Rendszeres riportutakat tett Sztálinvárosban, egy időre a munkások közé költözött, hogy hiteles tapasztalatokat szerezhessen a megfeszített iramú építőmunkáról. Élményeit, benyomásait több regényében, novellájában is megírta. (Kakasszó (1951), Sztálinvárosi gyerekek (1953), Varázsige (1955), Hetedik év (1978). A korszak egyik nagy sikerű filmjének ő volt a forgatókönyvírója (Én és a kisöcsém). 1950-ben és 1967-ben József Attila-díjat kapott és többször jutalmazták a Munka Érdemrend arany fokozatával. Felfigyelt rá Fejős Pál filmrendező és műveiből hat filmet forgattak, ezek közül az Én és a nagyapám Sztálinvárosban játszódik. A következő években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Kivételes sikere volt Keserű mandula c. (1958) regényének, mely több kiadást megért. Termékeny, könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát. A műveinek alapján készült Kiskrajcár, Ünnepi vacsora, Nappali sötétség c. filmek a locarnói filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerték el, a Nő a barakkban c. televíziós drámája a Monte-carlói filmfesztivál nagydíját kapta.
Kapcsolódó cikk József Attila-díj nyerteseinek listája (hu) Díjak és megkülönböztető portál Magyarországi portál
Szellemi sokrétűséget simít egy éghajlat alá, s a bennünk élő idegent is jobban értjük, ha a túloldalak beszédéhez nem a tőrélesítők bizalmatlanságával, hanem a tolmácsok érdeklődésével hajolunk közelebb. Bizakodás és bizalom páros játékában muszáj hinnem, miközben – költőtársam, a szintén friss József Attila-díjas Tomaji Attila szavaival – "Üldögélek, mint egy fáradt / növény, pedig reggel, és megint új nap" (Életek hamuja). Halmai Tamás Illusztráció: "Halmai Tamás József Attila-díjas" A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti. Több információ...
Hírek Dr. Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszterhez és Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkárhoz nyolc írószervezet intézett nyílt levelet, melyben a József Attila-díjak odaítélésekor a szakmai szervezetek javaslatainak figyelmen kívül hagyása miatti tiltakozásuknak adnak hangot. Az alábbiakban kommentár nélkül közöljük a levelet. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Dr. Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár részére Tárgy: levél a József Attila-díj ügyében Tisztelt Miniszter Úr, tisztelt Államtitkár Úr! Alulírott szakmai szervezetek képviselőiként elfogadtuk felkérésüket a József Attila-díj kuratóriumának munkájára. Készek voltunk szakmai segítséget nyújtani abban, hogy a lehető legjobb és legkiegyensúlyozottabb döntések szülessenek. A kilenc jelölőszervezet kurátorai azonban már tavaly sem tudták felvállalni, hogy 13 helyett 26 főt jelöljenek, mert így a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen mechanizmusok szerint áll össze a kitüntetettek végső névsora, ezzel sérül a szakma szuverenitása.
Nyitókép: Körké Tíz év után ismét díjaztak felvidéki magyar irodalmárt József Attila-díjjal, mégpedig Hodossy Gyula személyében. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára csütörtökön ünnepélyes keretek között átadta a március 15. alkalmából odaítélt művészeti díjakat a Pesti Vigadó Dísztermében. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Hodossy Gyula költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó igazgatója, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója és a Magyar Írószövetség Választmányának tagja. Az 1986-os Próbaút-beli bemutatkozását hét esztendővel követte Hodossy Gyula első önálló líra-kötete Hivatalos versek címen. Bő tíz év után Nagyváradon jelent meg a Fátyla jókedvemnek című kötete, egy évvel később pedig a zömmel prózát, illetve prózára emlékeztető formai-műnemi jegyeket magukon viselő szövegeket tartalmazó könyve, A szerető önfegyelem.
Kedden adták át a legmagasabb magyar állami művészeti-kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat. De mit kell tudni erről a díjról? Az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. (A Kossuth-díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. ) A díj mellé akkoriban igen tetemesnek mondható összeg, 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ez azonban 1953-ban megszűnt. Kossuth Lajos figurája a Kossuth-díj tetején Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Az első alkalommal kitüntetett 110 Kossuth-díjas között volt többek között Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus.
2019. évben Dr. Bengi László egyetemi docens – Bölcsészettudományi Kar 2017. Cs. Varga István ny. egyetemi tanár – Bölcsésztudományi Kar 2008. Bán Zsófia egyetemi docens - Bölcsészettudományi Kar Prof. Dr. Géher István egyetemi tanár - Bölcsészettudományi Kar Dr. Kiss Gy. Csaba egyetemi docens - Bölcsészettudományi Kar 2007. Szkárosi Endre egyetemi docens - Bölcsészettudományi Kar A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
Google +1 Ha tetszik az oldalunk lájkolj! Apróhirdetések Még nincsenek apróhirdetések erre a kategóriára. Megosztás másokkal Ha tetszik ez a lap oszd meg másokkal is facebookon. Szerkesztőség Ezt a lapot Angyalka91 szerkes... Egzotikus Thaiföld Bali Kuba Seychelles Dominika Dubai Mauritius Maldiv Mexikó Srí Lanka India Kenya Last Minute Országok Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Latin-Amerika Dél-Amerika Közel-kelet Ausztrália és Óceánia Váro... Zöldség, lehet szárított vagy fagyasztott is, de a legjobb választás a friss zöldség. Ásványvíz, vagy cukor és tartósítószer hozzáadása nélkül készült 100%-os gyümölcslé. Alacsony zsírtartalmú tej. So... A mai nap kedvez a fontos döntések meghozásának, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az életedet. Magányos vagy? Próbáld ki a -t! VII. 23. - VIII. Magyar katonai zubbony bank. Oroszlán A mai nap sok vidám... Mindenkinek szüksége van hidratálásra, még a zsíros és olajos bőrrel rendelkezőknek is. Az arcbőr az egyik legérzékenyebb bőrfelület a testünkön és ez az első terület, ahol az öregedés láth... Horvátország / Kvarner - öböl/ Krk - sziget Krk az Adria legnagyobb szigete.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A Légierő a bekerülő német repülőtechnikával együtt német hajózóöltözeteket is importált a meglévő magyar bőrruházat mellé. A háborús anyaghiány növekedésével gyakran a repülőkatonákat is a földierők ruházatával látták el, illetve egyes praktikus viseleti cikkek – mint pl. a tábori sapka a tányérsapka, barettsapka helyett – a Légierőhöz is átkerültek. Bőrruházatot rendszeresítettek 1937-ben a harckocsizók számára, a kétrészes, vastag páncélos bőrruha azonban a harcjárművek belsejében nem bizonyult megfelelőnek, így 1942-től német szabású, "füstszürke" páncélos posztóruházatot vezettek be helyette. Az 1938-tól szerveződő ejtőernyős csapatnem alapvetően a gyalogság egyenruháját viselte az ugróruházat alatt, utóbbit elvileg az ejtőernyős ugrás végrehajtása után levették volna - a kezeslábas szabás azonban csak kiképző ugrások alkalmával bizonyult hasznosnak, harctéri követelményeknek nem felelt meg. Kult: Magyar katonák maradványai kerültek elő a budapesti Jókai téren | hvg.hu. Bár folytak kísérletek – német mintára – tereptarka speciális ruházat és ejtőernyős rohamsisak kifejlesztésre, ezek azonban a tömeges gyártás (és ezáltal a rendszeresítés) szintjére nem jutottak el a háború folyamán.