Ennek egy ága a mesterséges neurális hálózati technika, ami az agyi idegrendszert imitálja elektronikailag. Ennek az írásnak nem az a célja, hogy a mesterséges intelligencia ígéretét, amiben e sorok írója is hisz, elhomályosítsa. Éppen ellenkezőleg, a technológia határának kiemelése az esetleges jövőbeni fejlődésének érdekét szolgálná, mert bizony a mesterséges intelligenciának létezik egy igen erős határa. A neurális hálózat csak olyan formákat tud felismerni egy rakás véletlenszerű eloszlásnak tűnő pixelből, amilyenek az összehasonlító adatbázisban szerepelnek. Iparági változások a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Hasonlóképpen, az intelligens robotok mozgásai, formái és tevékenységei a tervezők képzeletének elektromechanikai megvalósításai. Mérnöki, matematikai szoftverek képesek a repülőgép szárnyának profilját optimalizálni hatékonysági szempontból, de nem tudják a szárnyprofil és a felhajtóerő koncepcióját feltalálni. Akármilyen fejlett is egy mesterségesintelligencia-eszköz, csak azon a területen működik, amelyet a fejlesztő ember beprogramozott vagy az elektronikába beépített.
Ugyan a folyamat nagyrészt automatizált, a szakembereknek komoly precizitásra van szükségük ahhoz, hogy a megfelelő módon tudja tenni a dolgát a GHN-2. Demis Hassabis, a DeepMind társalapítója korábban úgy nyilatkozott erről a Wired nek, hogy az egész olyan érzés, mintha egy csapatban nem játékos, hanem edző lenne. A szakemberek a tesztek során azt tapasztalták, hogy a GHN-2-vel kiképzett rendszerek ugyanolyan pontosak voltak, mint a hagyományos metódussal tréningezett társaik. Nagy különbség azonban, hogy mindez csupán másodpercekbe került, így jóval hatékonyabb a teljesítménye. Bár a szakemberek szerint van még mit javítani a metóduson, az már most biztos, hogy a GHN-2 nagy hatással lesz a mesterséges intelligencia fejlődésére. Mesterséges intelligencia programozás kezdőknek. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ahogy a neve is utal rá, itt egy mesterséges dologról beszélünk, tehát nem valódi intelligenciáról van szó, hanem annak az imitálásáról, művi utánzásáról. Megpróbálunk olyan rendszereket fejleszteni, melyek hasonlóan viselkednek, ahogy azt az emberi intelligenciától várnánk. Egy olyan programozási módszert használunk, ahol nem kódokat írunk, hanem azt tanítjuk meg a gépnek, hogy milyen bemenetek esetén milyen kimenetet várunk el tőle. Az ehhez tartozó programkódot a gép írja meg helyettünk. Épp ezért nem a programozáson, hanem a megfelelő bemeneti adatok előállításán és egyértelmű kimeneti megfeleltetésén van a hangsúly. Mesterséges intelligencia programozás érettségi. A fentiek figyelembe vételével elég vicces attól tartani, hogy a gépek öntudatra ébrednek, hiszen csak olyan kimeneteket, válaszokat várhatunk tőlük, melyeket előzetesen beprogramoztunk nekik. Az öntudatnak pedig talán pont a kiszámíthatatlanság, az önálló akarat a legfőbb ismertető jele, ami egy ilyen rendszerben értelmezhetetlen. Ugyan így sci-fi ábránd marad az öntanuló gépek fogalma is.
Jelenleg ilyen intézmény a Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai Kar, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Nyíregyházi Egyetem, Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Tokaj-Hegyalja Egyetem. Megalakultak már kifejezett szakirányok is, amik az alapszakra épülve nyújtanak mélyebb tudást. Ilyen az adatelemző matematikus és gépi tanulás szakember szakirányú továbbképzés és autonómrendszer-informatikus szak, amiket az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karra jelentkezve lehet elsajátítani. Most ingyen kipróbálhatod a GitHub kódolást segítő eszközét. De elérhető az úgy nevezett Ipar 4. 0 megoldásokat fejlesztő adat- és rendszertudományi szakember szakirányú továbbképzés is, amit egyelőre a Pannon Egyetem Mérnöki Karán lehet elvégezni. Kialakult szakmák az MI-nek köszönhetően Az informatikai háttértudást igénylő szakmák között három olyan munkakör van, melyek az adat alapú döntéshozatal támogatását szolgálják.
