Ma a modern powwows különleges események az indiánok számára, hogy összegyűljenek, táncoljanak, énekeljenek és szocializálódjanak. A táncosok különleges ruházatot viselnek, amelyet regalia -nak hívnak, amely színes és bonyolult gyöngyfűzésből és pazar tollmunkából áll. A táncosok regáliái évekig tarthatnak, míg mindegyik szempont mélyen értelmes. A különböző első nemzetek különböző típusú szertartásos táncokat gyakorolnak. Például a Cheyenne előadja az Animal Dance táncot, amelynek az volt a célja, hogy szerencsét küldjön a vadászoknak, hogy élelmet keressenek, és sok különböző közösség előadja a Naptáncot, amely imádkozik a lelki gyógyulásért, valamint közösségeik egészségéért és jólétéért. Powwow -kat sok különböző indián közösség tartja, hogy tiszteljék és megőrizzék örökségüket. Az óratervben szereplő tevékenységekkel a diákok bemutatják, hogy mit tanultak az Alföld régió őslakóiról. Megismerik környezetüket, erőforrásaikat, hagyományaikat és kultúrájukat. Alapvető kérdések az alföldi régió őslakosai számára Kik a síksági régió első nemzetei?
A tipik bölénybőrből készült sátorszerű otthonok voltak. Könnyen szállíthatták őket, amikor a bölénycsordákat követték. A tipik hosszú pólusokból épültek, amelyek magas kúp alakúak voltak, majd bőrökkel borították. Míg a nők összevarrták a bőröket, a férfiak voltak felelősek a tipi külső részére a mindennapi élet jeleneteinek festéséért. A bölénybőrből meleg takarókat is készítettek, valamint ruhákat, cipőket, öveket, táskákat, nyilakat és még babákat is! A bölénybőr erős és áthatolhatatlan pajzsot is készíthet a csatához. A bölénybőrpajzsokat olyan jelenetekkel festették, amelyek egy harcos álmaiból származnak. Úgy gondolják, hogy álmukban ezeket a képeket a mennyből küldték, és megvédik őket a bajtól. A pajzsokat szőrme és toll is díszítette. Az első nemzetek, mint a Lakota, fontos és emlékezetes eseményeket rögzítettek azzal, hogy bölénybőrökre piktogramoknak nevezett szimbólumokat festettek. Minden piktogram más -más emlékezetes eseményt képvisel. Ezt "téli számlálásnak" hívták.
Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani. Bezárás
Az 1880-as években lett a tó vízmélysége újra átlagosan 2-3 méter, így ebben az évben meg is indult a vitorlás élet a tavon. A számos ritka, csak itt élő növény és a kétszáznál több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A második világháború idején a tó létesítményei elpusztultak, majd 1948-ban a városi ifjúsági bizottság munkatervei szerint újjá épültek. A mai vízitelepet teljes egészében mesterségesen töltött talajon alakították ki. Kerékpártúrák a Fertő tó körül és Sopron környékén - Sopron Kikapcsolódás. Az elmúlt évtizedekben és napjainkban is nagy energiát fordítanak a víz minőségének javítására. 1973 és 1993 között 1 millió m³ iszapot termeltek ki a tóból. A vízitelep nyáron népszerű strand: lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni, vitorlázni. A különféle sók a Fertő iszapját gyógyhatásúvá teszik, így a Fertő vizében úszva egy kis gyógykúrában is részesülünk. A Fertő-tavat kiépített bicikliút veszi körül, így népszerű kirándulóhely a kerékpárosok körében. Akik nemcsak sportteljesítményre vágynak, vagy nem igazán gyakorlott kerékpártúrázók, azoknak több társaság is ajánl szolgáltatásokat.
A kerékpározás szerelmesei nagyszerű kerékpár utakat találhatnak Soprontól a Fertő-tóhoz, illetve a Fertő-tó körül, melyeket a térképek is viszonylag jól jelölnek. Kerékpárral a Tómalom Fürdőhöz Tel: (+36 99) 312-893 E-mail: Web: Kerékpárral Fertőrákosra, a Fertő-tavi Vízitelepre A Fertő tó Ausztria és Magyarország közös tava, és a két ország együttes felterjesztése alapján került fel a Világörökségi listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A tó nevét adó "fertő" a hely egykori mocsaras, sáros jellegére utal; ebből mára annyi maradt, hogy a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét fedi nád. A tó az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. Vize erősen lúgos kémhatású, igazi síkvidéki sóstó. A víz sekély, mélysége állandóan változik, azonban átlagosan az egy métert nem éri el - többször kiszáradt már, legutóbb 1867-1871 között.