2013. július 17. | | 1253 | Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni... A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. 6.2 Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot1 az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér2, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.
A nyugdíjbiztosítási járulék a társadalombiztosítási fedezeti rendszerben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező járulék. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót, magánszemélyként az egyéni vállalkozót terheli, mértéke 18 százalék. A 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék és a 18 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összefoglaló elnevezése. A nyugdíjjárulék a biztosítottat (ide nem értve a saját jogú nyugdíjban részesülő személyt) terheli, mértéke 8, 5 százalék, ha a biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozik, 1, 5 százalék, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztárnak a tagja. Tagdíj fizetésére az a biztosított kötelezett, aki magán-nyugdíjpénztárnak a tagja, mértéke 7 százalék. Változott az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. A tagdíj a választott (kijelölt) magánnyugdíjpénztár olyan bevétele, amelyet a tag név szerinti számláján tart nyilván a felhalmozási időszakban, a tagsági jogviszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás kezdetéig. A tagdíjat a magán-nyugdíjpénztár befekteti, a befektetett tőke hozamát a tag javára évente jóváírja.
A járulékok mértéke Az egyéni vállalkozó, a foglalkoztatott után a vállalkozás a társadalombiztosítási járulék alapjának figyelembevételével 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és legfeljebb a felső határ összegének megfelelő 8, 5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 1, 5 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 százalékos tagdíjat) köteles fizetni. Saját jogú nyugellátásban részesülő foglalkoztatott juttatásából egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot levonni nem kell. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. Nem kell a fenti járulékokat megfizetni arra az időtartamra sem, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban stb. részesül, katonai vagy polgári szolgálatot teljesít, fogva tartott, külföldön munkát vállalóként megállapodás alapján fizet járulékot, ügyvéd, ha kamarai tagságát szünetelteti. Foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége alapján a járulékalapot képező juttatás után jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos egészségbiztosítási és 8, 5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.
A szochot és KIVA-t főszabály szerint a vállalkozásból kivont jövedelem után kell megfizetni, de itt is életbe lép az úgynevezett alsó határ szabálya. Szocho esetében a vállalkozást terhelő adó alapja a vállalkozót megillető jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112, 5%-a. Míg ha KIVA-s a cég, úgy a KIVA alapja a vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér / garantált bérminimum 100%-a. Társas vállalkozó kivétje 50. 000 Ft, a tevékenységének ellátása szakképzettséget igényel. Szocho alapja: 260. 000 Ft (garantált bérminimum) x 1, 125 = 292. 500 Ft Szocho összege: 292. 500 Ft x 0, 13 (szocho mértéke) = 38. 025 Ft Amennyiben KIVA-s a vállalkozás, a KIVA összege: KIVA alap: 260. 000 Ft (garantált bérminimum) x 1 = 260. 000 Ft KIVA összege: 260. 000 Ft x 0, 1 (KIVA mértéke) = 26. 000 Ft
A magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás az egyéni számlán nyilvántartott összeg alapján a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó tartalékból folyósított nyugdíjjáradék. A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulék alapja a járulékalapot képező jövedelem, mértéke 5 százalék. A foglalkoztató az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj. ) 19. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony, szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony vagy munkaviszony alapján biztosított személy betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát köteles táppénz-hozzájárulás címén megfizetni. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
A törvény előírja az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget is. Ez lehet tételes, melynek összege 3450 FT/hó/fő, illetőleg 115 Ft/nap/fő. Lehet a hozzájárulási kötelezettség százalékos mértékű is. Mindkét esetben a törvény vonatkozó részében olvashatóak a nem általános fizetési kötelezettségek, illetve mentességek is, melynek részletezésére jelen anyagunkban nem térünk ki. 11 százalékos hozzájárulást kell fizetni jellemzően a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező természetbeni juttatások meghatározott mértéke alapján, kisösszegű kifizetések után, 25 százalékos hozzájárulást kell fizetni a cégautó adó után.
Egyéni vagy társas vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül, ha a vállalkozói jogviszonya mellett nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, vagy nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat. Több részmunkaidős munkaviszony esetén a heti óraszámokat összeadva kell vizsgálni, hogy a vállalkozó munkaviszonya eléri-e a heti 36 órát. Például egy heti 20 és egy heti 10 órás munkaviszony együttesen heti 30 órás munkaviszonynak minősül, ami kevesebb, mint az elvárt heti 36 óra. Így a vállalkozó főfoglalkozású lesz. A főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó járulék fizetésre kötelezett. Ez azt jelenti, hogy alapesetben (egy normál munkavállalóhoz hasonlóan) a vállalkozásból kivont jövedelme után a 15%-os SZJA mellett 18, 5%-os TB járulékot is kell fizetnie. De mi a helyzet abban az esetben, ha a vállalkozó nem vesz ki bért, illetve, ha a kivétje kevesebb, mint a minimálbér/garantált bérminimum összege? Ilyen esetben lép érvénybe a vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési alsó határ szabálya: szakképzettséget nem igénylő tevékenység esetén legalább a minimálbér, azaz a 200.
zsoltár Mindennémű háborúság ellen Az pogány ellenség ellen Alkalmi versek, epigrammák (Theodori Bezae epigramma, in Cyclopicam Ubiquitariorum insolentiam; Számkivetésben járt... ; Az szent könyvek után... ; Értelme az religio képének; Tetrastichon Hunniadicum; Ó én édes hazám; Jelmondat) Irodalom RMKT XVII, 6., kiad. Stoll Béla, Bp., 1971. A Dictionarum hasonmását kiad. Imre Mihály, Bp., 1990. (BHA, 25. ) Szenci Molnár Albert naplója, közzéteszi Szabó András, Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2003 (Historia Litteraria, 13) DézsiLajos, Szenci Molnár Albert, Bp., 1897. Turóczi-Trostler József, Szenci Molnár Albert Heidelbergben, 1955 = T-T. J. Magyar irodalom-Világirodalom, II, 1961, 109-155. Imre Mihály, Szenci Molnár Albert "Idea Christianorum"-a = Irodalom és ideológia, 1976, 231—252. Horváth Iván, "Számtalan az soc vala vala" = Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, szerk. Keserű Bálint, IV, Szeged, 1978, 183-189. Vásárhelyi Judit, Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében, Bp., 1985.
