Találatok Rendezés: Ár Terület Fotó Nyomtatás új 500 méter Szállás Turista BKV Régi utcakereső Mozgás! Béta Budapest, Bartók Béla út overview map Budapest Debrecen Eger Érd Győr Kaposvár Kecskemét Miskolc Pécs Sopron Szeged Székesfehérvár Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg | A sztori Kérdések, hibabejelentés, észrevétel Katalógus MOBIL és TABLET Bejelentkezés © OpenStreetMap contributors Gyógyszertár Étel-ital Orvos Oktatás Élelmiszer Bank/ATM Egyéb bolt Új hely
A Bartók Béla út 36-38. szám alatt álló épület a földszintjén 1911-ben megnyitott[1] kávéházról Hadik-ház néven vált ismertté. Építtetői Dr. Palócz Ignác orvos és felesége voltak, akik a megelőző évben a Kramer bankárcsaládtól vásárolták meg az építési telket. [2] Az eredeti terveket[3] Schwarcz Jenő készítette, aki a korban elég nagy népszerűségnek örvendett: többek között a szemközti Bartók Béla út 31., a Wesselényi utca 18., valamint a saját részre építtetett Király utca 51. is az ő tervei alapján készültek. [4] A kivitelezést Mann József építőmesterre bízták, akinek a Bartók Béla út 41. alatt volt saját háza. [5] A vasbeton munkákat Biehn János műszaki irodája készítette, akik egyebek mellett a Magyar Királyi Országos Levéltár, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai (CH) épületén is dolgoztak. [6] Szemelvény forrása: Világ, 1917. 8. évf. 252. sz. p. 9. [ARCANUM] A homlokzat alakítását tekintve jelentős eltérések láthatóak az eredeti tervekhez képest, mivel azokon egy leginkább neobarokkba hajló, egyszerűbb, "régimódibb" verzió látható a ma álló szecessziós-eklektikus, néhol orientalizáló jegyeket mutató épület helyett.
Bartók Béla út. Érintetlen, egységes arculat, és mint a nálam sokkal okosabbak megírták, nem valami zordon hatóság késztette a huszadik század eleji befektetőket az egységes stílus követésére, nem. A divat. Ami szerencsénkre akkor épp a szecesszió volt. Ez dominálja a környéket, pedig a háború, és az ezen a környéken különösen kegyetlen '56-os harcok rendesen tizedelték az eredeti szépségeket. Van itt híres szálloda, kietlen kaszárnya, vele szemben anno katolikus rendház, általános iskola, és a közelben neobarokk, ünnepélyes gimnázium – ha már, hát kettő, legyen helye a sok környékbeli gyereknek. Pezsgő polgári környéknek épült – és, csodák csodája – maradt meg a nevét többször is változtató budai főútvonal. Építészete őrzi még, ha helyenként rém romosan is a letűnt fénykort. Amikor először léptem be a 39-es szám kapuján, első gondolatom az "Elfújta a szél" film változata volt. Ott volt a polgárháború utáni részekben mindennek olyan napfénysárgás fénye. Sötét és mélysárga, erős kontraszttal, sötét árnyékokkal.
A gépházat Telefongyári hangleadókészülékkel szerelte fel. Az egyenirányító berendezés Kemény István, a Philips magyarországi vezérképviselőjének munkája volt. A gépház elektromos szerelési munkáit a Meitner Mór cég készítette. A csillárokat és világítási effektusokat Seiler Jenő villamossági és műszaki vállalata, az egyéb gépi berendezéseket pedig Schilling Gyula műszerész szállította, akusztikai burkolása Székely Sándor tervei szerint készült. Gyárfás Gyula azonban 1934-ben szintén a Horthy Miklós úton nagyszabású építkezésbe kezdett és az épület aljában megnyitotta korábbi mozija, a Simplon újratervezett mását, nagyobb nézőterén, 630 ülőhellyel – ez később, 1947-től Szabadság, 1961–2001 között pedig Bartók mozi néven üzemelt. [1] 1935-ben a Horthy Miklós út 148. alatti filmszínházat már mint Hunnia mozi hirdették. [2] 1945 decemberétől címe Bartók Béla út 130-ra, [3] [4] majd később az intézmény neve is Haladás ra változott. 1988-ban a XI. kerületi tanács felajánlotta a mozi helységét a Hököm Színpadnak, ami december 12-én nyitott meg és felvette a Karinthy Színház nevet.
