E ragyogó nemesfém testesítette meg számukra a meleget, a fényt, az életet. Uralkodóik, a Nap leszármazottjaiként, aranytárgyak tömegével vették körbe magukat. A különleges, már-már földöntúlinak tetsző műalkotások megidézik az európaiak érkezése előtt virágzó kultúrákat, valamint bemutatják, hogyan borította vérbe a dél-amerikai kontinenst a nemesfém csillogása. Az Inkák Aranya kiállítás 2019. március 13-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a belvárosi Komplexben. A tárlatot az a JVS Group Magyarország szervezi, amely korábban a nagysikerű Titanic, a BODY és A világ múmiái kiállításokat hozta el.
Meggyőződésünk, hogy egy ország kulturális fejlődésére rendkívül negatívan hat a tényközlésnek álcázott félretájékoztatás. Annál is inkább, mert Az Inkák Aranya kiállítás inka és preinka műtárgyainak eredetiségét többféle módon is igazolni tudjuk, miközben az általános gyakorlat szerint egy tárlat régészeti emlékeinek eredetiségvizsgálata nem a kiállításszervező cég és nem is a kurátorok feladata. Nincs okunk kételkedni a perui állami papírok hitelességében. Továbbá szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a gyűjtemény másik "fele" jelenleg Oroszországban, a szentpétervári Néprajzi Múzeumban van kiállítva, ahol a világ legkomolyabb és legnívósabb néprajzi tárlatait láthatja a közönség. "
Peter Suchanek, a JVS Group európai régiójának produkciós igazgatója: "Úgy véljük, hogy a kiállítás hitelességét megkérdőjelező hírek kapcsán konkurenciaharc áldozatává váltunk. A műtárgyak eredetiségét bizonyító papírok birtokában vagyunk, amelyeket közzé is teszünk. Eddigi és a jövőbeni tárlataink kapcsán is óriási figyelmet fordítunk arra, hogy a közönséget egyszerre szórakoztassuk és edukáljuk - mi abban hiszünk, hogy az ilyen nagyszabású kiállításoknak e két cél mentén kell megnyitni kapuikat. Emiatt – és a közönség visszajelzéseit figyelembe véve – folyamatosan azon dolgozunk, hogy Az Inkák Aranya kiállítás látogatói még több hasznos információt kapjanak az inkákkal kapcsolatban. Világszínvonalú világítástechnikával vérteztük fel a tárlatot, emellett új infopanelekkel, ritkán látott projektoros vetítésekkel és audiovizuális eszközökkel fokoztuk a látványvilágot. Bátran mondhatom, hogy a kontinensen egyedülállónak számít ez a kiállítás. További újdonság, hogy exkluzív tárlatvezetéseket biztosítunk két nagyszerű szakmai vezetőnkkel: Szikossy Ildikó, a kiállítás Kalandor programjának szakmai vezetője és Varga András kurátor, kulturális antropológus vezetéseire a jegyek limitált számban elérhetőek. "
A közéletben keringő pletykák, illetve a szakmai közösséget is megosztó, eltérő vélemények mindig is kisérték a perui Aranymúzeum gyűjteményét. Életszerűtlen, hogy a kulturális miniszter nevét adná problémás, nem eredeti műtárgyak külföldön való bemutatásához. Az arany egy nemesfém, és mint ilyen, nehéz kémiai reakciókba vinni, ellenáll a korróziónak és a levegő nedvességtartalmának hatására nem oxidálódik. Vizsgálata korlátokkal terhes. A szakmai közösségen belül dúló évtizedes vitát hagyjuk a régészekre és néprajzkutatókra! Amíg ők eldöntik vitájukat, mi csak gyönyörködjünk ennek a letűnt világnak a szépséges emlékeiben, és segítségükkel ismerjük meg az azokat létrehozó közösségek életét. " Oláh Zsuzsanna kommunikációs- és marketingigazgató: "Cégcsoportunk, a JVS Group Magyarország Kft. világviszonylatban is különlegesnek számító, nagyszabású kiállításokat - mint például a BODY Kiállítás, A Világ Múmiái kiállítás, vagy épp Az Inkák Aranya kiállítás - hoz el Magyarországra, amelyek egyszerre szórakoztatnak és tanítanak.
Rengeteg legenda kering Honthy Hannáról. Akik színházban látták rajongtak érte, de haragosainak, irigyeinek és riválisainak számával talán minden pályatársát lekörözte. Nem törekedett arra, hogy környezete megszeresse, "beérte" tízezrek, "az ő drága közönsége" csodálatával. Méltó volt színházi rangjára. Lássuk mi is az, amit kevésbé tudunk róla. 1. Hügel Hajnalka néven látta meg a napvilágot. 2. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. 3. Első szerepe a Tengerész Kató című operettben volt, már mint Hajnal Hajnalka lépett fel, de a várt átütő siker elmaradt. Hajnal Hajnalka 4. A Honthy Hanna művésznevet férje, dr. Halmos Géza miniszteri tanácsos alkotta meg számára. 5. 1922-ben, a Bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten. 6. Ha úgy tartotta úri kedve, megsértődött és délután négykor lemondta az előadást, hogy még véletlenül se tudjanak változtatni a műsoron vagy a szereposztáson.
Egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak. A birodalomhoz tartozott a mai Peru területén található Machu Picchu is, a romváros ma a világörökség része. A Francisco Pizarro vezetésével 1532-ben megérkező spanyolok gyorsan végezek az amúgy is a polgárháború szélére sodródott birodalommal. Fegyvereik és az általuk behurcolt betegségek megtizedelték a lakosságot, az aranykincseket pedig elrabolták, és nagy részüket beolvasztották. Furcsa, és némiképp kételyeket is ébreszt a hitelességet illetően, hogy a fő attrakciónak számító aranytárgyakról mennyire keveset tudunk meg. Minden kincs alá ki van írva, hogy mikorra tehető a készítése és hány gramm a súlya, illetve van egy részletes leírás arról, hogy milyen díszítések vannak rajta. De az már nem szerepel a szövegben, hogy milyen körülmények között találták, milyen szerepet játszottak az inkák életében. Az aranypoharakról például jó lett volna tudni, hogy kik ihattak belőle, csak a vezető réteg, vagy a közemberek is, csak vallási ünnepekkor vagy a hétköznapokban is, és így tovább.
Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, majd New Yorkban. 1990-től hazajárt Magyarországra előadásokat tartani a a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-től 1999-es nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1995-től az Akadémia rendes tagja volt. Heller Ágnes utoljára májusban adott interjút a, annak alkalmából, hogy Európa jövőjéről beszélgetett Párizsban Emmanuel Macron francia államfővel. Akkor úgy fogalmazott: ha a kontinens jövőjét nézzük, a helyzet ugyan rosszabb, mint tegnapelőtt volt, de még nem katasztrofális. "Az majd csak lesz, ha nem tudunk beszélgetni egymással Magyarországon" - mondta akkor. Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat.
Magában hordta a tudás, a szeretet, az emberség és a tisztesség örök igazságát[/perfectpullquote] – jelentette ki Frölich Róbert. Heller Ágnes t számos díjjal jutalmazták, egyebek mellett 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, 2010-ben Goethe-érmet, 2014-ben Radnóti-díjat vehetett át. Tarlós István Budapest saját halottjának tekinti. Kezdőlap - Uncategorized - "Háromszor kellett újrakezdenie életét"– Elbúcsúztatták Heller Ágnest
© Fazekas István Heller Ágnes pályája tulajdonképpen a tudatosan vállalt párialét dokumentuma – zsidóként, nőként, rendszerkritikusként folyton a margóra szorítva, zaklatva és helyenként fenyegetve kellett felépítenie önmagát, filozófiáját, etikáját – és megcsinálta. Mégpedig úgy csinálta meg, hogy a nagyon nagyok közé emelkedett vele. Érezni, hogy tisztában van ennek a diadalnak a súlyával, hogy sosem lett parvenü, hanem büszke pária – mondhatni, tudatában van a saját jelentőségének, és ez kiköszön a sorok közül. Ugyanakkor ezért egy rossz szót sem mondanék rá – ez egyszerűen csak következetesség. Egy önéletrajz alanya ugyanis nem lehet túlzottan szerény (még ha szerénykedik is), mert ha konzekvensen az lenne, ugyan hogyan lehetne önéletrajz alanya? Marad hát neki a tárgyilagosság – és a tárgyilagosság egy ilyen formátumú személynél néha a szerénytelenség álorcáját ölti magára. Legfeljebb az okozott bennem némi diszharmóniát, hogy Heller láthatóan hajlamos típusokban gondolkozni (talán ez a rendszeralkotó elmék sajátossága, nem tudom), erdélyi szász típust, asszimilált pesti zsidó típust lát ott, ahol én csak X-et és Y-t, és bizony nem veszem szívesen, hogy a saját kategóriáját mintha rám erőltetné*.
A Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kilencven éves volt. Az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. Kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes. A halálhírt a filozófus saját Facebook-oldalán is bejelentették. Temetéséről a család később gondoskodik - írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia. A úgy tudja, hogy Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton. A hírt lapunknak is megerősítették a filozófus környezetéből. Heller Ágnes 1929. május 12-én született Budapesten, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, továbbá foglalkoztatták a filozófiai antropológia kérdései. A Lukács György tanítványaiból álló Budapesti Iskola egyik jelentős alakja, aki 1986-tól 25 évig tanított a New York-i New School for Social Research egyetemen.
"Életét és gondolkodását a szabadság és a szerencse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse élte. Háromszor kellett újrakezdenie életét: a holokauszt után, 1956-ot követően, majd az emigrációban. Eszménye a jó, tisztességes, igazságos ember volt" - mondta búcsúzó beszédében Radnóti Sándor esztéta, filozófus. Mint kifejtette, Heller Ágnes sohasem feledkezett meg a filozófus morális küldetésének mondandójáról, arról, hogy a filozófia nemcsak munka, hanem életfeladat is. "Utolsó évtizedeiben visszatért a vallás és a művészet témájához, jelentős filozófiai tanulmányában a zsidókérdés megoldhatatlanságáról írt, de ez az ő esetében nem reménytelenséget jelentett" - fogalmazott. Radnóti Sándor irodalomtörténész beszédet mond, mögötte Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija Heller Ágnes temetésén a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben 2019. július 29-én. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában.
1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét "parkolópályára" tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig "politikai munkanélküliként" fordításokból élt. 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt. Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt.