Az általános iskola neve Fõvárosi Leányiskola lett. A koedukált oktatást az 1959/60-as tanévben vezették be az intézetbe. A 60-as évektõl dr. Gáti Ferenc pszichológus lett az iskola igazgatója. Õ elvállalta a közelben lévõ hetes iskola tanulóinak oktatását is, melyhez bejáró pszichológusok nyújtottak segítséget. Az 1986/87-es tanévtõl kezdõdõen rajz, számítástechnika, atlétika és angol tagozatos osztályok indultak. Iskolánk felismerte, hogy a modern kor elengedhetetlen követelménye a magas színvonalú tudás és nyelvtudás, és 1991-ben elsõként dolgozta ki és vezette be az magyar – angol két tanítási nyelvû programotáltalános iskolai szinten. 1994-ben felvette a Városligeti Általános Iskola nevet. 1998-ban készült el az udvaron található zöld tetõs, föld alá süllyesztett tornaterem, amely egyedülálló Budapesten. Városligeti Kéttannyelvű Általános Iskola / Varosligeti Kettannyelvu Altalanos Iskola. 2004-ben már valamennyi tanulócsoportunkban a két tanítási nyelvû program szerint folyik az oktatás. Mai nevét az magyar – angol két tanítási nyelvû oktatás bevezetése után nyerte el.
A két tanítási nyelvű iskolák legutóbbi országos célnyelvi mérésének eredménye 6. évfolyamon 91, 5%, 8. évfolyamon 88, 3%. Tanulóink nagy kedvvel vesznek részt különféle tantárgyi megmérettetéseken, tanulmányi versenyeken, sporteseményeken és sportversenyeken. Minden évben a kerületi, fővárosi, területi és országos versenyek sikeres résztvevői. Számos dobogós hellyel dicsekedhetünk, sok rangos elismerést és kupát nyernek iskolánknak, melyekre méltán vagyunk büszkék. Varosligeti kettannyelvu altalanos iskola. Diákjaink kimagasló teljesítményeket nyújtanak az országos kompetenciaméréseken is, és előkelő helyet foglalunk el az országos és a fővárosi rangsorban. A kiváló eredmények a magas színvonalú matematika és magyar oktatásnak, valamint a pedagógusok tehetséggondozó munkájának köszönhetőek. Matematika óra 3. osztályban (videofilm) A délelőtti oktatáshoz szorosan kapcsolódik a jól működő napközi otthon, mely a szülők igényei szerint szerveződik. A napköziben az alsósok szívesen vesznek részt a délutáni kézműves játszóházi foglalkozásokon.
Az elmúlt évek során iskolánk igen sok és kiemelkedõ tanulmányi- és sport eredményt ért el, és rangos helyet vívott ki a fõvárosi általános iskolák között. /Papp Zoltán tanár úr gyûjtése nyomán/
Elképesztő atmoszféra a stadion belső látványtervén Az elképzelések szerint további húsz sportágat kiszolgáló funkciókat, egy száznyolcvan ágyas szállodát, irodákat és diagnosztikai központot is kialakítanak. A tetőn egy hatsávos panoráma-futópálya kap helyet, amely az utánpótlás- és szabadidősportot is kiszolgálja majd. Hatsávos panoráma-futópálya a stadion felső szintjén Az új Puskás Ferenc Stadionnal a szövetség megpályázta a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot, előzőleg pedig szeretnének egy Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája-döntőt Budapestre hozni. A stadion kiviteli tervei 2014 végére készülnek el, a teljes beruházással pedig 2018 elejére végeznek mintegy 90-100 milliárd forintból. Az újjáépülő Puskás Ferenc Stadion keresztmetszeti képe MTI Az újjáépülő Puskás Ferenc Stadion hosszmetszeti képe stadion látványterv Puskás Stadion Puskás Ferenc
Kisfilm az új Puskás Ferenc Stadion koncepcióterve alapján - YouTube
A keddi stadionbejáráson Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte, több alapelvet igyekeztek betartani a munkálatok során. Az első a múlt iránti tisztelet, melynek fényében a régi stadion helyén, a Toronyépület megtartásával épül az új, amely küllemében is a régit idézi, ráadásul az elbontott anyagokat beleépítették az újba. A Puskás Ferenc Stadion látványterve (Forrás:) Fontos szempont, hogy igazi, XXI. századi aréna valósuljon meg, azaz a közönség gyorsan és könnyen közlekedjen, a lelátó meredeken íveljen fel, ezzel elősegítve a "katlan hangulatot", illetve így közelebb legyenek a nézők a küzdőtérhez. Szintén alapvetőnek tartotta, hogy a 67 ezer férőhelyes stadion teljesen fedett lesz. Kiemelt cél az is, hogy több legyen, mint futballstadion. Ennek érdekében 1500 férőhelyes konferenciatermet is magába foglal a létesítmény, a toronyépület pedig múzeumként funkcionál majd, elsőként a névadóról, Puskás Ferencről nyílik kiállítás jövő tavasszal.
