Budapesten Magyarul Gyulai Hírlap - Nagybányai festők nyomában Gyulán Festők A NAGYBÁNYAI MŰVÉSZTELEP by KAPTÁR - Issuu Nagybánya: 120 év – MissionArt Galéria: 12 kép - Magyar Újságírók Országos Szövetsége A Nagybányán együtt dolgozó festők és tanítványaik először 1897-ben mutatkoztak be közös kiállításon Budapesten. Bár "zöld lovaikat és lila fáikat" megszólta a kritika, mégis sikert arattak. Az igazi áttörést azonban a Nemzeti Szalonban 1903-ban nyílt Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítás jelentette. A művésztelepi munka és az újító törekvések létjogosultsága nyert itt elismerést. A XX. század elején a művésztelep fiataljai már Párizsban keresték a példát. Matisse, Gauguine művészete vált ihletővé számukra. Nagybányai remekművek - Halasmédia. Nagybányáról indultak és Nagybányára tértek vissza, ők a neoimpresszionistáknak, röviden neósoknak nevezett festők, akik sötét körvonalakkal, szerkesztett képkivágásokkal törték meg a plein air festészet oldottságát. Elsőként Czóbel Béla hozta magával Párizsból a Fauves-(Vadak) művészcsoport elveit.
A Nagybányai Tájképfestő Telepen készült művekből nyílt kiállítás az Alföldi Galéria emeleti termeiben. A kortárs alkotók a híres nagybányai festőiskola hagyományait követik, de egyúttal a XXI. századra jellemző tájképfestészeti nyelvet is megpróbálják kialakítani. Nagybánya és Hódmezővásárhely hosszú évek óta testvérvárosi kapcsolatot ápol egymással. Számos közös vonás fedezhető fel történetükben, többek között mindkét település képes volt a mai napig is élő képzőművészeti iskolát teremteni – hangsúlyozta dr. Kószó Péter alpolgármester köszöntőjében. A Nagybányai Tájképfestő Telep 1996-ban jött létre a nagybányai festőiskola 100. éves évfordulója alkalmából és Véső Ágoston vezetésével közel 15 éve működik. – Nagybánya a magyar képzőművészet legnagyobb teljesítménye. Rendkívül nagy a kulturális hagyománya és mi ezt szeretnénk ápolni, a valós történetét óvni. Ugyanakkor a gyakorlatban megpróbáljuk ezeket az értékeket továbbéltetni azzal, hogy igyekszünk a XXI. Gyulai Hírlap - Nagybányai festők nyomában Gyulán. századi tájképfestészet nyelvét is kialakítani – mondta Véső.
Az ő értelmezésében a kommunista diktatúra évtizedeire utal. – Sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra a korszakra, jóllehet a valóságban kegyetlen rabsággá változtatta az emberek életét – hangsúlyozta a meghívott. Kaczkó Zita zárszóként arról tájékoztatta a publikumot, hogy a múzeumok éjszakájára különleges programokkal készülnek, ezért június 24-én este mindenkit szeretettel várnak a Tájvízházba, ahol többek között Kovács Emil Lajos munkáit is megnézhetik majd a betérők. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas. A hat évvel ezelőtti megnyitása óta a legnagyobb nézőcsúcsát érte el 15 ezer látogatóval a szentendrei MűvészetMalom, ahol vasárnapig tekinthető meg a nagybányai festőiskola művészeinek kiállítása – közölte Kiss Zsuzsa hétfőn az MTI-vel. A kiállítás október 1-jén nyílt meg, s az 1896-tól 1944-ig működött nagybányai iskola alkotóinak legszebb képeit mutatják be – mondta az intézmény sajtóreferense. A 116 festmény egy részét a Magyar Nemzeti Galéria adta kölcsön, több kép magángyűjteményből került ide, 38 alkotást pedig a nagybányai megyei múzeum bocsátotta a kiállítók rendelkezésére.
