SOLTVADKERT VÁROS NÉVJEGYE A város polgármestere: Temerini Ferenc Elérhetőségei: 78/480-144/1, 06 30/760-0203 E-mail: A város alpolgármestere: Kárász András Elérhetőségei: 78/480-144/1, 06 20/910-4908 Soltvadkert lakossága: 7400 fő, 2020. január 1-i állapot Háztartások: 3. 220 Város belterülete: 596 hektár 9. Soltvadkert - Polgármesteri hivatal, Soltvadkert lista. 855 m2 Város külterülete: 10. 288 hektár 6398 m2 Vadkerti-tó területe: 125 hektár 8748 Belterületi utak hossza: 46. 028 km Óvodások és bölcsődések száma: 225 Evangélikus óvodában: 80
Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen a műanyagfeldolgozásban létesültek modern üzemek. A város legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége a Vadkerti-tó. Már a múlt század elején kedvelt fürdőhely hírében állt, és ma is kellemes pihenést biztosít.
A jövőt illetően megjegyezte Rácz András, hogy ez a háború a televízió és a hűtőszekrény csatája is lesz. "Amíg tele van a hűtő, elhiszem, amit a TV mond, de ha elkezd kiürülni a hűtő, akkor a TV-nek sem fognak már hinni. Ha lesz változás az orosz vezetésben, az bizonyára a felsőkörből fog elindulni. " Véleménye szerint szerint nagyjából egy év kell ahhoz, hogy az orosz gazdaság valóban elkezdje érezni a háború hatásait. Bendarzsevszkij Anton szerint nem igaz, hogy az oroszok elégedetlenek lennének ezzel a helyzettel. "Bebizonyosodott, hogy az orosz társadalom egyre jobban támogatja a háborút. Az orosz cenzúra elképesztően erős. Az orosz újságírók akár 15 évet is kaphatnak, ha nem a felsővezetésnek tetsző híreket írnak a háborúról. " Elmondta, hogy az orosz társadalom egy részének kifejezetten tetszik, ami Ukrajnában zajlik. Orosz hatalomátvétel történhet Ukrajnában, már sorakoznak a katonák a határon - figyelmeztet az elnök - Napi.hu. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elforduljon az orosz társadalom a háborútól. "Ehhez tényleg az kell, hogy az orosz hűtő kiürüljön" – jegyezte meg. Amerika afganisztáni hadjáratát is sokáig támogatta az amerikai társadalom, csak évekkel később fordultak a háború ellen, amikor már valódi célja sem volt a háborúnak, miközben még mindig értelmetlen áldozatokat követelt az amerikai részről.
A Republikon szervezésében beszélt Rácz András Oroszország-szakértő, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézettől, illetve Bendarzsevszkij Anton kutatási igazgató arról, hogy milyen következményekkel jár Európa számára az orosz-ukrán konfliktus. Marsai Viktor szerint kérdéses mikor lehet vége ennek a háborúnak. Elmondta, hogy nem túl optimista a jövőt illetően, ugyanis, az orosz célkitűzéseket tekintve, a Kreml-nek nem jó, ha Ukrajna a nyugat felé orientálódik. Ehhez képest még egy kettévágott és gyenge Ukrajna is jobban megfelelne az orosz vezetésnek. Az eddigi fegyverek, amelyek Ukrajnába érkeztek, inkább a védekező harcokat segítették. Azt is figyelembe kell venni, hogy hiába érkeznek új fegyverek, idő kell míg megtanulják a helyi erők kezelni azt. Mi van ukrajnában 5. A Kreml-nek abból a szempontból könnyű dolga van, mert a NATO nem fogja bevenni Ukrajnát a területi vitái miatt, és az EU sem kíván sorai közé venni egy olyan országot, amely sok tekintetben nem felel meg a nyugati elvárásoknak. Bendarzsevszkij Anton arról beszélt, hogy nem látja egyelőre annak az esélyét, hogy ez a konfliktus hogyan tudna rövid időn belül befejeződni.
