Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. Mit ünneplünk pünkösdkor? Pünkösdi királyság jelentése: keresztény és pogány népszokások, játékok. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
A körülötte éljenzők pálmaágat lengetve fogadták – innen ered az a szokás, hogy a déli területeken pálmaággal zajlik a körmenet, míg északabbra, így hazánkban is barkát visznek magukkal az emberek. Fotó: Pexels Magát a húsvétot megelőzi a negyven napig tartó böjt, mely tulajdonképpen az ünnep valódi kezdete. Húsvétvasárnap előtt két nappal, nagypénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust. Ennek emlékére Magyarországon számos templomban jellemző a passiójáték előadása vagy az ún. misztériumjátékok. Húsvéti szokások - Húsvét napja. A feltámadási körmenet szombaton zajlik, ahogyan a vízszentelés, valamint a tűzszentelés szokása is. Húsvét vasárnapján a hívek délelőtt összegyűltek a templomban, ahol misét hallgattak végig – ehhez kötődik az ételszentelés hagyománya is, ugyanis kosárral mentek az emberek, melybe kalácsot, tojást, bort és bárányhúst tettek. Mindegyik ételnek megvolt a maga jelentősége: a tojás az újjászületés, a bor Jézus vérének, míg a bárány Jézus Krisztus áldozatának jelképe. Tojásfestés – kimaradhatatlan húsvéti szokás Mielőtt megrakják a kosarat, persze a tojásokat is elkészítik.
A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nyolc napon keresztül ünnepelik. Húsvét hétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. Ezek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, amely aztán többnyire kölnivízzel való locsolássá alakulva maradt fenn. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak: a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Ez azt jelenti, hogy vesszőből font korbáccsal csapkodták meg a lányokat, akik utána szalagot kötöttek a korbácsra, azaz a sibára. A sibálás közben verset mondtak, és minden szótagra ütöttek egyet a leányra. Hasonlóan a vízhez és a locsoláshoz, a vesszőzésnek is termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. A szalag mellé a fiúk tojást, diót, süteményt is kaptak, a legényeket, borral, pálinkával kínálták. 9. Mi az Emmausz-járás? Több mint 100 évre visszanyúló, és ma is élő bibliai gyökerű sváb szokása Baranya megyei Bólyon, valamint néhány környékbeli faluban az Emmausz-járás (Nach Emmaus Gehen). A délelőtti szentmise után a település lakói a pincesorra mennek, hogy vidám játékkal, táncmulatsággal, iszogatással és beszélgetéssel töltsék el a napot. A népszokás néhány évvel ezelőtt felkerült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére is. Fotó: Farkas-Mohi Balázs 10. Mikor ünnepelték a halottak húsvétját? A görög katolikusoknál, valamint a szerb ortodoxoknál maradt fenn a korábban gazdag hagyománnyal rendelkező halottak húsvétja.
). Motorkerékpár: 0 kuna/óra Személyautó: 7 kuna/óra Lakókocsi: 70 kuna/nap Utánfutó: 70 kuna/nap Busz: 70 kuna/nap Plitvicei-tavak Nemzeti Park hivatalos weboldala: Plitvice lakes National park Fel az oldal tetejére Plitvicei-tavak – Horvátország UNESCO világörökség részét képező nemzeti parkja 4 (80%) 1 vote
A karsztvidékekre jellemző növény a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). Könnyen észre lehet venni, hiszen egy 20-50 centiméter magas növényről van szó. A virágzata jellegzetes fapapucs formát mutatnak és citromsárga színezetű. Azok akik a Plitvicei Nemzeti Park szépségeiből minél többet szeretnének látni, a gyalogos túrázás mellett választhatják a hajókázást is, de a nemzeti parkban egy kisvonat is közlekedik. Felismered a híres világörökségi helyszíneket? - Dívány. Azok számára akik nem elégszenek meg a parkban tett sétákkal, azok a környező hegyekben sziklát is mászhatnak. A Korana-folyó sebes folyású vize a vadvízi túrák szerelmesei számára kiváló, főként tavasszal, mikor a megolvadt hó jelentősen felduzzasztja a folyó vizét. A Plitvicei Nemzeti Park azok számára nyújt felüdülést akik kedvelik a természetet, friss levegőt, az erdők zöldjét és nem utolsó sorban a nyugalmat. piotrr70 Videók Plitvicei-tavak Nemzeti Park
Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A nemzeti park több mint 200 négyzetkilométeren terül el. Bármilyen évszakot is válasszunk a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk. 2022. április 15 - 17. (Húsvét) június 03 - 05. (Pünkösd) július 07 - 09. augusztus 19 - 21. szeptember 22 - 24. október 28 - 30. 3 nap / 2 éj Csoportok részére a kért időpontban is megszervezzük az utat! Csatlakozási lehetőségek: Debrecen, Nyíregyháza, M3 autópálya pihenői, Budapest, M7 autópálya pihenői 1. nap: Debrecen – Nyíregyháza – Budapest – Trsat vára – Rijeka Indulás a kora hajnali órákban. Plitvice.hu - Plitvice NP Horvátország | Plitvice Nemzeti Park - Horvátország. Kora délután érkezés a Rijeka fölé magasodó középkori Terszat ( Trsat) várába, mely a Frangepán és a Zrínyi családok lakhelyéül szolgált. Udvarából gyönyörködünk a Kvarner-öböl fantasztikus panorámájában, majd leereszkedünk a hegyről és megnézzünk a legnagyobb Monarchia-korabeli kikötővárost az Adriai tenger partján fekvő Fiumét (Rijeka).