Festők A megnyitón Kaczkó Zita köszöntötte az egybegyűlteket Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő Színterek a címe Kovács Emil Lajos június 2-án Gyulán megnyílt tárlatának, amelyet az időszaki kiállítóterem jelképes kulcsával együtt a Tájvízházban "adtak át" ünnepélyesen. A megnyitón Kaczkó Zita házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, különösképpen a Partiumból érkezett művészt, akit röviden bemutatott, majd a ház hagyományaihoz híven a muzsikáé lett a főszerep. Bakné Kocsis Beáta hegedűtanár és tanítványa, Susánszki Alíz Teleman Menüettjével és Mozart hegedűre írt Allegrettójával teremtette meg a tárlatnyitó derűs hangulatát. Kovács Emil Lajos munkásságát Fábián Irén képzőművész méltatta A Szatmárnémetiből érkezett Kovács Emil Lajos munkásságát Fábián Irén méltatta. A nagybányai egyetemen diplomázott festő alkotásait a gyulai képzőművész ámulatba ejtőnek és sziporkázónak nevezte, és úgy vélte, hogy a táj káprázatos megjelenítőjeként Kovács Emil Lajos az örökérvényűségre törekszik.
2009. május 31. 14:25 A hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában a legendás nagybányai művésztelepről szóló tárlat szombati megnyitóján Jurecskó László és Tóth Károly művészettörténészek egy eddig ismertetlen Endre Béla-portrét adtak át Nagy Imrének, a Tornyai-múzeum igazgatójának. A mű tartós letétként került a vásárhelyi közgyűjteménybe, az érdeklődők a festményt a Nagybánya-kiállításon, majd a tárlat zárását követően az Alföldi Galéria állandó kiállításán tekinthetik meg. A közelmúltban aukción bukkant fel egy Hegedűs László által 1899-ben Párizsban festett férfiportré, mely nagy valószínűség szerint Endre Bélát ábrázolja. Endre Béla a századforduló karakteres művésze volt, aki együtt, egy műteremben alkotott Tornyai Jánossal és Rudnay Gyulával. "A szentesi születésű, ám Vásárhelyen felnövő Hegedűs László (1899-1911) a századforduló éveiben Párizsban tanult, hasonlóan mint Endre Béla (1870-1928), akivel valószínűleg szoros ismeretségben volt, és a francia fővárosban is tartották a kapcsolatot" - mondta Tóth Károly művészettörténész.
Sőt, a DK-s politikus posztja szerint az egész frakciót pénzlevonással sújtja majd a házelnök. Kövér László házelnök nem fogadta el a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezetőjének igazolását és megbüntette a képviselőcsoport összes politikusát – derült ki Kálmán Olga DK-s frakciószóvivő posztjából. Az indoklás szerint azért döntött így a házelnök, mert a DK-s politikusok a törvényben előírtnál többet hiányoztak májusban az országgyűlési szavazásokról. Kálmán Olga Facebook-bejegyzése alapján pénzlevonás vár a képviselőkre. Természetesen az alakuló ülésről és azokról a szavazásokról van szó, amelyekről a politikai véleménynyilvánítás keretében kivonultunk – idézte fel Kálmán Olga. A parlament alakuló ülésén a DK-s politikusok kivonultak az ülésteremből az eskütétel után, így nem szavaztak például a Nemzeti Választási Bizottság elnökének a beszámolójáról, amely egyebek mellett az április 3-i voksolás tisztaságáról szólt. "Ők azt szerették volna, hogy ott üljünk, bólogassunk, szavazzunk és tegyünk úgy, mintha ez is csak egy normális hétköznap lenne egy normális parlamenti demokráciában.
Egyáltalán nem tekinthető csekély változtatásnak az, amit Kövér László Tanácsköztársaságról elmondott szövegrészénél vettünk észre. Aki csak a hivatalos kormányzati leiratot olvasta, az a következőt találta a témában: "Az 1918 őszén kormányra jutott politikai erő – a Károlyi-kormány – a nemzeti önrendelkezés megvalósítását ígérő Nyugattól várta a megoldást, az 1919-ben a hatalmat puccsszerűen magához ragadó – történelmi eufemizmusként Tanácsköztársaságnak nevezett – bolsevik terrorista csoport pedig a proletár nemzetköziség zászlaját magasba emelő keleti birodalomnak, Szovjet-Oroszországnak akarta kiszolgáltatni Magyarországot". A valóságban azonban Kövér szájából a hangfelvétel szerint egyáltalán nem hangzott el a " történelmi eufemizmusként Tanácsköztársaságnak nevezett" szófordulat, nem szűkítette a Tanácskoztársaságra a történéseket, simán csak bolsevik terroristákról beszélt. Ugyanígy enyhítettek a házelnök élőbeszédes megfogalmazásain azok a szövegrészek, amelyekben a Károlyi-kormányról, majd Kun Béláékról beszél, kihúzva belőle a legdurvább jelzőket.