Akár legyőzi a NATO-tagságra áhítozó Ukrajnát Oroszország a következő hetekben, akár nem, a katonai szövetség a nyárra a kelet-európai óriás küszöbéig terjeszkedik. Moszkva fenyegetően reagált az erről szóló hírekre. 2022. Mi van ukrajnában 2022. 04. 15 | Szerző: Pető Sándor Moszkva haragját váltotta ki és háborúhoz vezetett, hogy a szomszédos Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb manőverezett a Nyugathoz és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, a NATO-hoz. Bármilyen véget is ér a február végén kezdődött orosz invázió Ukrajnában, már biztosnak látszik, hogy az agresszió következtében pont az történik, amitől Moszkva tartott, bár másképpen: a NATO gyűrűje szorosabbra fonódik. Fotó: ANDERS WIKLUND / AFP Az ukránok lerohanásától megrettent, hivatalosan eddig semleges Finnország és Svédország - akik azonban már korábban is együttműködtek a NATO-val - várhatóan hamarosan csatlakozhat az oroszokkal az agresszió miatt feszült viszonyba került katonai blokkhoz. Ez azt jelenti, hogy egyszer csak NATO-erők jelennek meg Vlagyimir Putyin elnök szülővárosától, Szentpétervártól alig 160 kilométerre északnyugatra, és az északi-tengeri orosz flotta fő támaszpontjainak közelében.
"Minden erőnkkel védjük a határainkat, és készen állunk arra, ha eszkalációra kerül sor" - mondta Zelenszkij. De a sajtótájékoztatón azt is kijelentette - az Ukrinform hírügynökség szerint -, hogy minden nap valós hírszerzési információkat kap nemcsak az ukrán hírszerzéstől, hanem a partnerországoktól is, ezek alapján a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács jelenleg nem látja az orosz fegyveres erők nagyszabású ukrajnai inváziójának veszélyét, bár a helyzet változhat. Magyarok Ukrajnában, avagy így látnak benünket a háború sújtotta országban - Blikk. A Krím félsziget 2014-es annektálása óta Ukrajna, az EU és az Egyesült Államok, valamint Oroszország ütközőzónájává vált a térség. A nyugati erők gazdasági szankciókat vetettek ki Moszkvára, az export- és importtilalmak uniós megújítására még az idei év vége előtt sor kerülhet. Ez dollármilliárdos veszteségeket okozhat a feleknek.
Civilek fogva tartásáról és kínzásáról, valamint emberrablásokról, kivégzésekről és nemi erőszakról érkeztek beszámolók az ENSZ-hez. Elmondta, bár az ország keleti részén az ukrán biztonsági erők is válogatás nélkül használják a fegyvereket sok esetben civil célpontok ellen, a főbiztosság tudomására jutott áldozatok 92, 3 százaléka az orosz erők támadásaihoz köthető.
Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Államokban rögzített válaszok az adott ország 75 éven aluli lakosságát tekintve reprezentatívnak számítanak. A Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Indiában, Izraelben, Malajziában, Mexikóban, Peruban, Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában és Törökországban rögzített adatok inkább a városi, képzett és/vagy tehetősebb réteg véleményét tükrözik.
2022. feb 23. 14:04 Sasztja, a boldogság városa - volt / Fotó: Youtube Miközben a világ azon meditál, hogy vajon most akkor mi legyen Ukrajna keleti felével, a távoli - de valójában nem is olyan távoli luhanszki területekkel, meg egyáltalán ezzel a furán hangzó nevű Donbasz régióval, ott közben meredek dolgok történnek. Aki azt gondolja, hogy még nincs háború, vajon mit mondana, ha ilyen körülmények között kellene élnie a mindennapjait? Képzelje el, hogy hazamegy, leparkol a lakótelepi lakása közelében, vagy a kertesháza előtt, belép a lakásba/házba, fáradtan leveti az egésznapos munka után a cipőjét, puszi a gyereknek, asszonynak/férjnek, ledől a kanapéra a tévé elé, távirányító a kézbe, tévé be, jöhet egy kis agyzsibbasztás. Félszemmel persze a gyerek házi feladatát sem ártana megnézni, sőt, talán lehet, ki kellene vinni a szemetet is, meg némi vacsora sem ártana, ilyesmi jár mondjuk a fejében. Covid19-koronavírus-járvány Ukrajnában – Wikipédia. ( Minden az orosz-ukrán konfliktusról itt! ) Most képzelje el ezt úgy, hogy kétpercenként dörög valami ágyú, mert éppen rommá lövik a városa áramellátását szolgáló erőművet (tévé, ilyesmi tehát mondhatni kilőve, ) a gyerek sír, a szomszéd utcába épp bevágódott valami gránát, a parkoló autók riasztói vijjognak (jaj, ugye nem az enyém?