Higgyék el Uraim, ha egy saját készítésű süteménnyel kedveskedünk szerelmünknek vagy feleségünknek, vagy barátnőnknek a hatás nem marad. Mi, hölgyek menthetetlenül romantikus alkatok vagyunk, s nincs kedvesebb a szívünknek, ha valaki értünk, miattunk fáradozik. Az sem gond, ha nem lesz tökéletes a végeredmény. A lényeg, hogy szeretettel készítsük! Mutatós lekváros süti Valentin-napra: nem kell hozzá kiszúró forma - Receptek | Sóbors. Segítünk a cukrász alapanyagok kiválasztásában Ha van egy jó recept ötletünk Valentin napra, de nem boldogulunk a hozzávalókkal, nyugodtan keressék a Rádi Ice üzletében kollégáinkat személyesen vagy telefonon. Segítenek eligazodni a cukrászati alapanyagok útvesztőjében. Kellemes Valentin napot kívánunk mindenkinek!
Kellemes Valentin-napot mindenkinek! Forrás:
Ha a hétköznapokban tudatosak maradunk, akkor az ünnepi alkalmakkor, például egy Valentin-napi vacsorán, megengedhetjük magunknak, amit megkívánunk. A lényeg az egyensúly, és a nyitottság. Merjünk új dolgokat kipróbálni, hiszen lehet, hogy megszeretjük őket! " A rózsaszínben pompázó céklás palacsinta épp ilyen: talán furcsának hangzik, de ilyen kis mennyiségben egyáltalán nem érződik a cékla íze, viszont csodás színt ad az ételnek, ráadásul jó módszer ez arra is, hogy egy antioxidánsokban gazdag zöldséget belecsempésszünk a menübe, akár gyerekeknek is " – mondja Kriszti. Ha a hagyományosabb finomságok között keresgélünk, akkor a fehércsokis-málnás csiga azért remek választás, mert tökéletes példa arra, hogy pár apró változtatással egy közkedvelt édesség is lehet egészségesebb. Sütemény valentin napra o. A receptekért lapozz!
A díjátadó eseményekhez használt magyar Himnuszt igy lerövidítették, felgyorsították, és leszállították a hangnemét. Az Erkel-korabeli verbunkos ritmizálást idéző "gyorsítással" sikerült a NOB lausanne-i archívuma számára 90 másodpercen belüli felvételt készíteni, amely igy illeszkedik a nemzeti zászlók felvonásának idejéhez. A Himnusz létrejöttének emlékére ünnepeljük – szintén 1989-óta - a magyar kultúra napját. A kezdeményezés Fasang Árpád zongoraművész nevéhez fűződik akinek szavai szerint "ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" Kölcsey Ferenc Himnusz Magyar Kultúra Napja Erkel Ferenc rendszerváltás
Kölcsey művét a magyar országgyűlés először 1903-ban ismerte el hivatalos állami himnuszként, de a törvényt Ferenc József császár nem szentesítette, ezért nem léphetett hatályba. Így először 1989-ben kerülhetett sor arra, hogy a Himnusz jogszabályi védelem alá kerüljön, és a magyar alkotmány kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. " Ma már igazán csak az első versszaka közismert, mert hivatalos alkalmakkor ezt játsszák, illetve éneklik. Érdekesség, hogy Kölcsey versének születése előtt is léteztek olyan énekek, amelyek a nemzeti himnusz funkcióját töltötték be. Három ilyen egyházi népénekről tudunk: a katolikus magyarok a Boldogasszony anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… kezdetű dalokat énekelték; a reformátusok pedig a 90. zsoltárt ( Tebenned bíztunk eleinktől fogva). Ezt a szerepet töltötte be a már említett Rákóczi-nóta is, egy II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének, amely az 1730-as években keletkezett és a Rákóczi-szabadságharc bukását és a magyarság sorsát siratja.
2022-06-21 Híreink, Kultúra Kettős évfordulóra emlékeztek a Gyulai Várfürdő területén álló Erkel szobornál. Június 15-e a Himnusz születésének a napja, de ezen a napon hunyt el Erkel Ferenc is, vagyis GYula jeles születtével kapcsolatban két szempontból is fontos ez a nap. A szombati eseményen Kun Miklós, a fürdő igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Erkel Ferencnek a mai napig igen erős kultusza van Gyulán, amit mi sem mutat jobban, minthogy a fürdőben is áll egy Erkel szobor, mely nem mellesleg a vidéki Magyarország egyetlen egész alakos Erkel szobra. Június 15-e a Himnusz születésnapja, ehhez az eseményhez az 1844-es dátum társul, Erkel Ferenc 49 évvel később, 1893-ban ugyanezen a napon hunyt el. Az eseményen elhangzott, három éve adták át a szobrot, mely fontos helyszínné vált az Erkel Ferenc Társaság számára is. A program résztvevői virágot helyeztek el a szobornál, ezzel is jelezve, hogy Erkel Ferenc életét és munkásságát ma is kitüntetett figyelem övezi Gyulán. Nézze meg ezt is: Idén is megrendezték a baptista napközis tábort Gyulán Kolompszó hívta be a játékból a gyerekeket, és jelezte a közös éneklés idejét péntek …
Kölcsey Ferenc Himnusz -a Erkel Ferenc zenéjével vált teljessé és kultúránk egyik alapkövévé. A két szerző életútja, a Himnusz keletkezése és utóélete számos izgalmas, regényes fordulatban bővelkedik, ezekről készült dokumentumfilm a magyar kultúra napjára. A Himnusz regényes története címmel készített dokumentumfilmet az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság. A film megjelentetését pedig a magyar kultúra napjára időzítették, amit 1989 óta ünneplünk január 22-én. Annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. A most készült, 30 perces film edukatív jelleggel animációk, videó bejátszások segítségével tárja elénk a Himnusz történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizóddal tarkítva. A dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélgetnek a vers és zene kapcsolatáról.
Csak jó húsz évvel később, 1844-ben kapott a Himnusz zenei hátteret: Erkel Ferenc zeneszerző és karmester műve nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a költő versének megzenésítésére írtak ki többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. Újabb két évtizedet kellett várni arra, hogy hivatalos ünnepségen is elhangozzék a teljes mű: a kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én egyfajta gesztusként Ferenc József császár és magyar király a Himnusz hangjaira vonult az országgyűlést megnyitásakor. Később törvényjavaslattal próbálkoztak a magyar honatyák, igy akarták elismertetni a himnuszt hivatalos országszimbólumként. A parlament 1903-ban hiába fogadta el a javaslatot, I. Ferenc József nem szentesítette, igy maradt a császári himnusz. A "mindent megváltoztatni akarás" jegyében az 50-es években nagy veszély fenyegette nemzeti éneket. Rákosi Mátyás fejébe vette, hogy újat irat. Erre a munkára fel is kérte az akkori időszak hírességeit, Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát, hogy egy szovjet típúsú győzelmi indulót komponáljanak, ám a művészek igyekeztek kibújni a feladat alól.