól 990 Ft-tó További részletek >>
6. 761 webáruház több mint 4 millió ajánlata egy helyen Főoldal Játék Jelmez Összes kategória Vissza Kedvencek () Főoldal Játék Jelmez Hirdetés SZŰRÉS Ár Gyártó - (+1) 10 AGA AKUKU (+6) Alcatel Továbbiak Andrea Kft.
In: Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953, Budapest, 1954. 321–375. • Jeszenszky S. : Szinyei Majálisa. In: Magyar Nemzeti Galéria Közleményei II., 1960. 129–173. • Kampis A. : Szinyei Merse Pál, Budapest, 1975 • Bernáth M. : Szinyei Merse Pál, Budapest, 1981 • Szinyei Merse A. : Bildgattungen und Themen im Jugendwerk vom Pál Szinyei Merse. Ein ikonographischer Ausblick, Acta Historiae Artium, 1981/3–4. 287–361. • Végvári L. : Szinyei Merse Pál, Budapest, 1986 • Szinyei Merse A. : A Majális festője közelről, Budapest, 1989 • Szinyei Merse A. : Szinyei Merse Pál élete és művészete, Budapest, 1990. A cikk lejjebb folytatódik.
Magyar festőművész Szinyeújfalu, 1845. július 4. – Jernye, 1920. február 2. Szinyei Merse Pál apostol Kristóf Ágoston Ulrik Félix (Szinyeújfalu, 1845. február 2. ) magyar festőművész. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864: beíratkozott a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. 1869: Egyéni formanyelve márkibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).
* VÉGVÁRI Lajos, Szinyei Merse Pál, Budapest, Képzőművészeti, 1986. * A Majális festője közelről. Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések, szerk. SZINYEI MERSE Anna, Budapest, Akadémiai, 1989. * SZINYEI MERSE Anna, Szinyei Merse Pál élete és művészete, Budapest, MNG, Corvina, Széchenyi, 1990. Önnek is van Szinyei Merse Pál képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük.
A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, az egyik legszebb magyar kép, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló ragyogó koloritú, életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. Hazajött jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és inkább csak kedvtelésből festegetett. Eközben is néhány remekmű került ki ecsetje alól, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő (1874, Magyar Nemzeti Galéria). 1882: Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét).
Ily módon minden képelem – világító színereje ellenére is – engedelmesen belesimulhat az egységes látvány harmóniájába. Az 1902-ben Jernyén festett pipacsos kép a legkiérleltebb az összes változat közül és ez adja vissza leginkább meggyőzően a magyar táj derűs nyári arculatát. " A milleneumi kiállítás sikere után Szinyei változatlan festői elvekkel, de megváltozott festési eljárással dolgozott. Kései műveiben derűsen, megbékélten, természet után festett. Utolsó korszakában évente 5-6 tájképeket festett (Gesztenyefa, Őszi táj), de korai műveinek színvonalát többé nem érte el. Külföldi tárlatokon is kiállított és mindenhol nagy elismerést aratott, 1900-ban a párizsi kiállításon a Hóolvadás sal ezüstérmet, 1901-ben Münchenben a Majálissal nagy aranyérmet nyert. 1911-ben a Római Nemzetközi Művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt, ő pedig nagydíjat kapott. Első önálló tárlatát 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezték meg: 89 munkáját mutatták be, köztük a külön erre az alkalomra készült Szurkos fenyő című képet.
Azonban Szinyei hatalmas tehetségű, szuverén művész volt, aki nem követett irányzatokat vagy stílusokat, hanem maga alkotta meg azokat önnönmagának. Lyka Károly szavával: "…Szinyei olyan sarkcsillaghoz hasonlít, amely a maga tengelye körött forog. " Munkássága a korszak modern törekvéseibe illeszkedik, állandó küzdelemben a körülötte dívó hagyományos irányzatokkal. 1896-ban több régi és új képével a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikert aratott, végre a Majális t is elismerték, az állam megvásárolta. A fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel Szinyeiben elődjét, aki a magyar művészeti élet egyik vezető alakja lett. Ugyanebben az évben, 1896-ban a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) igazgatója volt, 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában. "A tájhoz mindig elfogultságmentesen és alázattal közeledő művész legelső műveitől kezdve a képszerkezet tisztaságára és egyszerűségére törekedett.