[6] Az építésre előkészített, de félbehagyott szakasz [ szerkesztés] 2010 -ben kezdődött el az 51-es és az 54-es főutak közötti szakasz építése 2 × 1 (a csomópontok környékén 2 × 2) forgalmi sávos kiépítéssel 12, 3 km hosszban. Külön szintű csomópont épül az 51-es és az 54-es főútnál is. A beruházás öt település közigazgatási területét érinti: Dusnok, Sükösd, Érsekhalma, Nemesnádudvar és Hajós. Az építés során 2 külön szintű csomópontot alakítanak ki, amelyek közül az M9 autóút és az 54-es főút csomópontja ideiglenes végcsomópont. Az M9-es autópálya nyomvonala Kaposvár irányába haladna - Gazdaság - Hírek - KaposPont. Tizenegy műtárgyat építenek meg: öt-öt aluljárót és felüljárót, valamint egy halastó-keresztezést 4 × 1, 69 méteres áteresszel. Létesül még hét vad-, illetve hüllőátjáró, valamint 900 méter hosszon az út mindkét oldalán zajárnyékoló fal is. Az autóútnak eredeti tervek szerint 2010. október 30-ra el kellett volna készülnie, amit a 2009 -es közbeszerzési eljárás elhúzódása, majd többlet régészeti feltárások is hátráltattak. [7] Az építési munkák 2011 óta nem folytatódtak.
Beszámolt arról is, hogy a közútfejlesztések sorában szerepel a Murakeresztúr és a horvátországi Kotor (Kotoriba) közötti közúti híd tervezésének megkezdése, valamint az M86-os és az épülő M76-os, vagyis a Körmend és Zalaegerszeg közötti kétszer kétsávos, 28 kilométeres gyorsforgalmi út terveinek előkészítése. Miután az újabb tervek szerint az M9-es gyorsforgalmi út nem érinti majd Nagykanizsát - a nyomvonal Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között a leendő M76-os úttal lesz azonos -, ezért a zalai megyeszékhely és Nagykanizsa között a 74-es főút kétszer kétsávossá bővítését vették tervbe egy kormányhatározattal. Folytatódik az M9-es tervezése - Napi.hu. A rendszerváltozás idején elképzelt déli autópálya nyomvonala/DM-grafika A jelentősebb zalai fejlesztések között említette, hogy Zalaegerszeg és Rédics között készülnek a vasútvonal felújításának kiviteli tervei. Lentiben, Nagykanizsán és Hévízen új sportcsarnok épül, Zalaegerszegen ennek tervezése folyik, Lentiben pedig 2, 5 milliárd forintos gyógyfürdő-fejlesztés kezdődik. Nagykanizsán 5 milliárd forintos támogatással a "körforgásos gazdaság" mintaprojektjét valósítja meg helyi cégekkel közösen a Pannon Egyetem és a Mol.
Híreink M9 gyorsforgalmi út további támogatásának kezdeményezése 2015. 05. 04. Az "M9" Térségi Fejlesztési Tanács 2015. február 27-én Zalaegerszegen tartott ülésén tartott tájékoztatót Gecse Gergely, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Infrastruktúra Főosztályának referense az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program állásáról, a tervezett 2014-2020-as közlekedési fejlesztésekről. A Tanács a tájékoztató elfogasával egyidejűleg határozott arról is, hogy továbbra is szorgalmazza az M9 gyorsforgalmi út teljes szakaszának megvalósításához szükséges tervezési források megteremtését. Tovább... M9 gyorsforgalmi út előkészítő munkálatai 2014. Térképek - M9 Térségi Fejlesztési Tanács. 11. 12. Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter válaszlevelében adott tájékoztatást az M9 gyorsforgalmi út megvalósításával kapcsolatban a Zala megyei vezetők, országgyűlési képviselők által javasolt alternatív nyomvonallal kapcsolatban. 2013. 06. 17. Az M9 Térségfejlesztési Tanács kezdeményezte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternél az M9 gyorsforgalmi út 1222/2011.
A "káros versenyt" nehéz értelmezni, de a nyugellátás esetében arról lehet szó - mint azt portálunk is megírta -, hogy emelni kell a kata havi fix összegét az általános 50 ezer forintról, hogy elegendő jövedelmet lehessen figyelembe venni a nyugellátás megállapításakor, máskülönben nagyon alacsony nyugdíjban részesülnének a kata szerint adózók. Erre tehát a tanács szerint is szükség van.
Az egy hektárra vetített átlagos szántó-ár tavaly 576 ezer forint volt országosan. A kiváló minőségű termőfölddel bíró dunántúli régiók esetében az átlagot meghaladó árfekvést a minőség, a művelési szerkezet (alacsonyabb szántó arány) mellett az állami földpályázatok itteni sűrűsége, a birtokszerkezet koncentrálódásának előrehaladottsága és végül – főként a Dunántúl esetében – a külföldi zsebszerződések árfelhúzó hatása okozza – mondták az FHB szakértői. A nyugat-dunántúli megyékben spekulatív földfelvásárlások már másfél évtizede tartanak. Eddig jobbára osztrák és német gazdák kötöttek különféle zsebszerződéseket. Jelentős területek vannak különféle társulások birtokában, amelyek tőkeerejüknél fogva beszállhatnak ipari és mezőgazdasági célokra is alkalmas földek megszerzését célzó akciókba. Egyelőre csak azt tudni, hogy az autóút a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged vonalon haladna. A 2x2 sávos út hossza 320 kilométer lesz, leállósávot nem építenek. A várható forgalmat kell most megbecsülni egy vaskos szakvéleményben.
