Az EV-Database oldalon azonban elérhetők sokkal életszerűbb adatok is, 100 kilométeres utanként, illetve ha egyáltalán nem töltik az autót. A való életben a 100 kilométerenkénti töltés tűnik reálisnak, ha az autó tulajdonosa egyáltalán hajlandó ezzel foglalkozni. 20-30 milliós autók esetében azonban nem feltétlenül életszerű, hogy néhány ezer forintos benzinköltség megtakarítása érdekében veszik erre a fáradságot a tulajok. Ezért számoltunk egy olyan értéket is, amikor csak 200 kilométerenként töltik fel az autókat. Az alábbi táblázat a Magyarországon 30 legnépszerűbb zöld rendszámos autótípus darabszámát és egyéb jellemzőit tartalmazza. (A táblázat jobbra folytatódik, az utolsó oszlopban az ár szerepel. ) Az alábbi grafikonon a zöld rendszámos autók kibocsátását 2017-ben forgalomba helyezett új kocsik átlagával, valamint egy-egy takarékos, illetve közepes adatot produkáló konkrét modellével hasonlítottuk össze. Az látható, hogy ha minden 100 kilométeres út után feltöltik a zöld rendszámos hibrideket, akkor valamivel kisebb a kibocsátásuk, mint az átlagos autóké.
Egy év alatt 15 510 jármű kapott zöld rendszámot Magyarországon. Hónapról hónapra egyre több zöld rendszámos autót helyeznek forgalomba Magyarországon. 2021 decemberében eddig soha nem látott gyarapodás volt tapasztalható a környezetkímélő járművek számának növekedését illetően. Az elmúlt év utolsó hónapja során összesen 2088 darab zöld rendszámot adtak ki, ami azt jelenti, hogy a hazai járműállomány 42 622 darabra bővült. - derül ki a Villanyautósok összeállításából. A legnagyobb előrelépést a tisztán elektromos hajtású, vagyis az 5E kategóriába tartozó modellek könyvelhették el. Decemberben tovább folytatódott az augusztus óta tartó tendencia, ugyanis hónapról hónapra új rekordot dönt a kategória gyarapodása. A tavalyi év utolsó hónapjában 1522 járművel emelkedett a tisztán elektromos járművek száma hazánkban, ez pedig kereken 300 darabbal több, mint novemberben volt. 2019 óta a második legnépszerűbbnek az 5N, vagyis a hatótávnövelő elektromos autók kategóriája számít. Ide azok a modellek tartoznak, amelyek villanyos hajtás segítségével legalább 50 kilométert képesek megtenni.
). Nyilván várostól függ, hogy mit és hogyan engednek; Budapesten például minden kerületben fizetés nélkül lehet zöld rendszámos autóval parkolni, Győrben csak a tisztán elektromos modellek tehetik ezt meg előzetes regisztráció után, Szegeden pedig fittyet hánynak a kedvezményre, mondván, ezek a kocsik is pont annyi helyet foglalnak, mint a többi. Fontos tudni, hogy a zöld rendszámot nem puszira kapja az ember, hanem az autógyártó által kiállított típusbizonyítvány alapján jár, már ha erre a Nemzeti Közlekedési Hatóság is rábólint, ide kell ugyanis bevinni a dokumentumot és az autót, de a magyarországi forgalomba helyezés esetén ez inkább csak formalitás, a hosszabb út és kényelmetlenebb ügyintézés a külföldről behozott autók esetén merülhet fel, de nyilván azért már a NKH-nak is megvan a listája, amikből könnyedén dolgozhatnak. Persze ettől még nem feltétlenül éri meg elektromos autóba invesztálni, de tény, hogy elég sok az állami támogatás; például 2, 5 millió forint az újonnan vásárolt gépkocsikra egy bizonyos összehatárig (a következő pályázatnál ez 12 millió forint), felette pedig csökken a kedvezmény mértéke, plusz még a gyártók is kedveskednek olykor nem kis összegekkel (például a Renault-nál volt nem is egy ilyen lehetőség).
Ezen kívül azok az autók is jogosultak a zöld rendszámra, amikben kialakításuk révén hatótávnövelő belsőégésű motor is van, viszont képesek minimum 50 kilométert megtenni elektromos üzemmódban. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
"Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. " Petőfi Sándor: A Tisza (részlet) Nyári napnak alkonyúlatánál Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'. Petőfi Sándor: A Tisza. Síma tükrén a piros sugárok, (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek.
("Piros sugárok", " sarkantyúk pengése") A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva írja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármorosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tartva rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó "kisfalucska tornya", a réten túl pedig a már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Petőfi sándor a tisza elemzés. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő,, pár menyecske". képe. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly. " A,, Lelkem édes mély mámorba szédül" sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti. A 10. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a társaival a Tiszáról folyó disputa a vers nyugalmas lezárás is lehetne.
A költő azonban nem áll meg itt. A békés kezdőkép ellentétének a kettő versszakos leírása drámai befejezést eredményez. Petőfi sándor a tisza hangulata. A láncát letépő őrült képével pedig a vers társadalmi mondandóval zárul, és a Tisza az erejére ébredt népet idézi. Az, hogy ez nem önkényes belemagyarázás bizonyítja A király és hóhér című 1848-ban írt verese, amely a nép erejét mint a folyóvíz a gátot,, Eltépte a nép a láncot…" sorokkal érzékelteti. Tehát Petőfi tájköltészetének újszerűsége ezzel is bizonyítható.