A mágnesterápia hatásai A mágnesterápia a sérült, károsodott, beteg szövetek helyreállító folyamatait támogatja. S erkenti a szervezet természetes védelmi mechanizmusait. A mágneses mező terápiás hatása két fő formában nyilvánul meg: Gyulladásgátló és ödémaellenes hatás Szövetépítő folyamatok stimulációja Tested minden sejtje egyfajta "apró elemnek" tekinthető. A sejtmembránok két oldal között a töltések eloszlása különböző, így potenciálkülönbség van a membrán belső és külső oldala között. Bemer 3000 mágnesterápiás készülék eladó - Mágnesterápiás eszközök - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ez a feszültség idegsejtek esetén 90 millivoltnak felel meg, míg a többi se jttípusnál kb 70 millivolt. Amikor a sejtek fertőzés vagy trauma vagy bármilyen más ok miatt megbetegednek, felborul a membránok két oldal közötti töltésegyensúly. Ha egy adott sejtre egészséges körülmények között 70 millivoltos feszültségkülönbség jellemző, de csak 50-55 millivolt mérhető, akkor a sejt beteg. Ha a feszültségkülönbség 30 millivolt alá esik, akkor nekrózis következik be, azaz a sejt elpusztul. Az érintett területen erősödnek a gyulladásos folyamatok, a sejtek elveszítik az energiatartalékukat, fájdalom keletkezik, a gyógyulási folyamatok lelassulnak (például nehezen gyógyulnak a sebek).
in Budapest | Online-store Bemer Medicintechnika, kft. Budapest (Magyarország) BEMER bérlés folyamata: 1. Készülékek bemutatása: Országosan több helyen várjuk Önöket, hogy bemutathassuk készülékeinket. Budapesti és veresegyházi bemutatótermünkben megnézheti és kipróbálhatja orvostechnikai eszközeinket, akár NOVAERUS légfertőtlenítőnket, végtagmozgató eszközeinket és a BEMER készülékeket is. Az orvosi dokumentációk, betegeink tapasztalatainak ismeretében tudjuk Önt megismertetni a BEMER készülékkel. 2. A bérlés, azaz "hogyan gyógyuljak otthon? ": A kezelőhelyekre való bejárás helyett nagyon sokan a BEMER készülékek bérlését részesítik előnyben a kényelem, a praktikum és a költséghatékonyság miatt. Hogyan béreljek? Bemer mágnesterápiás készülék kereső. Hívja Istvánt telefonon: +36 20 460 41 06 vagy email-ben jelezze felénk bérlési szándékát ( e-mail cím:) vagy küldje el sms-ben a "mediforte" szót és visszahívjuk. telefonos egyeztetés alapján megbeszélt helyre és időpontban kiszállítjuk Önnek a készüléket Saját otthonában megtanítjuk a készülék használatát és átadjuk az adott betegségre vonatkozó személyre szabott kezelési és használati programokat a bérlés ideje alatt folyamatos tartjuk a kapcsolatot.
Szent Márton nevével gyakran találkozunk Magyarországon, az ország egyik védőszentjének tartják. Ez nem véletlen, hiszen Szent Márton története szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. Nézzük, miért: Szent Márton élete Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. utáni 316-os vagy 317-es évben. (Pannonhalmát 1823-ig Szentmártonnak, ill. Szent Márton hegyének nevezték, mert a hagyomány szerint Márton a közelben lévő Sabariában született. Valószínűleg szláv családból származhatott, de nem zárhatjuk ki a kelta ősöket sem; szülei pogányok voltak. Családja jómódú, apja katonatisztként szolgált, Itáliában kapott jutalom birtokot, a család így telepedett le Itáliában. Gyermekként Ticiumban (ma Pavia) nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregb e, fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló csapatnál szolgált, 19 évesen lett valódi katona. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát.
Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. "Sok Márton lúdja telt már el azóta" - mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, "közjóra világol, mint Márton grammatikája" - a közmondás szerint. Nevét falvak, városok neve is őrzi, templomok védőszentje. Kádár, csapó, takács - céhek patrónusa. Keresztnévként is szívesen adták nevét, különösen Kalotaszeg környékén. Márton-napkor aztán az alábbi köszöntő rigmussal kopogtattak be az ünnepelthez: "Derő dicső estére Sok Szent Márton nevére. Mi is tehát tisztelni, Jöttünk téged áldani. Csillagod tündököljön, Míg végórája eljön. Végre fuss a mennyekbe, Szentek seregébe. Kívánunk szép időket, Sok számas esztendőket. Mely életed vidítja, Köztünk tovább újítja. Sokszor érd nevednapját, Élhesd boldog óráját, Te szép úri házaddal És minden magzatoddal. " Népi ünnepeinknek, hagyományainknak se szeri, se száma. Szent Márton emlékét úgy is őrizzük, ha vigyázunk arra, hogy jeles napjához fűződő, az emberek iránta érzett szeretetét és tiszteletét kifejező szokások, hagyományok ne vesszenek feledésbe.
Ilyen - sok szempontból is jeles nap - november 11 -e, Szent Márton ünnepe. Márton nap épp a Karácsonyt megelőző negyven napos nagyböjt előtti nap. A néphagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon lehet utoljára bőségesen étkezni. Sok helyen a gazdasági év fontos állomása volt ez a nap. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették. A pásztoroknak Rábagyarmaton minden háztól Márton-rétes járt, amelynek összeszedése újévig is eltartott. A hosszúperesztegi gazdaasszony azonban azért sütött rétest Márton-napkor, hogy Szent Márton köpenyét kinyújtsa, s így a család ne nélkülözzön és másokon is segíteni tudjon. 1649-ben Nádasdy Ferenc utasítja pásztorait egy Vas megyei pásztor-céh szabályzatban, hogy Szent Márton napján a régi szokásokat megtartsák... "egy böcsületes személyt magok között bíróvá tenni és megesküdtetni" kötelesek.
Szent Mártont már a középkorban is a jószág védőszentjeként tisztelték. A Répce - vidéken élő hagyomány szerint disznóvész idején egy pásztor Szombath elyre jött Mártonhoz segítséget kérni. Álmában egy fehér nyírfa ágat adott neki a püspök, hogy azzal vesszőzze meg az állatokat, s meggyógyulnak. Ez az eredete a vesszőzésnek nevezett, különösen nyugati megyékben (Vas megyében: Acsádon és Vépen) ismert népszokásnak. A pásztorok frissen vágott, zöld ággal - amely archaikus gonoszűző eszköz - végigjárták a falut, köszöntőt mondva: "Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét, A szokást nem mi kezdtük, s nem mi végezzük, Állataiknak annyi szaporodása legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek. " A vesszőzés végén a gazdának adták az ágat, s ezzel hajtották ki a következő tavasszal a jószágot először a legelőre. Márton napja gonoszjáró, időjós negyvenes nap, rámutató és tiltó-nap is. Göcsej, Baranya és a Mura-vidék lakói szerint ezen a napon nem szabad mosni, teregetni, libatojást ültetni, mert odasiet a "dög" és elpusztul a jószág s ruha helyett az állat bőrét teríthetik ki.
Márton, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani, a ludak óljában bújt el, de az állatok gágogása elárulta. Ekkor az emberek kérésére elvállalta a püspökséget. Az elfogyasztott liba mellcsontja megmutatta, hogy milyen lesz a tél. Azt tartották, hogy a fehér mellcsont havat, esőt jósol, ha vörösesbarna, akkor kemény hideget. A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a "püspökfalat " szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot. A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton-poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a "bornak Márton a bírája. " A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, - de máshol is sok helyen - búcsút, bált tartanak.
A holttest Tours városába kerülése kalandos módon történt, mivel a testet több város is magának követelte, így Tours városának el kellett azt lopnia. Az őröket kijátszották, a maradványokat pedig kiemelték az ablakon. Nevezetes a herma arról is, hogy II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor annál az oltárnál imádkozott, melyen a herma található. A herma alapzata Tóth István szobrászművész alkotása. [1] Források [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Herma Szent László hermája Szent István-hermák szent Kálmán hermája