Azonban Daniel Susskind közgazdász és író szerint olyan korba léptünk, amikor az általa pragmatistának nevezett módon fognak működni az MI-k. Példának hozza a Garry Kaszparovot legyőző Deep Blue számítógépet, amely 1997-ben győzött az ember kontra gép csatájában. A Deep Blue-ba nem egy sakkozó mentalitását, stratégiáit programoztak bele, hanem eltérő logika alapján, a cél érdekében fejlesztették. Ez a tanulság Susskind szerint: nem az számít többé, hogyan dolgozik az MI, hanem hogy mennyire jó a végeredmény. Ezért például a Google AlphaGo programja a világ legjobb játékosait is megverte a sakknál sokkal bonyolultabb ázsiai játékban, a góban. A megerősítéses tanulás módszerével felvértezett AlphaGo-hoz már emberi felügyelet sem szükséges, amikor tanul: állandóan megfigyeli a (szoftveres) környezetét, és döntéseinél egy jutalmazó mechanizmuson keresztül egyre jobb kimeneteket állít elő. Mesterséges intelligencia programozás alapok. A jövő másik nagy iránya a biotechnológia, és itt – a számítások és például a proteinkutatások miatt – az MI kihagyhatatlan.
Az amerikai típusú önéletrajz önálló szakaszokban mutatja be a szakmai tapasztalatot, a fontosabb készségeket és a tanulmányokat. Fontos jellemzője az áttekinthető, tömör szerkezet. Az amerikai önéletrajzra jellemző, hogy rendszerint tőmondatokban fogalmaz, vagy egyszerű felsorolásokat használ. Az ilyen önéletrajz legfeljebb két oldal hosszú. A hagyományos leíró önéletrajzzal ellentétben az amerikai önéletrajz fordított időrendi sorrendben, tehát a jelenből visszafelé haladva mutatja be a jelölt korábbi pozícióit, tanulmányait. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai önéletrajz pontos angol fordítása Résumé, de ékezet nélkül írva is helyes: Resume. Ez az elnevezés azonban csak az Egyesült Államokban és Kanadában elterjedt. Nagy Britanniában és Európa más részein inkább a latin eredetű Curriculum Vitae (rövidítve: CV) kifejezéssel hivatkoznak az önéletrajzra, bár a két kifejezés nem teljesen fedi egymást. A lényeg azonban az, hogy mindkét kifejezés alapvetően azt a fajta önéletrajzot takarja, amit mi Magyarországon amerikai típusú önéletrajzként ismerünk.
Ez az úgynevezett amerikai típusú önéletrajz, ami azóta már itthon is a legelterjedtebb önéletrajz formátum. Az amerikai típusú önéletrajz önálló szakaszokban mutatja be a szakmai tapasztalatot, a fontosabb készségeket és a tanulmányokat. Fontos jellemzője az áttekinthető, tömör szerkezet. Az amerikai önéletrajzra jellemző, hogy rendszerint tőmondatokban fogalmaz, vagy egyszerű felsorolásokat használ. Az ilyen önéletrajz legfeljebb két oldal hosszú. A hagyományos leíró önéletrajzzal ellentétben az amerikai önéletrajz fordított időrendi sorrendben, tehát a jelenből visszafelé haladva mutatja be a jelölt korábbi pozícióit, tanulmányait. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai önéletrajz pontos angol fordítása Résumé, de ékezet nélkül írva is helyes: Resume. Ez az elnevezés azonban csak az Egyesült Államokban és Kanadában elterjedt. Nagy Britanniában és Európa más részein inkább a latin eredetű Curriculum Vitae (rövidítve: CV) kifejezéssel hivatkoznak az önéletrajzra, bár a két kifejezés nem teljesen fedi egymást.