Délről egy 2 × 2 sávos bevezetőutat kap Keszthelyre, az autóút tovább halad Balatonszentgyörgy irányába, amit nyugatról elkerül, majd délre megy. A holládi csomópontnál csatlakozik be az M7-es autópályába körforgalom formájában, direkt ággal. Paraméterei: autóút, 20, 5 méter koronaszélesség, irányonként két forgalmi sáv leállósáv nélkül, 110 km/h-s megengedett maximális sebességgel. Elnevezése [ szerkesztés] Az R76-os gyorsút [ szerkesztés] Az R76-os gyorsút a Balaton nyugati végétől, Holládtól kötötte volna össze az M7-es autópályát Zalaegerszeg közelében, Misefánál az M9-es autóúttal. [17] [18] A Kormány 2017 júliusában rendeletet alkotott az R76 gyorsút egyik szakaszának nyomvonaláról, [19] ám később, még 2017-ben a Kormány az R76 gyorsút tervét elvetette az R kategória kivonása miatt. Ismét M76 néven [ szerkesztés] A megépítendő út ismét az M76 nevét viseli az M9-es nélkül, mert az M76 Körmendig meghosszabbodott. Az M9 Vasvár-Zalaegerszeg-Pacsa törlődött. Vasváron elkerülő épül az M9 helyén.
2021. 12. 01., 16:18 1016 0 Tisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatban szeretném kérni a segítségüket. Egyéni vállalkozó a 2018. évben 6 millió forintot képzett meg fejlesztési tartalékra, amelyet a 2021. évben felhasznál. Erre a célra vásárolt és 2021. 07. 01-jén használatba vette a 15 millió forintért beszerzett új munkagépet. Jól gondolom-e, hogy a gép értékcsökkenését a 15 millió után fogom elszámolni? 2021. 1 087 500 Ft/év – 2022-2024 2 175 000 Ft/év és a 2025. évben 1 387 500 Ft és az azt követő években már nem érvényesíthetem az értékcsökkenés elszámolását erre a gépre. Válaszukat előre is köszönöm. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
A beruházást tervező, de viszonylag szerény adózási eredményt kimutató vállalkozások számára hozott kedvező változást a 2020. május 1-jével hatályba lépő kormányrendelet, amely a fejlesztési tartalék képzésére megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. A fejlesztési tartalék képzése az eddigi szabályok szerint azt jelentette a társasági adózásban, hogy – az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, – az adóév utolsó napján, lekötött tartalékként kimutatott összege, – de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, és – legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint csökkentette a társasági adó alapját e jogcímen. A Magyar Közlöny 96. számában hirdette ki a jogalkotó a 171/2020. (IV. 30. ) Korm. rendeletet, amely a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szól. Ennek alapján a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartaléknak az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátját törölte a jogalkotó.
Kérdés Társaságunk 2017. december 31-ével könyvelt fejlesztésitartalék-képzését 2021. december 31-ig nem használta fel teljes mértékben. Kiszámoltuk a fel nem használt részre jutó 9% társasági adót, valamint a késedelmi pótlékot, mely összegeket 2022. január 31-ig megfizettünk. A 2129 Társasági adóbevallás 01-02 lapjának 24., 25. sorában fogjuk bevallani. Hogyan és milyen dátummal könyveljük a fejlesztési tartalék fel nem használt részének visszavezetését, a fizetendő társasági adót? Hogyan valljuk be a társaságiadó-bevallásban? Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. március 10-én (461. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8798 […] kezeli. A társasági adót a 2021. évi adóval azonosan kell kimutatni. A késedelmi pótlékot pedig a 2021. adóévi eredmény terhére - az egyéb ráfordítások között - kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pont alapján, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Tekintettel azonban arra, hogy az esedékessége […] Vissza a találatokhoz
Elszámolási betétszámla: 3 000 000 Ft 2006. Fejlesztési tartalék csökkentésének könyvelése T 414. Lekötött tartalék 2 400 000 Ft K 413. Eredménytartalék 2 400 000 Ft A számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Továbbá nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, műemléki védettségű épületnél, üzleti- vagy cégértéknél, illetve egyéb más eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint elszámoltnak kell tekinteni.
Ez számvitelileg csupán egy saját tõkén belüli átrendezõdés, adózás szempontjából mégis elõnyökkel jár. A Tao törvény 7. § (15) bekezdése alapján az említett fejlesztési tartalékot a lekötésének adóévét követõ négy adóévben lehet beruházásra felhasználni. Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a fejlesztési tartalék, úgy az adott eszközre felszabadított lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabály vonatkozik, azaz az értékcsökkenést a bekerülési értékre kell számításba venni, azonban azt csak a fennmaradó összegre lehet nulláig leírni. Abban az esetben viszont, ha a fejlesztési tartalék összege megegyezik a beruházás értékével, úgy az eszköz számított nyilvántartási értéke nulla lesz, tehát arra az eszközre a Tao törvény szerint értékcsökkenést már nem lehet érvényesíteni. (A fejlesztési tartalék tehát nem más, " mint az adóalapnál egy jövőbeni beruházás elszámolása a jelenben". ) A fejlesztési tartalék beruházásra történő feloldása csak az eszköznek az adótörvény szerinti értékcsökkenését befolyásolja, a számvitelben történőt nem, így ott továbbra is a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után kell a számviteli politikában meghatározottak szerint elszámolni.
Részletek » 14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa Mit tartalmaz a csomag?
A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink