Skip to content Bírósági eljárást indított a meghiúsult elektronikus jegyrendszer egykori kivitelezője, a német Scheidt & Bachmann (S&B) ellen a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A BKK azt írta: a két cég között hosszabb ideje fennálló elszámolási vita választottbíróság általi lezárását a társaságok 2014-ben megkötött vállalkozási szerződése teszi lehetővé, amely a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Nemzetközi Választottbíróságára bízta a vita megoldását. Kiemelték: a bírósági eljárás során érvényesíteni kívánják az S&B-vel szemben azokat a felmerült költségeket és károkat, amelyeket a német cég az elektronikus jegyrendszer projekt (AFC Projekt) megvalósítása kapcsán a BKK-nak okozott. Emlékezetes, hogy a fővárosi elektronikus jegyrendszer tervezése és lebonyolítása egy – még az előző városvezetés idején lefolytatott – vizsgálat szerint nem volt megfelelő. A BKK a vállalkozási szerződést 2018 novemberében felmondta, mert a vállalkozó nem adott át egy szerződésben megkövetelt, a BKK érdekeit védő pénzügyi biztosítékot.
Mint kifejtették: az AFC Projektre eredetileg a BKK üzleti tervén kívül 54, 5 millió euró Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelkeret, és 5, 3 milliárd forint fővárosi forrás állt rendelkezésre. Az elektronikus jegyrendszer egykori kivitelezőjével, az S&B-vel kötött eredeti szerződés értéke a kiépítésre 44, 4 millió euró – amely későbbi szerződésmódosításokkal 46 millió euróra nőtt –, üzemeltetésre pedig további 14, 7 milliárd forint volt. A projekt meghiúsulása miatt a BKK 2018. és 2019. év után 9, 238 millió forintot számolt el ráfordításként. A német cég a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött – emelték ki. A perindítással a BKK a 2010-es évekből örökölt problémát kezel – írta a BKK, amely – mint fogalmaztak – " mostantól a kényelmes és a modern kor elvárásainak megfelelő elektronikus jegyrendszer megtervezésére és bevezetésére tud koncentrálni ". Érdekes lehet számodra:
A főpolgármester elmondta: megegyezett Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, hogy a főváros projektje rákapcsolódik a nemzeti elektronikus jegyrendszerre. A projektet valószínűleg elveszik a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) - tette hozzá. Tarlós István azt mondta: az állammal közösen fejezik be a projektet, ami "által még jobb lesz, mint lett volna". A projekt 2021-re készen lesz - tette hozzá. A főpolgármester kiemelte: a projekt "nem dőlt be", hét fázisából négy teljesült. Pénzügyi veszteség nem keletkezett, az eszközök itt vannak és a jövőben felhasználhatók, a BKK csak teljesítéseket fizetett ki - mutatott rá. Tarlós szerint azt tudták, hogy nem problémamentes a projekt, de azt nem tudták, hogy a BKK vezetése húzza az időt. Azt mondták folyamatosan nekünk, hogy van probléma, de a megoldás küszöbén állnak - közölte, megjegyezve: november 9-én azt jelentették neki, hogy a kivitelezővel megegyeztek, majd néhány nap múlva kiderült, hogy ez az egész nem igaz, és egyébként a kivitelező hibájából fel kellett mondani a kiviteli szerződést, mert a finanszírozási szerződés került volna veszélybe.
Hiába akarta elkerülni a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, hogy szerződést kelljen bontani a céggel, végül mégis ez a forgatókönyv lépett életbe. Akár évekig elhúzódó jogvita is jöhet. Szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert szállító céggel a BKK, ezzel gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a több milliárd forintos projekt befejezése – értesült több forrásból is az Azonnali. Kerestük a BKK sajtóosztályát és Budapest Főváros Önkormányzatának kommunikációs osztályát is, amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük vele a cikkünket. Pár hete egyébként szerettünk volna interjút kérni Dabóczi Kálmántól, ám a BKK sajtó annyit válaszolt: "ezúttal sajnos nem tudja vállalni vezérigazgató úr az interjút". Komoly törés a projektben Már a főváros városfejlesztési bizottságának egy novemberi ülésén is kiderült, súlyos problémák vannak a BKK és a német Scheidt&Bachmann nevű cég közt. Akkor a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán arról beszélt: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a Scheidt&Bachmann szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogy azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje, ezért megkezdődtek a szerződés felbontásával kapcsolatos előkészítő egyeztetések.
