Tisztelettel búcsúzunk Pozsgay Imrétől és őszinte részvéttel osztozunk a család bánatában - olvasható a részvétnyilvánításban. A Kereszténydemokrata Néppárt közleményében úgy fogalmaz: Pozsgay Imre felismerte a szocialista-kommunista rezsim hibáit, és mert új utakon haladni.
a lábjegyzetekben Subjects: 06. Humanities 06. Humanities > 06. 01. History and archaeology 06. History and archaeology > 06. History 06. History > 06. 15. Social, economic, cultural and political history 06. 07. Modern and contemporary history Date Deposited: 2020. May. 22. 13:38 Last Modified: URI: Actions (login required) View Item 1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón. 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a soproni páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki nyugatra. Pozsgay Imre legutóbb február végén, az NVI-botrány után nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Akkor lapunktól értesült az eseményekről; véleménye szerint a népszavazási törvényben biztosítani kell minden állampolgárnak a jogot, hogy a referendum intézményéhez hozzáférhessen, pártállástól függetlenül. Az NVI Alkotmány utcai központjánál történtekről úgy fogalmazott, "ezek tőlem idegenek", ahogy szerinte a demokráciától is azok.
Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, aki csaknem fél évszázadon át a barátja volt, arról szólt a politikus ravatalánál, a több száz gyászoló előtt: "Pozsgay Imrében volt politikai és közéleti bátorság", merte felülbírálni fiatalkori meggyőződését, "kimondani a sokáig kimondhatatlan szavakat 1956-ról", mert ott lenni 1987-ben Lakiteleken. "Pozsgay Imre értelmiségi, reformer politikus volt, a humanista demokrácia következetes híve; ő is azt vallotta: az emberek kormányzása az emberek által, az emberek érdekében, ez a demokrácia" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a reformok előkészítése mellett vállalta a végrehajtásuk miatti konfliktusokat és vállalta a következményeket is, hatalmas népszerűségre és elismertségre téve szert eközben. Mint mondta, okkal emlegette a német Der Spiegel magazin 1989-et Pozsgay Imre éveként; ekkor vált az MSZP államfőjelöltjévé, s ebben az évben vezette a párt delegációját a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, ahol elszántsága, megegyezésre hajlandósága és rugalmassága is kellett a megállapodáshoz.
Az 1989. augusztus 19-i eseményekre visszaemlékezve az akkori reformkommunista államminiszter felidézte, hogy a vasfüggönyt már 1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek nevezte. Pozsgay Imre szerint 1989 történelmi év, a fordulat esztendeje volt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett 1956 újraértékelésére, Nagy Imre újratemetésére. Utalt arra is, hogy a nemzetközi helyzet kedvezett ezeknek a kezdeményezéseknek. Kiemelte Mihail Gorbacsov szerepét, felidézve, hogy az egykori Szovjetunió akkori vezetője beleegyezett abba, hogy véget vet a hidegháborúnak. 1989 legfőbb tanulságának azt nevezte, hogy a diktatúrát meg lehet szüntetni a nép, a társadalom közreműködésével. Vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban Pozsgay Imrének vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban, a kommunista és szocialista pártban betöltött jelentős szerepe ellenére mindig fontosnak tartotta az ország és a magyar emberek sorsát - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A részvétnyilvánításban azt írták: amikor egy nemzeti ügy szólította, félre tudta tenni a pártpolitikát, másokkal együtt részt vett Magyarország alaptörvényének kidolgozásában is.
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint Pozsgay Imre felismerte a szocialista-kommunista rezsim hibáit, és mert új utakon haladni. A kisebbik kormánypárt MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, megrendüléssel fogadták a hírt és Pozsgay Imre személyében tisztességes politikustól búcsúznak.
Sándor Iván © Horváth Szabolcs A mai fül számára óvatos mondatok mégis komoly feszült helyzetet teremtettek, amint az a már említett kötetben olvasható: "Az utolsó mondataim után a riporter bement a technikai helyiségbe. Többekkel tárgyalt. Sajnos, mondta, amikor visszajött, az interjú nem mehet adásba. Miért? – kérdeztem. Technikailag alkalmatlan, zörejes, a bőrdzsekije beszéd közben a mozdulataitól berecsegett. Hallgattunk. Leveszem a dzsekit, mondtam, vegyük fel újra az interjút. Elsápadt. Belevágtunk. Felvettük újra. Február 19-én vágatlanul bekerült a reggeli adásba. " Az immár muzeális felvételt itt hallgathatja meg:
Ha az elhunyt már legalább 25 év szolgálati időt szerzett, akkor az általános szabályok szerint számítják ki ezt az elméleti nyugdíjat, amelynek a 60%-a lesz az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege. Az elméleti nyugdíj kiszámításához ilyen esetben a nyugdíjtörvény melléklete tartalmazza a szükséges szorzószámokat. Ha viszont az elhunyt nem szerzett legalább 25 év szolgálati időt, akkor a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló elméleti nyugdíj összegét nem az általános szabályok és a nyugdíjtörvény mellékletében szereplő szorzószámok alkalmazásával kell megállapítani, hanem egy külön táblázat szerint kell kiszámítani, amely a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének egyik mellékletét képezi. A teljes cikkért látogassanak el a következő weboldalra:
A nyugdíjtörvény az ilyen házastársi tartásdíj meglétét írja elő az özvegyi nyugdíj feltételeként az elvált, vagy több mint egy éve külön élő házastárs halála esetén. Az özvegy ideiglenes özvegyi nyugdíja a részére az elhunyt által haláláig nyújtott házastársi tartásdíj összegénél több még a feltételek teljesülése esetén sem lehet. A tartásdíjat a bíróság hagyhatja jóvá vagy állapíthatja meg, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmazhatja. Ilyen rendszeres házastársi tartásdíj hiányában az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastárs nem jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjra. Ha a tényleges különélés oka az, hogy egészségi állapota miatt az egyik házastársat kórházban vagy tartós ápolást biztosító intézményben ápolják, akkor ez nem kizáró ok a másik házastárs özvegyi nyugdíjra való jogosultságát illetően, feltéve, hogy a másik házastárs folyamatosan tartja a személyes kapcsolatot az intézményben ápolt házastársával annak haláláig. Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.
Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg. Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj - amelynek összege ez esetben nem haladhatja meg a házarstársi tartásdíj összegét - az elhunyt halálának időpontjától számított egy évig folyósítható. Ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), míg ha fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár. A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvaellátásra jogosult gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalásával, tartós betegségét pedig a a családi pótlékra vonatkozó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.
Az özvegyi nyugdíj az elhunyt házastársat megillető saját jogú öregségi nyugdíj százalékos mértékében meghatározott hozzátartozói nyugellátás. Ha a házastárs nyugdíjas volt a halála időpontjában, akkor a számítás egyszerű, hiszen az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a lesz, amelyet az elhunyt részére ténylegesen folyósítottak. Mi történik viszont abban az esetben, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas? Ilyen esetben ki kell számítani azt az elméleti nyugdíjösszeget, amely az elhunytat a halála időpontjáig szerzett nyugdíjjogosultsága alapján megillette volna. A még nem öregségi nyugdíjas elhunyt szempontjából a törvény azt a feltételt írja elő, hogy a halála pillanatában rendelkezzen az ő saját nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati idővel. Az általános szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz minimum 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges. Az özvegyi nyugdíj szempontjából azonban a még öregségi nyugdíjban nem részesülő elhunyt által szerzett szolgálati időt más feltételek szerint kell figyelembe venni.
A "fegyverpénzt" a Belügyminisztérium és irányított szervei 58 054 hivatásos állományú tagjának utalták át. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a kormány két intézkedése azt jelenti, hogy a hivatásos állomány idén közel 197 milliárd forinttal több pénzt visz haza, mint 2021-ben, mert "Magyarország előre megy, nem hátra". Egészségügyi dolgozók béremelése Február első napjaiban megérkezett az idei első emelt bér az egészségügyi dolgozóknak; az átfogó béremelési programok keretében az ápolók bére újabb 21 százalékkal, az orvosoké pedig átlagosan 28, 5 százalékkal emelkedett. A béremelés 85 ezer szakdolgozót és több mint 18 ezer orvost érint, és a kormány emellett a háziorvosi és fogorvosi praxisokban dolgozók béremelését is támogatja. A kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét, az idei egészségügyi béremelésekre 257 milliárd forintot fordít. Az ápolók bére az elmúlt években több ütemben emelkedett, amelynek köszönhetően átlagosan több mint a háromszorosát keresik annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt - emlékeztettek.