1965. szeptember 1 -jén megkezdődött a tanítás az iskola új épületében, melyben egykor az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium egyik kirendelt tagozata székelt és működött. "Tíz tanteremben, négy szertárral, tornateremmel és sportpályával a közelben megkezdtük munkánkat. A tizennégy pedagógus, noha létszáma csekély, de szívben annál nagyobb enthuziazmussal indult meg azon az úton, amely orvosi, mérnöki, tanári pályákra és a társadalmi élet további szakaszaira volt hivatott előképzést nyújtani. " 1966 -ban megszületett az iskola folyóirata LÁNG (később ÚJ LÁNG) címmel, mely írott szó formájában örökítette meg az intézmény életét, tevékenységét. Az újság mintegy három hónaponként jelent meg, szerkesztői főleg a diákok voltak. (Az Új Lángot az 1990-es évek végétől az iskola új lapja, az Észhárító váltotta fel. ) 1970 -ben az Oktatásügyi Minisztérium a középiskolát gimnáziummá minősítette. 1971-ben megjelent az iskola első évkönyve, mely az 1970/71-es tanév eseményeit dolgozta fel. Az új szakközépiskola és a Szenczi Molnár Albert Gimnázium [ szerkesztés] Negyvenéves kiemelkedő gimnáziumi múlt után az intézmény a 90-es évek közepén szakközépiskola is lett, megnyílt ugyanis a szenci Leány-szakközépiskola.
De az ő templomában, ő hívei mindnyájan Hirdetik nagy erejét, Beszélik dicsőségét. Az Úr ült az özönvízen, Mint bíró ítélőszéken, Az Úrnak ő királysága, Örökké megáll országa... 1604-ben jelent meg első munkája, latin-magyar és magyar-latin szótára, melyben jelentősen támaszkodott az elődök ( Calepinus-szótár, Baranyai Decsi János) munkásságára. Művét még kétszer kiadta (1611, 1621), s görög értelmezéssel is bővítette, ezzel csaknem két évszázadra meghatározta a magyar szótárirodalmat. 1607-ben látott napvilágot zsoltároskönyve, amellyel a reformáció énekköltészetét juttatta el a csúcspontra. A reformátusok az ő korában egész Európában az ún. genfi zsoltárokat énekelték, amelyek francia szövegét egy költő és egy teológus, Clement Marot és Théodore de B č ze szerezték. Szenci Molnár ezt a művet fordította magyarra, valószínűleg nem az eredeti nyelvből, hanem annak német és latin fordítása felhasználásával. A százötven zsoltárt százharminc dallamra lehetett énekelni, s a százharminc dallamhoz csaknem ugyanannyi versforma tartozott, így a magyar Zsoltárkönyv eddig nem látott formai sokféleséget hozott a magyar költészetbe.
Jókán Lelovics Katalin orgonaművész a frissen felszentelt orgonán játszott nagy sikerrel. Szencen a művelődési házban pedig a Sipos Dávid, Vadkerti Imre és Zsapka Attila alkotta trió előadásán volt telt ház. A Hegysúron megtartott Szenci Regionális Értelmiségi Fórumon annak ellenére nagyon sokan voltak, hogy más rendezvények is voltak abban az időben a járás területén. A középiskolában Dinnyés József aratott sikert. Évek óta a Szenczi Molnár Albert Napok keretében adják át a Szenci járás elsőseinek a Rákóczi Szövetség ösztöndíját, amelyen az iskolások műsorral is bemutatkoznak. Az idei ösztöndíjátadóra ellátogatott Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, továbbá Halzl József is, aki Szencre hazaérkezik, családját ugyanis innen telepítették ki. Duray Zoltán kiállításának képei (fotó: Agárdy Gábor) "Szerencsére ismét sikerült a környék magyarságát bekapcsolni a rendezvényekbe. A Szenczi Molnár Albert Napok országos esemény, de az idei évben Kárpát-medenceivé vált.
Volt minden, ami kellett: frissítő, tombola, zene, tánc, jókedv, fergeteges hangulat:)
Nova Grammatica Ungarica címmel magyar nyelvtant is írt, amely Sylvester János elfeledett munkája után a második magyar nyelvtan volt, és megalapozta a magyar nyelv tudományos kutatását. Számos református teológiai értekezést ültetett át magyarra, köztük Kálvin főművét, az Institutiót Az keresztyén religióra és az igaz hitre való tanítás címmel, pedagógiai írásai erősen hatottak a hazai protestáns iskolákra. Legismertebb műve a Psalterium Ungaricum, Szent Dávid királynak százötven zsoltára. A 150 zsoltárt 130 dallamra, versformára írta gazdag rímeléssel, ez régi líránk legköltőibb műve. Élt hangsúlyos és rímes-időmértékes formákkal is, verseiben hangot kapnak a magyarság szorongásai a sorscsapások miatt, a személyes líra és a tájköltészet is. Fordítása napjainkig hat, Ráday Páltól Aranyon és Adyn át Kányádi Sándorig. Zsoltárkönyve a legtöbbet kiadott magyar művek egyike, száznál több kiadása jelent meg