A magyar kormány és az ipar szereplőinek kapcsolata magas szintű, és ezt a kiváló együttműködést a jövőben is folytatják – hangsúlyozta a technológiai és ipari miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán. Palkovics László arról is beszélt, hogy gazdaságfejlesztési programok indultak, létrejött egy vállalkozói információs portál, ahol a vállalkozások naprakész információkat kaphatnak, emellett megújították a finanszírozást és működést az innováció és k+f területén. Palkovics laszloó miniszter. A miniszter hozzátette: elkezdődött az egyetemek modellváltása, a finanszírozástámogatási rendszer sokkal hatékonyabb lett az eddigi tapasztalatok szerint. Ugyanilyen fontosnak nevezte a szakképzési rendszer megújítását, a felnőttoktatásban pedig a piaci követelményeknek megfelelő képzések bevezetését. A tárcavezető elmondta: a kormány célja, hogy az ipar magyar, zöld és high-tech legyen. A miniszter hozzátette: a párbeszédnek számos fóruma működik, példaként említette, hogy megalakították a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, működik a Magyar Hidrogénszövetség, a legújabb pedig a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform.
Magyarországon az előírt mennyiség feltöltésének több mint kétharmada már teljesült - tette hozzá Palkovics László.
Az egész botrány álságos, felfújt és méltatlan a Zero Dark Thirty -hez. Viszont az időzítése nem véletlen. Zero Dark Thirty – A bin Láden hajsza - kritika. December első felében a film megnyerte a New York-i, a washingtoni, a San Franciscó-i kritikusok és a National Board of Review kritikusi szövetség legjobb film díjait is, és úgy tűnt, három évvel A bombák földjén meglepetés Oscar-sikere után hazavágja az egész 2012-es amerikai filmmezőnyt a díjszezonban argóstól, lincolnostól - teljesen megérdemelten. Ami ezután kezdődött, az elmúlt évtizedek legmocskosabb hollywoodi lejárató kampánya volt, ami nem nélkülözte a Kathryn Bigelow személyét érintő szexista, hímsoviniszta támadásokat sem. Nevezték Leni Riefenstahl utódjának, illetve a kínzás propagandistájának, megvádolták titkosított CIA-anyagok illetéktelen megszerzésével, míg jobbról Amerika-ellenesnek, balról pedig a militarizmust dicsőítőnek bélyegezték. Ilyen archív anyagok – főként híradórészletek, hangfelvételek – a közel három órás film csomópontjai: a londoni metrómerénylet 2005-ből, a 2008-as támadás a pakisztáni Marriott Hotel ellen, vagy a 2009-es afganisztáni katonai bázison elkövetett robbantás.
A kár azonban már bekövetkezett: a filmet a vártnál kevesebb, 5 kategóriában jelölték Oscarra (Bigelow duplázási lehetősége is elúszott a rendezői jelölés elmaradtával), a kritikusok pedig patkányként menekültek a süllyedőnek hitt Zero Dark Thirty hajóról, a hasonló témájú, de botránymentes Az Argo-akció -hoz. Ahhoz az Argóhoz, amely viszont pont hogy hemzseg a tények szórakoztató fikciósításától és a hazafias Amerika-propagandától, de sebaj, elvégre az iráni túszdráma régen volt, talán igaz sem volt. A magyar forgalmazó jogosan időzítette a Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza premierjét az Oscar-díjátadó hétvégéjére, és jogosan várhatta, hogy az elmúlt év legjobb és bizonyos szempontból legfontosabb amerikai filmje elnyeri Hollywood csúcselismerését. Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza 2013. 02. 20. A Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza az előző Bigelow-film, A bombák földjén testvérdarabja. Zero dark thirty a bin láden hajsza dan. Abban egy bombaszakértő katona, most egy törékeny CIA-ügynöknő értelmezi újra a patriotizmus fogalmát.
Az akciót az al-Kaida nevű terrorszervezet hajtotta végre, melynek vezetője Oszama bin Láden volt. Az amerikaiak hajtóvadászatot indítottak utána, ám a rettegett terroristának mindig sikerült egérutat nyernie. Egy kis CIA-ügynökökből álló csoport azonban nem adta fel, hogy a nyomára bukkanjon. A tízéves embervadászatot végül siker koronázta. Bemutató dátuma: 2013. február 21.