Ungár Péter és Hanák Gábor, az LMP országos elnökségének tagjai közleményükben úgy fogalmaznak: Véget ért a Fidesz-Néppárt telenovella első évada: Pablo Sanchez eltitkolt gyermeke mégis örökölt Juan Garciatól. A Szájer-botrány még nem rengette meg a Fideszt | 24.hu. Mint kifejtik, úgy tűnik, "a fondorlatos cselekmények egy részének a végéhez érkeztünk: a Fidesz-KDNP EP képviselői kiléptek a Néppárt képviselőcsoportjából. Természetesen az, hogy a pártcsaládnak tagja marad-e a Fidesz (a KDNP elmondásuk szerint igen), majd a következő szövevényes évadban derül ki: Weber és Orbán viharos kapcsolata még évekig szórakoztatni fogja az erre fogékonyakat. " Ne legyen kétségünk: ettől nem lesz jó Magyarországnak, ettől még az Orbán-kormány bármelyik európai normát meg fogja tudni sérteni, ahogy tette eddig a Néppárt segédletével. Továbbá ez nem jelenti azt sem, hogy az európai jobboldal a liberálisok foglya lett, csupán azt jelenti, hogy a miniszterelnök túlcselezte magát, és kijátszotta magát a csapatából – írják hozzátéve, a magyar emberek számára a Fidesz és a Néppárt viszonyának nincs valódi jelentősége, hiszen hazánknak az lenne az érdeke, ha mindkettő kiesne a hatalmi pozíciójából.
Egy dolog biztos - fejtegette a politikus -, az EPP elvesztette az erkölcsi felhatalmazását arra, hogy az EU vezető politikai ereje legyen. Az ügynek az ad jelentőséget, hogy várakozások szerint az EPP-nek as a szocialista pártcsaládnak az európai parlamenti (EP) választások után szükségük lesz az ALDE támogatására is, hogy érvényesítsék akaratukat az EP-ben. Verhofstadt megjegyzése egyértelmű jele annak, hogy az Orbán-Fidesz ügy lehetetlenné teheti ezt az együttműködést.
Vona Gábor azt mondta, hogy számukra erkölcsileg és taktikailag sem éri meg sehol sem a visszalépés, ugyanakkor szerinte a választók bölcsessége miatt valószínűsíthetők az átszavazások. A szavazók nem birkák, hogy terelgessék őket – fogalmazott az MSZP-Párbeszéd jelöltje, aki elmondta, hogy igyekeztek mindenhol világos helyzetet teremteni, ki számít az esélyes jelöltnek. Karácsony Gergely aláhúzta, hogy az emberek többsége az élet minden területén változást szeretne, amennyiben pedig ő vezethetné az országot, akkor legfontosabb feladatának azt tartaná, hogy befektessen az emberekbe, vagyis például javítsa az oktatás színvonalát, emelje a béreket és növelje a szociális biztonságot. Vona Gábor szerint a mostani választás két generációra eldöntheti Magyarország sorsát, a Jobbik ezért egyszerre védené meg az országot a bevándorlástól és attól, hogy fiatalok százezrei vándoroljanak külföldre, emellett elszámoltatná a Fideszt, és egy szakértői kormánnyal felszámolná a korrupciót. Szél Bernadett azt mondta, hogy amennyiben az LMP-nek erős jelenléte lenne a parlamentben, akkor a kormány a jövőben nem nyúlhatna át az emberek feje felett, hanem partnerként kezelné őket, továbbá javítanák az oktatás és az egészségügy színvonalát, és elszámoltatnák az elmúlt 28 év politikai vezetőit.
Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg. Szent Márton-székesegyház A gótikus stílusú Szent Márton-székesegyház Pozsony legnagyobb, legrégibb és legdíszesebb temploma. 1563 és 1830 között a magyar királyok koronázó temploma volt. A pozsonyi székesegyházban koronázott 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát 1, 57 méter magas és 300 kg-ot nyomó szent korona aranyozott mása díszíti. Ebben a templomban találták meg egyik legrégibb írásos emlékünket, a Halotti beszédet. A Magyar Királyi Helytartótanács megkezdi működését » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. Jezsuita Kollégium A Jezsuita Kollégiumot 1626-ban Pázmány Péter esztergomi bíborérsek alapította. A kollégium nagyszerű példája a 17. század második felében alkalmazott késő reneszánsz stílusnak. Miután II. József 1782-ben megszüntette a jezsuita rendet, az épületben a Császári és Királyi Jogakadémia működött. 1915-ben hozzácsatolták az újonnan létesített Magyar Királyi Szent Erzsébet Tudományegyetem jogi karához.
Még az 1536 januárjában itt tartott országgyűlés 49. törvénycikkelye mondta ki: "az ország igazgatásának székhelye pedig (addig, amíg Isten segítségével az vissza nem foglaltatik) Pozsony legyen". Igen ám, de már 13 éve nem érkezett követ a pozsonyi diétára, Ferenc király ugyanis 1812 májusa óta nem hívta azt össze. Végül öccse (aki később elnyerte a legmagyarabb Habsburg jelzőt) József nádor kérésére megteszi. József nádor Az 1825-ben kezdődő diétát szokás az első reformországgyűlésnek tartani, a történettudomány újabban azonban 1830-ra, Széchenyi Hitele megjelenésének idejére teszi a reformkor kezdetét, s mivel az 1830-as országgyűlés kolerajárvány miatt csak nagyon rövid ideig tartott (a király ekkor fogadta el viszont a bíráskodás és az udvarral való ügyintézés magyar nyelvűvé válását), e szerint csak az 1832-es tanácskozásra vonatkozhat ez a jelző. Történelmi Legyen Ön is milliomos - elvitték a 40 milliót!. Ekkor válik három esztendőre Szatmár megye követévé a pozsonyi diétán Kölcsey Ferenc, a közismert költő, a magyar Himnusz szerzője, s ahogy Benedek István írja Kölcsey és a pozsonyi diéta c. tanulmányában: "Wesselényivel együtt az ellenzék vezére lett, a jobbágyok felszabadításának apostola.
2016 03 13. Pozsony történelme során nem egy elsőséggel, egyediséggel dicsekedhetett. Itt építették fel azt az épületet, amelyet először neveztek magyar nyelven is országháznak, s akként is szolgált, itt szólalt fel először az országgyűlésben nemzete nyelvén gróf Széchenyi István, és nem utolsósorban itt születtek meg a Magyar Királyság további sorsát meghatározó reformok, amelyek arra utaltak, nagykorúsodik és önállósodni akar a magyarság. A pozsonyi diéták a reformkorban - Pozsonyi Kifli. Újra pezseg a város 1825. Magyarország a reformkor küszöbén áll, közigazgatási központja, azaz tulajdonképpeni fővárosa már negyven éve Buda, ott székel a fő pénzügyi hatóság, a Magyar Kamara, de a király helytartója, az ország második embere, József nádor is. Pozsony ekkorra már sokat veszített korábbi jelentőségéből, a 18. század második felének virágkora a múlté, I. Ferenc királyt is már Budán koronázták 1792-ben. Az országgyűlések helyszíne viszont továbbra is Pozsony, azaz de jure mégis az ország fővárosa, s marad is ily formán egészen 1848 nyaráig.
1291. december 2. III. András városi kiváltságot ad a ~ i hospeseknek. 1292. január 5. A magyar trónra igényt tartó Mária - V. István leánya - és férje, Anjou II. Károly nápolyi király III. András elleni lázadásra hívják fel a Kőszeg ieket, majd Mária fiára, Martell Károlyra ruházza trónigényét. V. László király a birtokot a török elleni harcokban szerzett érdemeik elismeréseként ~ i Tamásnak és Zágrábi Szilassy Györgynek adta, aki később váci, majd visegrád i várnagy lett. helytartóság - A Habsburg uralkodók politikáját végrehajtó központi kormányzat i hivatal a 16-17. sz. -i Magyarországon. Székhelye ~ volt. Befolyása fokozatosan csökkent, a 16. második felétől főként igazságügyi kérdésekkel foglalkozott. Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt ~ ban Habsburg Ferdinánd ot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország. Lásd még: Mit jelent Erdély, Fejedelem, Nádor, Vármegye, Esztergom?
Szatmár megye félszemű követének pátosz nélkül elhangzó szónoklatait feszült figyelemmel leste az ország. Ezek a beszédek hozták a világ tudomására, hogy a csekei kúria magányában óriás rejtezett mostanig. Kossuth, Deák az ő nyomdokain haladnak, lánglelkű szózataiért lelkesülnek. A besúgók ijedten jelentették Bécsbe, hogy a lázongásra mindig kész fiatalság a félszemű költőt tekinti vezérének, aki merész szavakkal ostorozza a Magyarországon németül élő főnemeseket, az 500 mágnással szemben 700. 000 köznemes érdekét képviseli, sőt túl ezen: a nemesi kiváltságokat megnyirbálni, a jobbágyságot jogokhoz és szabadsághoz juttatni óhajtja. " Kölcsey Ferenc Az első reformországgyűlés négy évig, 1836-ig tartott, s már Kölcsey nélkül ért véget. Vármegyéjét megrettentette merészsége, visszahívták, nézeteinek megtagadására akarták rábeszélni. Kölcsey inkább lemondott követi posztjáról, megyei főjegyzői tisztét azonban megtartotta. Távozását Kossuth gyászkeretes közleményben adta hírül. 1838 nyarán aztán bélfertőzésben váratlanul meg is halt.
Ezután hatalmas előkertet, díszlépcsőt építettek és a palota belső terét is jelentősen átalakították. 1767-ben Mária Terézia kérésére lovardát és kispalotát emeltek. Kempelen Farkas tervei alapján megépült a kút melletti nagy víztározó, ahova a vizet lovak által hajtott szivattyúk nyomták fel a Duna szintjéről vezetékeken keresztül. Mária Terézia leánya, Mária Krisztina 1766-ban költözött férjével, Albert herceggel a várba. Az 1784-es Budára költözéséig itt működött az Országos Levéltár. II. József, a "Kalapos Király" az értékek nagy részét a várból Bécsbe, valamint a Szent Koronát Budára helyeztette át. A várban pedig börtönt, és papnevelő intézetet létesíttetett. A palota 1811. május 28-án leégett. Az egykori prímási palotában írta alá Haynau az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar főtisztjeinek, az aradi vértanúknak a halálos ítéletét. Trianon után a pozsonyi vár a Csehszlovák Köztársaság, majd a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság része lett. A magyar uralomra emlékeztető várrom teljes eltüntetését tervezték, de végül a második világháború után sor került a vár újjáépítésére.