Gyula Tüzép Kft. Bemutatkozás Galéria Kapcsolat Gyula Tüzép Kft. Cím: 5700 Gyula Henyei M. út 2 Email: 1. telefonszám: +3666466863 Email küldés Hívás
GYULA TÜZÉP Kft. Székhely: 5700 Gyula, Kenyérsütő u. 12/1. Cégjegyzékszám: 04-09-008853 Adószám: 14663851-2-04 Alapítás dátuma: Feb. 18, 2009 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Aktív cég A cég elnevezése: GYULA TÜZÉP Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2009. 02. 18. -tól A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A létesítő okirat kelte: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A cég statisztikai számjele: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: Cégformától függő adatok: Beszámolók: Típus 2018-01-01 - 2018-12-31 eHUF 2019-01-01 - 2019-12-31 2020-01-01 - 2020-12-31 2021-01-01 - 2021-12-31 1. Nettó árbevétel Előfizetés szükséges 2. Egyéb bevételek 3. Értékcsökkenési leírás 4. Üzemi/üzleti eredmény 5. Adózás előtti eredmény 6. Adózott eredmény 7. Befektetett eszközök 8. Forgóeszközök 9. Követelések 10. Pénzeszközök 11. Eszközök összesen 12.
Kapcsolati Háló Az adott cég tulajdonosi körének és cégjegyzésre jogosultjainak, valamint a hozzájuk és a vizsgált céghez kapcsolódó egyéb érdekeltségeknek a grafikus ábrázolása. Címkapcsolati Háló A Kapcsolati háló kiegészítése a vizsgált cég hivatalos székhelyére bejegyzett egyéb cégekkel, egyéni vállalkozókkal, valamint a cégeken keresztül kapcsolható magánszemélyekkel. Nettó árbevétel (2021. évi adatok) 362 253 ezer Ft Jegyzett tőke (Legfrissebb adat) 3 millió FT felett és 5 millió FT alatt Adózott eredmény (2021. évi adatok) 20 millió Ft és 50 millió Ft között Létszám 5- 9 fő Utolsó frissítés: 2022. 07. 12. 16:05:59
Gyulai Telephely/Tüzép Gyula - Telephely/Tüzép Telefon: +36 66/800-222 Telephely/Tüzép 5700 Gyula, Balázs deák utca 3. E-mail Bonag Kft. - Gyula - Telephely/Tüzép Üzenet küldése cégünknek Adatkezelési szabályzat letöltése Kérjük, hogy minden mezőt töltsön ki! Az Ön által megadott elérhetőségein fogjuk felkeresni. Név/Cégnév: * E-mail: * Telefonszám: * Tárgy: * Üzenet: * Interested in discussing?
2022-07-12 Gyulai hírek, Híreink, Kultúra Az újrahasznosított gyulai szeméttelep tetejéről remek, máshonnan nem elérhető kiállítás nyílik a városra, jól kivehető nemcsak a közeli Airbus üzem, hanem a törökzugi lakótelep tízemeletes házai, a templomtornyok és a víztorony is. Az alföldi viszonyok között élményszámba menő látvány csak a ráadás volt, Liska Andrással, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjével azért választottuk ezt a helyszínt, mert valamikor itt, vagy legalábbis ehhez a helyhez közel terült el egy évszázadokon át használt, honfoglalás és Árpád-kori temető. A feltárást Implom József 1941-ben, vagyis akkor már háborús időkben végezte. Munkaszolgálatosként Békéscsabáról minden nap külön engedéllyel kerékpározott át Gyulára, hogy az egykori téglagyár területén rohammunkában elvégezze az ásatásokat. Később Implom hadifogságba esett, és mire visszatért, megsemmisült a dokumentáció, egyes darabok eltűntek, a lelőhely hitelesítése pedig sohasem történt meg, így egészen pontosan ma sem tudjuk, hogy feküdt a temető.
A Szent Korona története Decsy Sámuel tollából Augusztus 20., az Államalapítás ünnepe alkalmából állományunk egyik legszebb darabját ajánljuk figyelmükbe, melynek segítségével betekintést nyerhetnek Magyarország legjelentősebb politikai-történelmi jelképe, a magyar királyi korona történetébe. "Nem hiszem, hogy egy Európai koronát is lehetne, akár alkotmanyára, és formajára, akár méltoságára, akár más egyébb tulajdonságaira nézve, a' magyar koronához hasonlitani". (Decsy Sámuel) A magyar királyi korona elnevezése az évszázadok során többször változott. Kezdetben a "király koronája", "királyi korona" névvel illették, majd "az ország koronája", "Magyarország koronája", a "Szent Korona" nevet viselte. Ritkábban történik utalás Szent Istvánra ("corona sancti regis", corona sancti regis Stephani"). Az Árpád-ház kihalása után jelent meg az "angyali korona", "corona angelica" kifejezés. A barokk korban tűnt fel az "apostoli korona" elnevezés, a felvilágosodás és a természettudományos gondolkodás 18. századi térhódítása nyomán azonban az angyali és apostoli jelző fokozatosan eltűnt, azokat a "Szent Korona" általános kifejezés váltotta fel.