A Népstadion kivitelezője a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat volt. A Népstadion 1953-ban (Forrás: Fortepan) Az átadásra 1953. augusztus 20 -án került sor. Rengeteg csodálatos mérkőzést ért meg a régi Népstadion, 1955-ben pedig itt lett Európa bajnok a férfi kosárlabda válogatott, de szép számmal volt itt felejthetetlen atlétikai verseny, voltak remek koncertek, a legendás SZÚR-ok, és itt találkozott a magyar hívőkkel 1991-ben Szent II. János Pál pápa. A Népstadion a megnyitás napján, 1953. augusztus 20-án (Forrás: Fortepan) A Népstadion fogalom volt, a magyar sport "szentélye". Teltek az évek és ez az aréna elavult. 2016-ban lebontották, de emléke velünk él. Ez a múlt. És szép reményekre jogosít fel a jövő is. Új, világszínvonalú, 67 ezer néző befogadására alkalmas stadion épül a Népstadion helyén, a Puskás Ferenc Stadion, ahol éppen állunk. A 2020-as EB több csoportmérkőzését és egyik nyolcaddöntőjét is itt rendezik majd, de szuperkoncertek rendezésére is alkalmas lesz. A régi toronyépület megmarad, ami külön öröm, és stílusosan múzeumként működik majd.
Ettől kezdve "muszáj" lett megépíteni a stadiont, ám az is hamar kiderült, hogy úgy és annyi pénzért, amiről korábban szó volt, képtelenség. 2015-ben Fürjes Balázs kormánybiztos már úgy fogalmazott, a határidő biztos betartása miatt "ésszerűsítés" mellett döntöttek. Ez a bizonyos ésszerűsítés a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tervekből mindent "kidobtak", ami nem foci. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy 2011-ben még maga Orbán Viktor is így nyilatkozott a projektről: "Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra, és a teljes környék rendbetételére is. " Nos, a jelek szerint a többi sportágra mégsem voltak tekintettel. És miközben a funkciók száma csökkent, a költségek nőttek: immár 100 milliárd forintra. Mire pedig a közvélemény szép lassan megemésztette volna ezt a jelentősen megemelt büdzsét, a 2017. február 23-i kormányinfón Lázár János ledobta az atombombát: a beruházás bruttó 190 milliárdba kerül majd.
A hiányt jelzi, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség évről évre nyomás alá került, hogy egy-egy nagyobb horderejű találkozóra (például a brazilok, svédek elleni összecsapásokra vagy a DVSC Bajnokok Ligája-csoportmérkőzéseire) mégis megnyissa a lezárt területet. Ezt több esetben meg is tették, ám a karéjba biztonsági okokból rendre csak 14 ezer embert lehetett beengedni. A látványtervek forrása: Nemzeti Sportközpontok Hosszú évek várakozása után a kormány 2013 áprilisában hozott határozatot a nemzeti stadion felépítéséről. Egy évvel később hazánk sikeresen pályázott, és Budapest a 2020-as foci-Eb 13 rendező városának egyikévé vált, amihez természetesen határidőre fel kell építeni a pályázatban szerepeltetett arénát.