Az olasz nyelv legfontosabb 2000 szavának jelentését... 2 542 Ft 100+ szó a világról 3 nyelven A ház, az iskola, a város, az erdő: a világ csak arra vár, hogy a gyerekek felfedezzék - és mindennek nevet adjanak. Akár egyszerre három... Olasz közmondások TINTA KÖNYVKIADÓ KFT, 2020 Az idegen nyelvű közmondások, szólások és szállóigék ismerete egy-egy nyelv magas szintű tudását bizonyítja.
Érdeklődési körök kiválasztása Minden Agykontroll Ajándék Albumok Állatvilág E-könyvek Egészség, életmód Emberi kapcsolatok Erotika Ezoterika Film Gasztronómia Gyermekkönyvek Hangoskönyvek Humor és szórakoztatás Ifjúsági könyvek Informatika Irodalom Játékok Kultúra, művészet Lexikonok, enciklopédiák Manager könyvek Mezőgazdaság Műszaki, technika Naptárak Növényvilág Nyelvkönyvek, szótárak Pedagógia, nevelés Regény Ruhanemű Sport Szabadidő, hobbi Tankönyv Társadalomtudomány Térképek, útikönyvek Természettudomány, technika Történelem Vallás
Ár: 11 995 Ft Boltunkban nem kapható Értékelések Még senki nem írt értékelést ehhez a termékhez. Ajánljuk még Ár: 11 995 Ft
(1945) 20th Century Fox | Rene Clair Productions | Bűnügyi | Dráma | Rejtély | 7 IMDb A film tartalma Tíz kicsi néger (1945) 97 perc hosszú, 10/7 értékelésű Bűnügyi film, Barry Fitzgerald főszereplésével, Francis Quinncannon szerepében a filmet rendezte Arthur Johns, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Tíz egymásnak ismeretlen ember érkezik a Néger-szigetre, Devon partjaihoz. Mint kiderül, a házigazda nem tartózkodik otthon, sőt senki sem ismeri őt személyesen. Amikor a vendégek vacsorához asztalhoz ülnek, egy távoli gramofonból egy ismeretlen hang szólal meg és a vendégek mindegyikét gyilkosság elkövetésével vádolja meg. Röviddel ezután a vendégek egyesével meghalnak, míg már csak ketten maradnak.
Szóval nagyon jók a karakterek. Harmadszor: A tíz kicsi négeres mondóka mintájára gyilkolászás egyszerűen iszonyat nagy ötlet. Az ember folyton visszalapoz olvasás közben a mondókához és azt találgatja, hogy fog fűbe harapni a következő áldozat, és vajon ki lesz az. Negyedszer: Az ember nem tudja eldönteni olvasás közben, hogy minek szurkoljon, annak, hogy a "tíz kicsi néger" mind pusztuljon vagy annak, hogy azért maradjon közülük túlélő. Én a magam részéről nem nagyon sajnáltam őket. És az érdekes színfolt egy krimiben, ha valamennyire a gyilkosnak szurkolunk. Ötödször: Egy szigeten játszódik majdnem az egész könyv, ami remek helyszín ahhoz, hogy a hisztéria és káosz elszabadulhasson, az olvasó pedig majd' betojhasson a félelemtől. Szerintem az írónő kicsit jobban is kiaknázhatta volna a helyszínben rejlő lehetőségeket, lehetett volna még ideglelősebb a végeredmény (ld. pl. Viharsziget), de azért így is elég ütős. Van még pár érvem, hogy miért tök jó ez a könyv, de ezek már spoileres meglátások, úgyhogy folyt.
Amiről pedig még nem szóltam egyetlen szót sem, pedig külön cikket érdemelne, az a befejezés. Én úgy gondolom, hogy minden idők egyik legnagyobb csavarja és csattanója van a Tíz kicsi néger végén, ezt eddig számomra még semmi, még egyszer mondom, semmi nem tudta lekörözni. A Fűrész befejezése ugyan közel járt hozzá, ám ezt mégis nagyobbra tartom, mégpedig azért, mert visszagondolva az eseményekre, ahogy korábban is említettem, teljesen érthető és hibátlan a végeredmény. A gyilkos(ok) kiléte teljesen kiszámíthatatlan, ámde mégis teljesen nyilvánvaló a már meglévő válaszok birtokában. Egyetlen hiányos részt, egy apró homályos pontot sem hagyott az írónő a történetben (ez egyébként jellemző rá), mindenre tökéletesen logikus magyarázatot kapunk, amik olvastán foghatjuk a fejünket, hogy milyen vakok is voltunk. Nevezzük kriminek, nevezzük thrillernek, a Tíz kicsi néger hibátlan, és teljes mértékben kiérdemelte a hírnevét és sikerét. Agatha Christie felülmúlta önmagát, és amennyiben krimiként tekintünk a műre, hát már 1939-ben megírta a lehető legjobbat, háttérbe taszítva Arthur Conan Doyle-t és A sátán kutyáját.
A Tíz kicsi katona (2015) hullajelöltjei (Fotó: RAS-archív) Készült belőle játékfilm, egy- és többrészes tévéfilm, illetve televíziós sorozat, született hiteles és modernizált változat, a cselekményt pedig a magányos szigetről esetenként havas hegycsúcsok közé vagy éppen az afrikai szavannákra helyezték át. Természetesen rengetegen igyekeztek meglovagolni regény és a filmek sikerét, se szeri, se száma az utánzatoknak, az alapötletet variáló filmeknek, sorozatoknak ( Tíz kicsi lány, A vágyak szigete, illetve A Harper-sziget) Az utolsó vacsora a Tiz kicsi katonában (Fotó: RAS-archív) A gyilkos gyermekversre rímelő gyilkosságok története 1939-ben, Angliában jelent meg, a Daily Express közölte folytatásokban, majd az év végén könyv alakban is megjelent. Még ugyanebben az esztendőben az Egyesült Államokban is kiadták, ahol a címből előrelátóan mellőzték a "néger" szót, az új változat az És végül nem maradt senki lett. Magyarországon 1941-ben jelent meg először A láthatatlan hóhér című bombasztikus címmel.
Tartalom: " Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? " Első ránézésre tudom, kicsit vonakodhattok tőle, mivel nem egy mai írás. Sokaknak ennyi is elég ahoz, hogy ne olvassanak el egy könyvet, mivel sok unalmas kötelező se a 21. század műve. Higgyétek el, érdemes elolvasni! Véleményem: A bevezető nekem kicsit zavaros és unalmas volt, mivel az összes szereplőt külön külön bemutatta, de a kötet további fejezeteiben fontosak voltak ezek a sorok is.
Egyszóval a cím kérdése nem egyértelmű. Elsőre felháborítónak tűnik a megváltoztatása, de erősen árnyalja a képet, hogy láthatóan maga a szerző is igen rugalmas volt ennek kapcsán, ha már 1940-ben, amikor még biztosan nem érte akkora társadalmi nyomás, hajlandó volt belemenni a változtatásba. Mindemellett fontos lehet még megjegyezni, hogy országonként változhat a cím megítélése. Nálunk a néger szó nem hordoz pejoratív jelentéstartalmat, míg az angolban a nigger mindenképp. Emellett, ha már a francia fordításról beszélünk, kérdés az is, hogy a francia nyelvben miként jelenik meg a néger szó, mennyire tapad hozzá negatív felhang.