Biztosan te is gondolkoztál már azon, hogy mit kellene beleírni az önéletrajzodba ahhoz, hogy te legyél a munkáltatónál a sikeres befutó. Sokszor túl gondoljuk az egészet, pedig ha néhány dologra figyelünk, akkor könnyen behívhatnak bennünket egy állásinterjúra. A titka, hogy cégre szabott önéletrajzot készítsünk és a következőkre tegyük a hangsúlyt. Legyen célkitűzésed Nagyon fontos az, hogy az amerikai önéletrajzodba belefoglaljad a pontos célkitűzéseidet és ezek a célok szolgálják a vállalat stratégiai elképzeléseit is. Ha nem fogalmazod meg a célkitűzéseidet és csak általános dolgokat fogalmazol meg az önéletrajzodban, akkor jóval kevesebb eséllyel indulsz harcba a pozícióért. Fontos, hogy a munkáltató tökéletesen lássa azt, hogy te vagy az ideális jelölt, az aki alkalmas az adott pozícióra. Ügyesen el kell adnod magadat az önéletrajzodban. A célkitűzés megírásnál nagyon ügyelj arra, hogy ne legyen túl hosszú, inkább tömören fogalmazzál. Olyan készségeket és tapasztalatokat fogalmazz meg, amely kapcsolódik a meghirdetett pozícióhoz.
Ez alól kivételt képez, ha Európai Uniós intézményhez pályázunk, vagy külön kérik az Europass formátum használatát. Amennyiben valaki egy nyugat-európai országba jelentkezik, de nem egy EU-s hivatalba, akkor is az amerikai önéletrajz lesz számára a jobb választá nemcsak az önéletrajz formája befolyásolja a pályázatunk sikerét. Érdemes azt is alaposan megfontolni, hogy csatoljunk-e fényképet az önéletrajzhoz vagy sem, mert kutatások szerint a fénykép csökkentheti a felvételi esélyeinket. A személyes adatokkal is óvatosan kell bánni, hiszen például a születési évünk feltüntetése esetén hátrányos megkülönböztetés érhet bennünket. Az életkor mellett van még jó néhány dolog, amit érdemes kihagyni az önéletrajzból, hogy többet hívjanak állásinterjúra. Bármelyik típust is választjuk tehát, célszerű kellő időt és figyelmet fordítani az önéletrajz megírására. Mert bár fontos a szerkezet, az önéletrajz tartalmán sokkal több múlik. Olvass tovább! Angol CV fejezetek A top 5 önéletrajz trend 2017-ben Ezeket hansúlyozd az önéletrajzodban, amikor pályát akarsz váltani
A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy melyik a jobb, az amerikai vagy az európai önéletrajz, hiszen az Europass önéletrajz az Európai Unió egyik kezdeményezésből született meg. Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ tudjunk adni, érdemes jobban megvizsgálni a különböző önéletrajz típusok kialakulásának hátterét, felépítését és tartalmát. Magyarországon sokáig a hagyományos típusú, leíró önéletrajz volt használatban, amely esszében mutatta be egy jelölt szakmai tapasztalatait, családi állapotát és életének jelentősebb mozzanatait. Ez a fajta leíró önéletrajz mára teljesen kikopott a használatból. Nehezen áttekinthető, nem professzionális – egyszerűen elavult. Az amerikai típusú önéletrajz Amikor a rendszerváltás után Magyarországon megint működni kezdett a piacgazdaság, a multinacionális vállalatok gyorsan divatba hozták az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában használatos önéletrajz típust. Ez az úgynevezett amerikai típusú önéletrajz, ami azóta már itthon is a legelterjedtebb önéletrajz formátum.
A humángrafológia segítségével már az interjúztatás előtt képet lehet kapni a jelentkezőkről, csoportosítani lehet őket aszerint, hogy kik a megfelelőek az adott munkakörben, és kit érdemes személyes elbeszélgetésre is behívni. Anélkül átvilágítható tehát akár az összes pályázó, hogy mindenkit egyenként be kellene hívni személyes elbeszélgetésre, vagy tesztelésre. A szakmailag egyformán felkészült jelöltek közül segít kiválasztani azt, aki személyiségbeli tulajdonságaival alkalmasabb a pozíció betöltésére, például egy vezetői poszt esetén. Az interjúztatás után is lehet támaszkodni a grafológusi szakvéleményre, így megtudható, hogy az elbeszélgetésen szimpatikus jelöltek közül kinek van birtokában a munkakör betöltéséhez szükséges legtöbb kompetencia. További előnye még a hagyományos interjúztatással és teszteléssel szemben, hogy sokféle típusú interjú és többféle teszt helyettesíthető egyetlen grafológiai elemzéssel. Emellett a több oldalas és különböző típusú személyiség-, motivációs-, kompetencia-, konfliktuskezelési-tesztekkel szemben a grafológia egy-két írásmintából akár száz jellemvonást is kielemez és értékel.