2017. június 30., péntek 10. 30, 11. 30, 13. 30 és 14. 30 órai kezdettel A gyógynövénykertben egyéni érdeklődőknek az apátsági levendulatermesztés történetének, a levendula felhasználásának ismertetése. (Ingyenesen látogatható program. ) 10. 00-17. 00 óra Kreatív műhelyfoglalkozások gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Gyógynövénykertben levendulás dekorációkat készítünk: vászontáskát díszítünk, levendulából csokrot kötünk vagy filckosárkába illesztjük. A Pannonhalmi Apátsági Múzeumban és Galériában: gyógynövényes illatfelismerő játékkal várjuk a vendégeket. (A játék ingyenes. ) 19. 30 óra Pannonhalmi Jazzmajor Barabás Lőrinc Quartet Helyszín: Pannonhalmi Apátsági Múzeum és Galéria belső kertje 2017. július 01., szombat 10. 00 - 22. 00 óra Levendula SWEET WENK FUNKover koncert a Gyógynövénykertben (A koncert ingyenes! ) 2017. július 02., vasárnap 2017. július 03., hétfő 2017. július 04., kedd Számos kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 2017. július 05., szerda A Pannonhalmi Apátsági Múzeumban és Galériában: gyógynövényes illatfelismerő játékkal várjuk a vendégeket.
00 - 22. 00 óra Levendula SWEET WENK FUNKover koncert a Gyógynövénykertben (A koncert ingyenes! ) 2017. július 02., vasárnap 2017. július 03., hétfő 2017. július 04., kedd Számos kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 2017. július 05., szerda A Pannonhalmi Apátsági Múzeumban és Galériában: gyógynövényes illatfelismerő játékkal várjuk a vendégeket. A gyógynövénykrém legfontosabb összetevői a körömvirág, angol levendula virág (lavandin), zsálya, kakukkfű, nárdus, rozmaring, majoranna, galbanum, benzoe, kamilla, borsmenta, kubebabors és pálmarózsa kivonatok, a ricinus olaj, mandula olaj, sheavaj és a karnauba viasz. A krém összetevői közül az főapátsági kertben terem a lavandin (angol levendula), zsálya, kakukkfű és a körömvirág, és itt történik az esszenciák előállítása is. A krém 17 gyógyító tulajdonságú növény kivonatát tartalmazza. Az apátság kertjében termő növényeken kívül a benzoé, galbanum és indiai nárdus összetevők a tradicionális gyógyászat különleges bőrápoló tulajdonságokkal és illattal rendelkező, ma már ritkán használt hatóanyagai.
(a játék ingyenes. ) 2017. július 06., csütörtök 2017. július 07., péntek 2017. július 08., szombat 12. 00 és 14. 00 órai kezdettel Látványlepárlás a Gyógynövénykertben, nyomon követhető az illóolaj készítésének folyamata. ) A levendula szedésében, betakarításában kizárólag a Főapátság dolgozói vehetnek részt. Saját részre levendulát szedni, a levendulaültetvénybe bemenni a látogatóknak nincs lehetőségük. 14. 00-15. 00 óra A gyógynövénykertben botanikai, kertészeti és gyógyászati tanácsadás Szabó Márton testvér és Dr. Pottyondy Ákos gyógynövénykert-vezetők részvételével. ) Szabó Balázs Bandája koncert a Gyógynövénykertben A koncert látogatása kizárólag előzetes jegyvásárlással lehetséges! 2017. július 09., vasárnap A Pannonhalmi Apátsági Múzeumban és Galériában: gyógynövényes illatfelismerő játékkal várjuk a vendégeket. )
Az közösség szerint viszonlyag hatékony összetevő pattanások ellen is. A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó baktériumot is képes elpusztítani ( forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0, 25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású. További info az összetevőről a KM-blogon >> Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát. A közönséges levendulá ból nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó baktériumot is képes elpusztítani ( forrás). További info az összetevőről a KM-blogon >> Közönséges nevén só.
A nyírfák, közönséges borókák és a seprőzanótok közé örökzöld növényeket ültetett. A cserjefoltokat nagy tömegben telepítette, a nyírfákhoz fenyőket társított. Az így létrehozott állományok egymást védték a nyári forró napsütéstől és a téli, hideg szelektől. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére. Ambrózy-Migazzi István 1933-as halála után erdésze, Vörös Lajos kezelte a kertet. A II. világháború alatt és az azt követő időkben az arborétumot nem gondozták, az 1950-es évekre a gróf Ambrózy-Migazzi István által telepített növényeknek csupán kis hányada maradt fent. A háború nyomai jelen vannak a gyűjteményben is, tank- és lövészárok, valamint egy ismeretlen katona sírja máig látható a Jeli Arborétumban. Jeli Varázskert (Jeli Arborétum) - Kám. Az 1960-as és '70-es évektől aztán erdészek és botanikusok dolgoztak az arborétum fejlesztésén. A háborút követően a kertben fakadó Kaponyás-patak völgyében, közel 40 hektáron a világ 10 különböző részéről származó fajokkal képzett erdőfoltokat hoztak létre, melyeket tájövezetnek neveztek el.
A havasszépék a legkedveltebb virágzó cserjék közé tartoznak, számtalan hibrideredetű fajtájuk ismert, melyek közül természetesen Jeliben is több megcsodálható. Az alátelepített fenyves nagyjából a parki rész és a tájövezetek közötti területet tölti ki, és a köztük lévő átmenetet szolgálja. Jeli Arborétum • Természetvédelmi terület » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Az itt élő erdei fenyők megfelelő árnyékolást biztosítanak a sétautakkal sűrűn átszőtt díszcserjés területnek. Itt található a havasszépékhez hasonlóan az erikafélék rokonsági körébe tartozó széleslevelű hegyi babér is, egyike a legszebb cserjéknek, nyár elején nyíló virágai szinte beborítják a bokrot. A Kaponyás-patak völgyében kialakított Tájövezetekben a látogatók a Balkán- és az Ibériai-félsziget, Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Himalája, Japán, Kína, a Mississippi-vidék, az Appalache- és a Sziklás-hegység társulás alkotó fajait ismerhetik meg. Megragadó itt az Óriások Erdeje a hegyi mamutfenyő méretes példányaival. Épített emlékek A kertből kilépve érjük el gróf Ambrózy-Migazzy István nyughelyét, amelyet az alapító még életében jelölt ki.
Segítségképpen lefotóztuk és ide is felraktuk a táblán lévő térképet, a miheztartás végett. Gyakorlati tudnivalók Nyitva tartás: Március 30-tól április 30-ig, szombat és vasárnap 8. 00-17. 00 óráig, május 1-től június 30-ig minden nap 8. Kám jeli arborétum térkép. 00 óráig, július 1-től szeptember 30-ig, szombat és vasárnap 8. 00 óráig. A májusi rododendron virágzás ideje alatt meghosszabbított nyitvatartás, részletek a honlapon. Belépődíjak: Felnőtt: 1300 Ft, csoport (16 főtől): 1000 Ft Gyermek, diák és nyugdíjas: 1000 Ft, csoport 16 főtől: 700 Ft Családi jegy: 2500 Ft 3 év alatt ingyenes! Parkolás: ingyenes (és árnyékos) Telefonszám: (94) 572 060 vagy (94) 514 000 Megközelítés: A 8-as főútról Kámnál a táblával jelzett helyen és irányba kell letérni a 3, 6 km-es szilárd burkolatú útra. A Jeli Varázskert hivatalos honlapja
Kám község Vas megyében, a Vasvári járásban. Fekvése [ szerkesztés] Szombathelytől 25 kilométerre délkeletre, Vasvártól 9 kilométerre északkeletre fekszik, a Kemeneshát és Vas–Soproni-síkság határán. Megközelítése [ szerkesztés] Közigazgatási területén végighalad, nagyjából kelet-nyugati irányban a 8-as főút, közúton ezen érhető el legegyszerűbben Budapest, illetve Szentgotthárd és Vasvár felől is. Szombathely felől a 87-es főúton közelíthető meg, amely Kám déli szélén ágazik ki a 8-as főútból. Főutcája a szintén kelet-nyugati irányú 8438-as út, az köti össze a keleti szomszédságában fekvő Szemenyével is; az északi szomszédságában fekvő településekkel és Sárvárral a 8439-es út kapcsolja össze. Jeli varázskert. Vasútvonal nem érinti, habár 1909-ben erre kívánták a Szombathely-Rum-vasutat Türjén át Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani, ami azonban pénzhiány miatt meghiúsult. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal Vasvár vasútállomása kínálja, csaknem 10 kilométerre délnyugatra.
