A NISZ Zrt. jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. (3) A NISZ Zrt. kezdeményezheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (továbbiakban: MNV Zrt. ) az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. § (6) és (8) bekezdése szerinti döntését a vagyonkezelésében álló ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására. Ha az MNV Zrt. Igazgatósága döntött ezen vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, az Igazgatóság ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntésének végrehajtása során a NISZ Zrt. – az MNV Zrt. képviseletében – jogosult a tulajdonjog-átruházás lefolytatására, a tulajdonátruházási szerződés állam nevében történő megkötésére. (5) A NISZ Zrt. (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek a NISZ Zrt. és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy a NISZ Zrt.
közvetlen kezelésében lévő állami vagyonelemek minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyon körének megállapítására, valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására vonatkozó szabályokat. " Azaz, a biankócsekk megint kész. Az új privatizációs törvény értelmét rendeletekkel bármikor módosítgathatja a kormányzat (ezt a technikát láttuk a rendeleti kormányzásnál is, amikor az ellenzéknek úgy kellett szavaznia a veszélyhelyzetről, hogy nem tudhatták, milyen változásokat vezet be arra hivatkozva a Fidesz-KDNP). A salátatörvényben - különös módon - foglalkoznak az Állami Számvevőszék működésével is. Erről itt írtunk:
Tehát, innentől kezdve az állami vagyon gyarapítása helyett az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása a cél. A salátatörvény módosítaná "A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt" is. Ebben megállapítják, mi a kivezetésre szánt állami vagyon. "Az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű". Itt is rögzítik: "a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből".
az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről 1 2022. 06. 02. 1. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonban álló ingóságok vagyonkezelőjeként történő kijelölése 1. § (1) E törvény hatálybalépésekor e törvény erejénél fogva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt. ) vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatálybalépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével. (2) A NISZ Zrt. feladata a vagyonkezelésében lévő központosított informatikai, telekommunikációs és elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtáshoz, adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetéséhez, informatikai infrastruktúra-szolgáltatásokhoz, kormányzati nyomatmenedzsment rendszerhez kapcsolódó elavult technológiájú vagy feleslegessé vált vagyonelemek – selejtezési szabályzata figyelembevételével – hulladéknak, illetve hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagnak történő minősítése, megsemmisítése vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése.
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. július. 12. 08:30 BrandLab Egyre többen lépnek az öngondoskodás útjára: rendkívül keresett az önkéntes nyugdíjpénztár. De vajon mekkora állami támogatást kaphatunk... 2022. 11. 21:58 MTI Ezt nem más állapította meg, mint az osztrák kereskedelmi törvényszék. 2022. 07:21 Ilyen az, amikor egy autós extrára nem feltétlenül hardverként, hanem szolgáltatásként tekintünk. 2022. 06:05 Eddig közel 14 ezer ember jelezte, hogy érdekli az esemény. 2022. 06:20 Akár 300 euróra is büntethetik azt, aki nem tartja be a szabályozást.
4. § 2 5. § 3 5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 6. § 4 7. § 5 8. § 6 9. § 7 10. § 8 11. § 9 12. § 10 13. § 11 14. § 12 15. § 13 16. § 14 17. § 15 10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 18. § 16 19. § 17 20. § 18 21. § 19 22. § 20 23. § 21 24. § 22 25. § 23 26. § 24 27. § 25 28. § 26 29. § 27 30. § 28 31. § 29 32. § 30 33. § 31 34. § 32 35. § 33 36. § 34 37. § 35 38. § 36 39. § 37 40. § 38 41. § 39 42. § 40 43. § 41 44. § 42 45. § 43 46. § 44 47. § 45 48. § 46 49. § 47 50. § 48 51. § 49 52. § 50 53. § 51 16. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása 54. § 52 55. § 53 56. § 54 57. § 55 18. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása 58. § 56 19. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása 59.
A szerzői jog értékesítése nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A magánszemélynek költségelszámolásra, valamint adókedvezmény igénybevételére szintén van lehetősége. Az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítani és levonni, továbbá szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is fennáll. Magánszemélyek között értékesített alkotás A magánszemélyek egymás közötti szellemi termék értékesítése esetén nincs kifizető, aki levonja az adót, tehát a magánszemélynek önadózással kell a bevallási és fizetési kötelezettségeit teljesíteni. A bevétel összevont adólapba tartozó, önálló tevékenységből származó bevételnek fog minősülni, amelyből költséget lehet elszámolni. Szellemi tevékenység adózása. A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15, 5% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik. Mivel a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély a kötelezett, úgy az adókat a jövedelem 87%-a után kell teljesíteni.
Hétköznapi értelemben is a szabadfoglalkozás önállóságot, függetlenséget, szabadságot jelent. Ebben az értelemben a szabadfoglalkozás ellenpárja a munkaviszony, ahol a munkavállaló alárendelt helyzetben van, a tevékenység végzése, díjazása a munkáltató által meghatározott. Ezek alapján a szabadfoglalkozást úgy is meg lehet határozni, hogy minden beletartozik, amit nem munkaviszonyban végzünk. A szellemi szabadfoglalkozásúak az önálló tevékenységet folytató magánszemély adózási fogalma alá tartoznak – ilyen az egyéni vállalkozás is, de minden másfajta bevétel-szerzõ tevékenységet ezen kategória alá sorol a törvény, amely nem munkaviszonyból származik. /Részlet a Szellemi szabadfoglalkozásuak kézikönyvébõl/ *** SZELLEMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK KÉZIKÖNYVE 2010 Kiadványunk értékes része az a számítógépes – letölthetõ - program, amellyel mind a szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek, mind pedig a kifizetõk írásba foglalhatják a megbízási szerzõdést, annak lényeges feltételeit, kiszámíthatják a megbízáshoz kapcsolódó adók és járulékok pontos összegét a 2010 évben hatályos adó- és járulékszabályok szerint, és mindezt kinyomtatva könyvelési bizonylatként használhatják saját nyilvántartásukban.
Mi lenne a legalkalmasabb vállalkozási forma? Kifizetőnek minősül-e az egyház? A kapott összegből alvállalkozókat is kell fizetni a feladat elvégzésére. Egy vállalkozásban ingatlanbérleti díj van a nevére elszámolva, 10%-os költséghányad figyelembevételével. Kérdés, hogy a mostani restaurálási munka tekinthető-e önálló elszámolásnak, tételes költségek figyelembevételével? Milyen adózási tételek terhelik a jövedelemrészt, például szja, eho, ki fizeti ki és vallja be, lehet ez a megbízott restaurátor? Tisztelettel: Géczi Sándorné 2018. 27. Szellemi szabadfoglalkozású Tisztelt Szakértő! Szellemi szabadfoglalkozású – aki adószámmal rendelkezik – két helyről kapott jövedelmet. Az első helyről önálló tevékenységből származó jövedelmet, amiből szja-t vontak, és a járulékokat is befizették utána. Utána kibocsátott több számlát, szerződés nincs, mintha vállalkozó lenne. Semmit nem fizetett be utána sem ő, sem a vevő. Hogy tudja ezt bevallani, és mit kell utána fizetni? 2018. 01. 16. Szellemi szabadfoglalkozás Tisztelt Cím!