(Decsy Sámuel) A mű második felét Decsy a koronázási jelképek bemutatásának szenteli, alapos leírását adva a Magyar Szent Koronához tartozó első- (királyi pálca, arany alma avagy golyóbis, Szent István király kardja és kettős keresztje) és utolsóbb rendbeli klenódiumoknak (Szent István király palástja, kesztyűi, sarui), végül felsorolja az első- és másodrendbeli zászlókat is. A szerző a kötetben a korona eredetének és történetének kutatásához kapcsolódó nehézségeket és ellentmondásokat sem mulasztja el feltárni, ezzel objektív támpontot kínál mindazoknak, akik a korona történeti vonatkozásaival foglalkoznak. Decsy szépséges rézmetszetekkel illusztrált kötete nem lenne teljes anélkül, hogy a Szent Korona hányattatott sorsáról említést tenne, melynek apropóján a koronázási ceremónia részletes bemutatása is helyet kapott a műben. Decsy Sámuel lenyűgöző kötete mellett számos más, a magyar királyi koronáról, illetve koronázási jelvényekről szóló művet találnak Muzeális gyűjteményünkben: Darstellung der Ordnung und herkömmlichen Gebräuche der ungarischen Königs-Krönungsamt der Geschichte und Beschreibung der ungarischen Reichs-Krone, des heiligen Stephans Mantels, des Landtages, der Reichsinsignien, der königl.
Szent Korona A ma ismert magyar királyi korona története számos ponton vitatott. A kései középkorban és az újkorban Szent István uralkodói fejékének tartották. A modern kutatók többsége két különbözõ részbõl – a felsõ, ún. latin és az alsó, ún. görög koronából – összeállított ékszernek tekinti a koronát, de mind az egyes részek keltezését és eredeti rendeltetését, mind az összeszerelés idejét illetõen erõsen megoszlanak a vélemények. Ismeretes ugyanakkor olyan álláspont is, mely a koronát egységes és Szent István-kori tárgynak véli. A középkor folyamán sajátos kultusz bontakozott ki a Szent István egykori fejékének tartott korona körül. Egyfelõl a magyar államiság megtestesítõjének tartották, másfelõl pedig az azzal való megkoronázást tekintették az új uralkodó felavatásának törvényességét biztosító kritériumok egyikének. A Szent Korona elnevezése egy 1256-ban kelt oklevél óta használatos a magyar nemzeti jelképre, de túlmutat a hatalmi szimbólumon: olyan elvont fogalom (a Szent Korona-tan) alakult ki történelmünk során, hogy a korona tulajdona egyet jelentett a hatalom birtoklásával.
Igazából nem csak a kereszt ferdesége érdekes, hanem az a mód is, ahogy a keresztpánt középső, a világbíró Krisztus (Pantokrátor) négyszögletű zománcképét durván áttörték a kereszttel. A kereszt későbbi, mint a korona összeállítása. A mai korona helyén korábban volt valami másféle díszítmény: egy kereszt vagy liliom alakú dísz, amit korábban levettek. Valószínűleg Izabella királyné idejében vehették le, amikor is a gyalui egyezmény értelmében a királyné átadta a Szent Koronát I. Ferdinánd megbízottjának. Állítólag János Zsigmond arra biztatta az anyját, hogy vegye le a korona keresztjét, mert akinél az a rész van, arra visszaszáll maga a korona is. Az így levett keresztet végül Báthory Zsigmond Rudolf császárnak ajándékozta. Addigra viszont már a ma is látható, gömbös végű keresztet legkésőbb Miksa koronázása előtt (1563) rátették a Szent Koronára. A koronát viszont valamikor a kora újkorban súlyos baleset érte, amikor a keresztet rögzítő csavar elferdült, a keresztpántok belenyomódtak a korona belsejébe, és ennek következtében két pánt is eltörött.
Ebből következett, hogy a korona jogán a nemzet tagjai is részt vesznek a hatalom gyakorlásában, másrészt, hogy a király nem saját jogán, hanem a korona jogán bírja a hatalmat. A koronázás nálunk tehát nem csak formaság volt, hanem közjogi aktus is: a koronázással szállt át a királyi hatalom a koronáról a királyra. Készülj velem az emelt töri érettségire! Forrás: Vécsey Olivér: A magyar korona