Ez persze nem mentség a webshop biztonsági hibáira, elavult védelmet sehol nem szabad alkalmazni. IT-biztonsági szakértővel beszélgettünk a magyar helyzetről. 145 2017. július 28., 17:07 2017. július 27. A T-Systems állja a fejlesztés költségeit, és lesz majd hibavadász rendszerük is. 233 2017. július 27., 18:31 A válságkommunikáció komoly szakértelmet kíván, de a BKK és a T-Systems ennek láthatóan híján van. Mit rontottak el a vállalati kommunikációban? 493 2017. július 27., 15:29 A Kormányzati Eseménykezelő Központ felhívásban bátorít minden bejelentést. És még a rendőr se fog csöngetni reggel. 584 2017. július 27., 09:08 2017. július 25. Aki online vett jegyet, annak kiszivároghattak a megadott adatai és a jelszava. Hatalmas biztonsági rések voltak a rendszerben. 2006 2017. július 25., 14:48 A jegyvásárlás ügyében mindenről a Főváros Közgyűlése dönt, a jegyzőkönyvekben azonban nyoma sincs az e-jegynek. 2017. július 25., 13:38 A keretszerződés lehetőségeivel nem élt a közlekedési vállalat.
Mint látható, a gyógyszerhiány egyformán érinti a magas, a közepes és az alacsony jövedelmű országokat, vagyis globális problémáról van szó. Egy, a témában készült idei elemzés szerint az okok összetettek: kínálati, keresleti vagy szabályozási problémák egyaránt szerepet játszanak benne. A kínálati problémák konkrétan azt jelentik, hogy a gyártók nem akarnak vagy nem tudnak elegendő gyógyszert előállítani a kereslet kielégítésére. Kemoterápiás gyógyszerek listája nemcisz. E mögött lehet gyártási/minőségi probléma, nyersanyaghiány, de meghúzódhatnak a háttérben üzleti okok is (például alacsony haszonkulcs, kis piacméret, nyersanyagköltség-emelkedés, kapacitáskorlátok) és logisztikai problémák is. A koronavírurs-pandémia még inkább rámutatott, mennyire nagy a gond. A Covid-19 ugyanis világszerte elképesztő mértékű keresletet generált mind a lakosság, mind pedig az egészségügyi intézmények részéről, az országok lezárása miatt ugyanakkor sok esetben lehetetlenné vált a készletek újbóli gyors feltöltése. Az egyetemi kórházak európai szövetsége már 2020 áprilisában jelezte, hogy nagyon megnőtt a kereslet az érzéstelenítők, antibiotikumok, izomlazító szerek, valamint a koronavírus kezelésére használt egyéb készítmények iránt, ami a készletek kimerülésével fenyeget Európában.
Terápiák A legtöbb esetben az áttétes vastagbélrákot és végbélrákot kemoterápia alkalmazásával kezelik. A kemoterápia során használt onkológiai gyógyszerek többsége a sejtosztódást gátolja, ezáltal pusztít el több daganatsejtet, mint egészséges sejtet. A kemoterápia során használt gyógyszerek azonban a gyorsan osztódó egészséges sejtekre is hathatnak, emiatt sok kemoterápiás gyógyszernek vannak mellékhatásai. A célzott (target) terápiák jellegzetessége, hogy a gyógyszerek egy-egy daganattípus felfedezett molekuláris sajátosságai révén kifejezetten a ráksejtekre képesek hatni. A vastagbéldaganatokban már több biológiai támadáspontot is azonosítottak. Onkológia - Kemoterápia. Az áttétes vastagbélrák esetén alkalmazott kemoterápia többnyire olyan kombinációs protokollból áll, ami több különböző gyógyszert tartalmaz. A klinikai vizsgálatok során ezekről a gyógyszer-kombinációkról kimutatták, hogy hatásosabbak, mintha az egyes gyógyszereket önmagukban adnák. A kemoterápiás kezeléseket több, alkalmanként 2 vagy 3 napig tartó ciklusokon keresztül, általában több hónapon át alkalmazzák.