Úri környékről lévén szó, minden lakáshoz tartozott cselédszoba (és természetesen fürdő is), az udvari két szobásoktól a Fehérvári (ma Bartók Béla) útra néző második emeleti ötszobásig. Érdekesség, hogy a III. és IV. emeleti négyszobás – tehát a tehetősebbeknek tervezett lakások – a Bercsényi utcára néznek, ami talán a Fehérvári út növekvő forgalmának figyelembevételéről ad tanúságot. A házban összesen 30 lakást alakítottak ki, a legtöbbjük három szobával rendelkezett és ezek közül mind az utcára nézett. A padláson a megszokott munkahelyiségek (mosószoba, mángorló, vasaló, szárító) mellett pedig a Gárdonyi Géza térre néző műtermet építettek. A műtermet egykor Csontváry Kosztka Tivadar bérelte, [7] és mára legendássá vált a történet, ahogyan Gerlóczy Gedeon megmentette az utókornak a festő által örökül hagyott műveket. [8] Az oromzat ívébe illeszkedő, impozáns ovális ablakot az idők során sajnos négyzetesre cserélték, ami látványában sajnos semmiképp nem pótolja az eredeti megoldást. Hirdetés forrása: Az Est, 1918.
Rég dédelgetett vágyunk vált valóra: elindul a Street Kitchen podcast-sorozata, amelynek minden részében valamilyen izgalmas, vagy éppen megosztó gasztrotémát beszélünk ki. Az első adás rögtön nagyon izgalmasra sikerült, Bíró Lajos séf/étterem-tulajdonossal és Katona Csaba történésszel beszélgettem a magyar konyha történetéről, útjáról, ételeiről és jellegzetességeiről. Bíró Lajost valószínűleg senkinek sem kell bemutatni: a Bock étterem séfjeként nevét a magyar gasztronómia megújítói között emlegetik. Végtelen kísérletezőkedvének köszönhetően sok elfeledett ételt hozott vissza a köztudatba, és nagy rajongója a magyar konyhának, amit a Hold utcai piacon működő Séf utcája és Buja disznók nevű helyeivel is bizonyít. Ennek ellenére azon a véleményen van, nevetséges lenne, ha minden magyaros ételt és tradíciót vissza akarnánk hozni a köztudatba, hiszen a háború és a kommunizmus miatt kiesett negyven év nem pótolható. A magyar gasztronómia igencsak megsínylette a huszadik századot, de nem lehet visszatérni ahhoz, ami előtte volt.
Bíró Lajos és Forgács Zoltán gyakorlatilag franchise-t alapított a Bujával. A Fény utcai piac után már a Városliget csodás környezetében – néhány lépésre a Széchenyi fürdőtől és az Állatkerttől – is kóstolhatjuk az ikonikus rántott húsokat, a megszokott kínálat pedig most rántott pecsenyekacsamájjal, csontozott, bőrös csirkecombbal és parádés rántottsajt-"Lallipoppal" egészül ki. A jó rántott hús márpedig sarkalatos kérdés! Nevezzük bisztrónak, büfének, street foodnak vagy aminek akarjuk, de Bíró Lajos rántott húsai és maga a Buja Disznó-k egy olyan, külön kategóriát képvisel, ahol egyszerűen nincsenek más szereplők. Nincs ezen mit ragozni, itt egyszerűen tökélyre van fejlesztve a panírozás és a rántás művészete. Rántott bőrős csirkecomb filé Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest A RÁNTOTT HÚS nem egy kolibriadag (45 dkg) Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest Forgács Zoltán és Bíró Lajos Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest Az Állatkerttel szemben, a tótól nem messze találjuk a szépen felújított Pavilon Kertet, aminek részben fedett, de amúgy nagy, nyitott teraszán üldögélve tudunk a különböző pavilonok kínálatából válogatni.