Kövér László parlament irányítás koponya
Miután az újságírók elkezdtek kutakodni utána, Kövér László hivatala gyorsan kitette a netre a házelnök elhíresült, titkosszolgák előtt elmondott beszédét, ám a szöveggel nem volt minden rendben, az írott és az elhangzott változat több ponton eltért. Az Országgyűlés sajtóirodája a elismerte, hogy Kövér László felolvasás közben változtatott a beszéden, ami hozzájuk nem jutott el. Kérdéseink beérkezése után aztán gyorsan ki is került a pontosított változat. Illetve: egy pontosabb változat. Komoly botrányt okozott Kövér László beszéde, amelyet a Direkt36 szellőztetett meg a múlt hét szombaton, és amelyet a házelnök még tavaly februárban mondott el titkosszolgálati vezetőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában. A kiszivárgott felvételnek lehet olyan olvasata, hogy Kövér szerint az ellenzék nemzetbiztonsági veszélyt jelent az ország számára, és ennek a "kockázatnak" a kezelésében számít a titkosszolgálatokra. A történet további pikantériája, hogy a beszédnek – bár 2020. február 28-án hangzott el – korábban nem volt semmilyen nyoma egy kormányzati oldalon sem.
Kövér elsöpörte viszont a Józsefvárosban győztes Jámbor András jegyzői ambícióit, akit azért nem engedett kinevezni, mert nem találta elég elkötelezettnek e tisztség iránt, hiszen korábban azt mondta, hogy a jegyzőségért járó pénzért foglalkoztatni tud egy olyan személyt, aki a józsefvárosi szegények ügyes-bajos dolgait segít megoldani. Namármost Jámbor valóban nem akarta a józsefvárosi Mátyás teret átneveztetni Horthy térre, holott az a jegyzőség kapcsán jó pont lehetett volna, de lássuk be, Kövérnek van igazsága, valóban példátlan skandalum volna, hogy valaki kellő elhivatottság nélkül kanyarítsa az aláírását a parlamenti ülések hozzászólásait rögzítő jegyzőkönyvek végére. A kérdés csak az, hogy a nyilvános megszólalásokra oly kényes házelnök vajon mit is kezdene ebbéli tisztségében önnönmagával. A választás előtt két héttel ugyanis még azt jelentette ki, hogy: "természetesen egyetértünk a pedagógusok követeléseivel, épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni az ő fizetésükkel, jövedelmükkel. "
A kormány teljes egészében biztosítja az áldozatsegítés eszközeit, igyekszünk erről őt tájékoztatni - mondta az államtitkár. Ha a baloldalon múlna, akkor sokkal magasabb lenne az infláció Magyarországon kisebb mértékben emelkednek az árak, mint sok európai országban, és ez a rezsicsökkentésnek és a négy árstopnak köszönhető - így reagált Rétvári Bence, az EMMI államtitkára Ungár Péter (LMP) napirend előtti felszólalására. Önök korábban támadták az árstopok politikáját, tehát 4-5 százalékponttal magasabb lenne az infláció, ha Önökön múlna - tette hozzá. Rétvári szerint míg most minden területen volt béremelés, addig a baloldali kormányzás idején semmilyen béremelési lépés nem volt. Orbán Balázs: Én ilyet még nem láttam Fotó: Csudai Sándor - Origo Olyat még nem láttam, hogy a neomarxisták a neoliberálisok és a nagytőkések listáján legyenek - így reagált Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Jámbor András (Párbeszéd) felszólalására. Az Ön pártja egy olyan szövetségi rendszer tagja, amely nemet mondott a kispénzű emberek megsegítésére, így többek között a rezsicsökkentésre és az árstopok politikájára - tette hozzá.