A nátrium színre lép A nátriumról már írtunk, annak kapcsán, hogy a konyhasón alapuló, azaz olcsón előállítható akkuk között – előre láthatólag – ez lesz az éllovas. A nátrium egyébként a hatodik leggyakrabban előforduló elem a bolygón, és az általa használt akkuk energiasűrűsége is fokozatosan javul. Ez az elektromos autók, robogók terjedését tovább javítja. Kiemelt kép forrása:
Emellett az akkuk felmelegedése jellemzően jobban csökkenti a teljesítményüket, mint a hideg idő. Fontos az is, hogy ha hetekig nem használjuk az autónkat, akkor a lítium akkumulátorokat 50 százalék körüli töltöttséggel állítsuk le. Aki pedig otthonról lejtős úton indul el - ahol az autó folyamatosan visszatölt - az különösen kerülje el, hogy teljes töltöttséggel induljon. Persze a különböző autókhoz és akkumulátorokhoz más javaslatok vannak érvényben. Mennyi egy elektromos autó akkumulátorának élettartama? | Alapjárat. Így óvhatjuk meg az akkut Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által 2022-ben elfogadott javaslata alapján 160 ezer kilométer megtétele után is (vagy az autó 8 éves életkoráig) biztosítaniuk kell az akkumulátorok kapacitásának legalább 70 százalékát. A cellák gyakori lemerítése, majd teljes feltöltése idővel azonban károsíthatja az akkumulátor azon képességét, hogy biztosítsa az optimális energiatárolást. Ezért nem érdemes csupán 80 százalékra tölteni és nem engedni, hogy teljesen lemerüljön. Villámtöltővel különösen ne töltsük 80 százalék fölé az akkumulátort, hiszen ekkora töltöttségi szint felett drasztikusan lassul a töltési sebesség.
Sőt, ha egy nemtörődöm tulaj napokig hagyta 0%-on az akksit, akkor nagy valószínűséggel soha többé nem tudta "beindítani" az autóját, azon maximum egy akkumulátorcsere segített. A mai Teslák már rendelkeznek a 0-100% elkerülésére készült rendszerrel, igaz, adott esetben ezt a tulaj felülbírálhatja és kihasználhatja a cellák kapacitásának 100%-át, ha hosszabb útra indulna. A másik nagy ellensége az akkumulátoroknak (a felhasználókon túl) az extrém hőmérsékletek. Nem szeretik se a túlzottan alacsony, se pedig a túl magas hőfokokat. Míg a nagy hideg elsősorban csak átmenetileg csökkenti az akksik kapacitását, de az élettartamán jelentősen nem csökkent, addig a magas hőmérsékletek gyorsan lerövidítik az életüket. Ami azt illeti, valójában egészen szűk az a tartomány, amiben jól érzik magukat, azaz maximális kapacitással képesek működni. Elektromos autó akkumulátor élettartam. Egészen konkrétan 20 fok környékén szeretnek üzemelni. Ez annyira szűk tartomány, hogy ma már minden villanyautót gyárilag felszerelnek az akkumulátorpakkot védő, hűteni és fűteni egyaránt képes rendszerrel.
"A nagy művek nem avulnak el. A fordításokkal más a helyzet. A nagy műveket néha újrafordítják. Hogy csak azért-e, mert előbb-utóbb – közkeletű irodalmi vélekedés szerint legkésőbb ötvenévente- jön egy újabb fordító, és a maga módján újranyitja azt, ami addig másként volt nyitott? Vagy azért is, mert egy fordítás sosem lehet hibátlan, és ezért a legnagyszerűbbje is kevésbé állja az időt? Esete válogatja. " –vélekedik Barna Imre, a Rozsban a fogó fordítója a regényhez mellékelt kis ismertetőben. Nos, igen, nagyjából össze is foglalja, miért is volt szükséges egy új, modernebb, számunkra hétköznapibb nyelvezetbe átültetni a Catcher in the Rye mondanivalóját. Miközben olvastam a Zabhegyezőt, esetenként nekem is régiesen hatottak a "jampecesen", "csörögni" (táncolni helyett), "jó bőr" (csinos lány) kifejezések, hiszen ma már vajmi kevés ember használja ezeket, főleg nem tizenhét éves fiúk. De úgy gondoltam, hogy ezek hozzátartoznak a regény stílusához. Ráadásul Holden kusza gondolatmenetei sokszor kusza megfogalmazásokat is eredményeztek, és így nekem teljesen beleillettek ezek a nem mindennapi szófordulatok is a képbe.
Rozsban a fogó Az első kiadás borítója Szerző J. D. Salinger Eredeti cím The Catcher in the Rye Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Téma lázadás Műfaj ifjúsági irodalom irodalmi realizmus Díjak A Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről Kiadás Kiadó Little, Bown and Company Kiadás dátuma 1951. július 16. Magyar kiadó Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1964 (először) 2021 (legutóbb) Fordító Gyepes Judit (1964) Barna Imre (2015) Média típusa könyv Oldalak száma 307 (2018) ISBN 978 963 405 085 8 A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsban a fogó témájú médiaállományokat. A Rozsban a fogó (The Catcher in the Rye) vagy 2015 előtt közismert magyar címén a Zabhegyező, J. Salinger korszakos regénye, melyet először 1945–1946 között publikáltak a The New Yorker hasábjain folytatásokban, majd 1951-ben jelent meg önálló könyvként. Számos nyelvre lefordították, és több mint 65 millió példányban kelt el világszerte; mindmáig nem készült belőle filmváltozat. A könyv tekinthető ifjúsági regénynek, annak ellenére, hogy a szerző felnőtteknek szánta egyfajta társadalomkritikaként.
«. Na, hát én… – Az úgy van – javít ki a Phoebe –, hogy »Ki mit kap, ha hanyatt-homlok fut a rozson át«. – Vers ez. Egy Burns-vers. Jó, igen, egy Burns-vers. De neki volt igaza. Tényleg úgy van, hogy »Ki mit kap, ha hanyatt-homlok fut a rozson át«. Nem jól tudtam. – Azt hittem, úgy van, hogy »Ki kap el« – mondom. – Na mindegy, szóval elképzelem, ahogy így kisgyerekek játszanak egy ilyen nagy rozsföldön meg minden. Kicsik, sok ezer gyerek, és nincs velük senki, mármint hogy senki felnőtt, csak én. Egy bazi nagy szakadék szélén állok. És az a dolgom, hogy elkapjam, ha valaki a szakadék felé rohan… szóval, ha nem néznek a lábuk elé, akkor én így előugrok valahonnan, és megfogom őket. Ezt csinálnám reggeltől estig. Én lennék ott a rozsban a fogó, na hát. Hülyeség, tudom, de igazából csak ez akarnék én lenni. Hülyeség, jó. " (Barna Imre, 2015) Ez így sokkal érthetőbb, és végre ugyanazt fejezi ki, mint eredetileg. Attól függetlenül, hogy a Zabhegyező így is időtálló, ezzel a kis furcsasággal együtt, azért a Rozsban a fogó mégis kellett, hogy magyar nyelven is adózhassunk az eredeti értelmezésnek.