Vásárlás KELLO TANKÖNYVCENTRUM 1085 Budapest, József Krt. 63. Tel. : (+36-1) 237-6989
Kompetencia alapú munkafüzet matematikából 2. osztályosoknak leírása Az utóbbi időben előtérbe került az oktatásban a kompetenciafejlesztés. E kötet az egyik kulcskompetencia, a matematikai kompetencia fejlesztését célozza, amelynek fő összetevői a gondolkodási, tudásszerző, kommunikációs, vizuális és tanulási képességek. Az érdekes, változatos, sokirányú feladatok - a NAT és a 17/2004 OM kerettanterv követelményeit figyelembe véve - ezen képességek komplex rendszerének fejlődését segítik. A munkafüzet otthoni tanulásra és tanórai gyakorlásra egyaránt használható. A javítókulcs a honlapon, a termék oldalán található, így otthoni gyakorlása esetén is könnyen ellenőrizhetők a megoldások. Matematika munkafüzet 2. osztályosoknak II. kötet - Online könyv rendelés - Kell1Könyv Webáruház. Ajánljuk ezt a kiadványt mindazon gyerekek képességeinek fejlesztésére, akiknek nehézségei vannak a matematikával, hiszen az egyes témakörök az alapoktól kezdve, jól követhetően épülnek fel. Ajánljuk továbbá azoknak a gyerekeknek, akik szeretik a matematikát, és többet szeretnénk foglalkozni vele - akár az iskolai órákon kívül is.
Kiadványok Matematika feladatgyűjtemények 1-8. osztály Ugrás a Matematika feladatgyűjtemények 1-8. osztály kategóriára Kérem lépjen velünk kapcsolatba a részletekért! Nem rendelhető Ez a termék jelenleg nem rendelhető Limitált akció Az akció a készlet erejéig vagy visszavonásig érvényes Leírás A másodikosok számára készült munkafüzet először az előző évi tananyagot ismétli át. Ezután a tanulók megismerkednek a számokkal 100-ig. Megtanulnak összeadni, kivonni, szorozni, osztani ebben a számkörben, foglalkoznak a zárójel használatával, a maradékos osztással, a római számokkal. Segítséget kapnak ahhoz, hogy a szöveges feladatok értelmezését, matematikai nyelven történő felírását és megoldását lépésről lépésre végre tudják hajtani. A munkafüzet ismétléssel zárul, ami segítheti a gyermekeket a tudásuk ellenőrzésében. Matematika 2. - Foglalkoztató munkafüzet. A tartalomból: 1. osztályos tananyag ismétlése Számoljunk 100-ig Műveletek kerek tízesekkel Műveletek tízes átlépés nélkül teljes kétjegyűekkel Műveletek tízes átlépéssel teljes kétjegyűekkel Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás Szorzó és bennfoglaló táblák gyakorlása Maradékos osztás Mérések (hosszúság, tömeg, űrtartalom, időmérés) Római számok Geometria Érdekes fejtörők stb.
2. osztály képességfejlesztő munkafüzet 88 oldal szerző: Erdődiné Sándor Katalin Vélemények a termékről Légy az első, aki véleményt fogalmaz meg nekünk!
Kiadói kód: OH-MAT02MC Kiadó: Oktatási Hivatal Szerző: C. Neményi Eszter, Oravecz Márta, Móricz Márk (tananyagfejlesztők)
Vásároljon a webáruházban! Szépirodalmi, gyermek-és ifjúsági könyvek széles kínálata nagy kedvezménnyel, előrendelési lehetőséggel. Tankönyvek, szakmai tankönyvek, iskolai atlaszok, érettségire felkészítő kiadványok, szótárak is várják Önöket! Könyvesház Fiúk Kft. Mobil: (+36) 70 325 3001
Az ellenségre váró szerbek 1. világháború: A csatára váró szerb gyalogosok képe. Közösségi terület Az elfeledett balkáni front Az első világháborút meggyújtó szikra a Balkánon csapódott le. Gavrilo Princip bosnyák-szerb diák meggyilkolta Franz Ferdinand főherceget, Ausztria-Magyarország trónörökösét és feleségét a boszniai Szarajevóban, és meggyújtotta a hegesztő biztosítékát a huszadik század elején Európában. Ennek ellenére és annak ellenére, hogy a szövetségesek első igazi sikert értek el a balkáni központi hatalmakkal szemben, a délkelet-európai régióban folyó harcok nem ismertek. Bolgárok az 1912-es balkáni háború idején 1912-es balkáni háború. Bolgár katonák várják a támadás megkezdését. Rövid háttér A főherceg meggyilkolásakor felrobbant feszültség évek óta gyarapodott. 1908-ban Ausztria-Magyarország Bosznia-Hercegovinát csatolta Szerbia északnyugati határán a bukó Oszmán Birodalomtól. A szerbek jelentős etnikai csoportot alkottak, Szerbia pedig Boszniát akarta annektálni. 1912-ben és 1913-ban már két háború volt a Balkánon.
Vitatható, hogy az I. világháború a 20. század későbbi konfliktusainak melegágya volt-e, vagy csupán az első látványos lépés egy már létező úton, de az évszázad számos rá következő háborúja legalább valószínűsíthetően az 1914-1918 közötti eseményekből következett, és mindenképpen előkészítette a terepet a II. világháború katasztrofális történéseinek. A későbbi sokkal nagyobb horderejű, brutálisabb konfliktus kitörése felé tett lépések egyértelmű reakciók voltak az első világháborút lezáró békeszerződések feltételeire, ezért egyes történészek a két világháborút valójában alapvetően egyetlen konfliktusnak tekintik, amelyet egy húszéves tűzszünet választott el. A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2018 "Story of the First World War" című bookazine-jának, amely a hivatalos brit történészi álláspontot képviseli, az első világháború történéseit a Brit Birodalom szemszögéből mutatja be. Ennek következtében kiadványunkban nem vagy nem akkora súllyal mutatjuk be az Osztrák-Magyar Monarchiát, szorosabban a Magyar Királyságot érintő összefüggéseket, szereplőket és eseményeket.
2012. november 8. 08:03 Bár már az általános iskolában is tanítják, csak a megkérdezett brit fiatalok fele tudott helyesen válaszolni a kérdésre - derült ki a British Future legutóbbi felméréséből. A kutatás többi eredménye is lehangoló. A 16-24 év közötti megkérdezetteknek csak a fele (46 százalék) tudta megmondani, hogy mikor robbant ki az első világháború, s még ennél is kevesebb (40 százalék) fiatalnak sikerült megneveznie 1918-at, mint a konfliktus utolsó évét - olvasható egy új felmérésben. A nemzeti identitás legfontosabb kérdéseivel és korszakaival foglalkozó független szervezet, a British Future legutóbbi kutatásából egyéb érdekességek is kiderülnek. A megkérdezett brit fiatalok 12 százaléka például úgy tudja, hogy a napóleoni háborúk egyik legfontosabb ütközete, a waterlooi csata az első világháború idején történt. Minden tízedik válaszadó úgy tudja, hogy a rózsák háborújára pontot tevő, a Yorkok és a Lancasterek között kitört 1485-ös bosworth-i ütközet az első világégés idején zajlott, 13 százalékuk pedig szintén 1914 és 1918 közé teszi az ardenneki ütközetet (1944. december-1945.
Tolnai: A világháború története Diplomáciai okiratok, hivatalos jelentések, szemtanuk hiteles följegyzései és eredeti adatok nyomán Szerző Zigány Árpád Első kiadásának időpontja 1915 – 1920 Nyelv magyar Témakör az első világháború története Műfaj világtörténelmi monográfia Részei 5 kötet Kiadás Magyar kiadás Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat Külső hivatkozás 2. kiadás (1928–1930) A Tolnai: A világháború története egy 20. század elején megjelent nagy terjedelmű történelmi mű volt, tulajdonképpen a Tolnai Világtörténelmé nek folytatása. Az 1915 és 1920 között Zigány Árpád tollából, és a Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat jóvoltából megjelent, összességében mintegy 1800 oldal terjedelmű, 5 kötetes, díszes borítójú, nagy képanyaggal rendelkező mű egy alapos történelmi szintézis az első világháborúról. Elektronikusan csak az 1928 és 1930 közötti átdolgozott, 10 kötetes kiadás (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részvénytársaság) érhető el az Arcanum honlapján.