Bővebb információ: 2014 tavaszán került átadásra az arborétum bejárati szakaszán egy 800 m hosszú, akadálymentesített, vakok- és gyengén látók számára is elérhetővé tett bemutató ösvény. 2015-ben átadásra került a gróf Ambrózy-Migazzi istván kilátó, egy közel 20 m magas, az őrségi népi stílusjegyeket magán hordozó építmény, melyről a japán és a sziklás-hegységi erdőfoltok láthatók. 2017-ben áprilisban virágzó növények kerültek átadásra: 67 különböző magnólia közel 300 példánya, illetve koros japáncseresznyék díszítik a Jeli Arborétumot. 2018-tól nyáron 1200 tő hortenzia tő gondoskodik a látnivalókról.
A rododendronok hazájában A Jeli arborétum nem csak Magyarország, de Európa egyik legszebb botanikus kertje, különösen tavasszal (április-május), amikor virágzanak a rododendronok. A Vas megyei Kám község határában, több mint 100 hektáros területen egyedülálló gyűjteménnyel találkozhatunk a világ minden tájáról. Az arborétum rövid története Az arborétum építését dr. Ambrózy-Migazzi István gróf kezdte meg 1922-ben, aki a kor egyik legnagyobb botanikusa volt. Nem hitt abban, sőt kényelmes megoldásnak tartotta azt a felfogást, miszerint a mi éghajlatunk alatt nem lehet örökzöldeket nevelni. Tanulmányozta e növények életfeltételeit, majd úgy társította őket, hogy kölcsönösen segítsék, biztosítsák egymásnak az életben maradás feltételeit. Hiszen a téli nap túlzott párologtatásra készteti a növényt, mialatt a fagyott talajból nem tud vizet felszívni. A kora tavasz veszélye pedig az, hogy a vegetációt a késő tavaszi fagyok előtt megindítja. Felismerte az elhagyott birkalegelő geológiai és klimatikus előnyeit, domborzati sajátosságait, és 1933-ra már 5 hektárnyi beépített területtel bírt, ám a munka a gróf halálával félbeszakadt.
A Jeli Varázskert 100 éves története 2022. július 6., Csaba Gróf Ambrózy-Migazzi István az egyedül, majd feleségével tett utazásain szeretett bele földünk csodálatosan sokszínű növényvilágába, a különböző népek kertkultúrájába. Miután az első világháborút követően elvesztette a gyakran saját maga által gyűjtött magokból létrehozott, a mai Szlovákia területére eső arborétumát, újabb helyszínt keresett immár Magyarországon: Kám község határában, Jelihálás pusztán 1922-ben látott neki ismét a növények telepítésének. A mai Felsőkertben, 5 hektárnyi területen indította a munkát, s rendkívül nagy lelkesedéssel folytatta azt 1933-ban bekövetkezett haláláig. Sajnos a Jeli Arborétum kalandos sorsa a gróf szomorú halála utáni zavaros időkben veszélyes fordulatot vett. Az egész világot megrázó és átalakító második világháború alatt és után az arborétumot a honos és a telepített növényekkel egyetemben csaknem teljesen magára hagyták, elhanyagolták, a tündérkert ezután lassú, szomorú haldoklásba kezdett... A virágos gróf nyughelye a Jeli Varázskertben Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.