A szerző elmondta: földrajzi szempontból a magyar hadtörténelem teljesen más árnyalatú, mint ahogy az iskolában tanítják. Példaként említette a történelmi emlékezet szerint az "Amazonassá duzzadt" Csele patakba fulladt II. Lajos király történetét, ami Nagy Miklós Mihály szerint földrajzilag lehetetlen. Kiemelte továbbá, hogy bár jogilag és a köztörténeírás szempontjából az első világháború 1914-ben kezdődött és 1918-ban ért véget, geográfiai eszközökkel és módszerekkel viszont igazolható, hogy valójában az első világháború ennél hosszabb volt. Nagy Miklós Mihály szerint a Balkán-konfliktusok fokozatosan eszkalálódtak világháborúvá, vagyis a háború már 1912-ben elkezdődött. Emellett földrajzi jelenségekkel, így az államterek változásával igazolható az is, hogy a háború 1923-ig, a Törökországgal kötött lausanne-i béke megkötéséig eltartott. A háború a köztes-európai térségben – amelybe Magyarország is beletartozik – permanens helyi háborúk sorozatában folytatódott. Ezek a konfliktusok csak fokozatosan, 1924-ben haltak el végleg.
14 perc olvasás Nyilvánvaló, hogy az első világháború törést jelent az európai történelemben, de korszakhatár-jellegére vonatkozóan már eltérő vélemények léteznek a szakirodalomban és a szélesebb történeti diskurzusban is. Ezek között három fő megközelítést különböztethetünk meg. Az első szerint egy korábbi, hosszabb időszak lezárását jelenti a háború. Ez az értelmezés dominált például a két világháború közötti francia és brit történetírásban. Napjainkban pedig van, aki így használja a "hosszú 19. század" fogalmát. A magyar történészek általában szintén az első világháború végét tartják a 20. század legfontosabb korszakhatárának. Egy másik periodizációs gyakorlat alapján a két világháború és a közöttük lévő két évtized együtt alkot egy korszakot, mely elkülönül az 1914 előtti és 1945 utáni időszaktól. Végül egy további irányzat az első világháborút egy hosszabb új korszak nyitányának tartja, mely az elterjedt felfogás szerint 1991-ig, az európai kommunista rendszerek összeomlásáig tart – ez a "rövid 20. század" koncepciója –, de vannak, akik szerint ma is az első világháborúval kezdődött érában élünk.
És így történt. A Balkán meggyújtotta a biztosítékot, a pokolba ereszkedett, és úgy tűnik, kevesen törődnek vele, vagy nem veszik észre, mi történt ott. A régió ma is homályfátyol alatt van, kivéve, ha atrocitások történnek, amelyet éppen a világ által figyelmen kívül hagyott történelem táplál. Szövetséges áldozatok Szerbia 275 000 katonát vesztett el és 130 000 megsebesült, a harcokban 150 000 civil vesztette életét. Az éhínség és a betegség okozta haláleseteket is beleértve a szerbek a háborúban elvesztették lakosságuk 16% -át. Görögország elvesztett 26 000 katonát és 21 000 megsebesültet. Központi hatalmak veszteségei A központi hatalmak baleseti adatait nem bontják le, melyik fronton történtek, tehát ezek a teljes veszteségek: Ausztria-Magyarország 1, 1 millió katonát vesztett el és 3, 6 millióan megsebesültek. Mintegy 120 000 civil halt meg a harcokban. Bulgária mintegy 87 000 meggyilkolt és 150 000 sebesültet vesztett. Németország mintegy 2, 1 millió megölt és 4, 2 millió sebesültet vesztett.