Miért sós a tenger (mégis a legtöbb tavak nem) Elgondolkodott már azon, hogy miért sós az óceán? Vajon miért nem lehet sós a tavak? Íme egy pillantás arra, hogy mi teszi az óceánt sós, és miért más víztestek más kémiai összetételűek. Miért sós a tenger? Az óceánok nagyon hosszú idő alatt vannak, így néhány sót adtak a vízhez egy időben, amikor a gázok és a láva fokozódott a vulkanikus aktivitás miatt. A légkörben feloldott szén-dioxid gyenge szénsav keletkezik, amely ásványi anyagokat old ki. Amikor ezek az ásványi anyagok feloldódnak, ionokat alkotnak, amelyek a sós vizet képezik. Amíg a víz elpárolog az óceántól, a só elmarad. Továbbá a folyók az óceánokba áramlanak, és újabb ionokat hoznak a sziklákból, amelyet az esővíz és a patakok erodáltak. Az óceán sóssága vagy sóssága viszonylag stabil, kb. 35 ezrelékes részről. Annak érdekében, hogy egy bizonyos értelemben megmutassuk, mennyi só van, úgy becsüljük, hogy ha az egész sót kiszedné az óceánból és átterjedt a föld felett, akkor a só több mint 500 láb (166 láb) mélységet képezne.
A tengervíz sós, ez olyan alapvetés, amit a tengerpart nélküli Magyarországon is mindenki megtanul gyerekkorában, és onnantól elfogadja, legfeljebb újra és újra megkóstolja, ha tengernél jár, és megállapítja, hogy tényleg. Na de miért sós? És a folyók, tavak miért nem? Bolygónak nagy részét óceán borítja, ami átlagosan 3, 47% sótartalmú vízből van. Ennek egyébként csak kb. a háromnegyede a jól ismert nátrium-klorid, a többi magnézium-klorid, magnézium-szulfát, és egyebek, egészen minimális mennyiségben például akad benne arany is (egymillió részecskéből 0, 000005 arany a koncentráció). Akárhogy is, a világtengerekben összesen 50 milliószor milliárd tonna só van, aminek valami trükkös módon kellett odakerülni, merthogy az édesvizeket meg valahogy elkerülte. A rejtély megoldását kezdjük azzal, hogy valójában az édesvíz is sós, csak annyira alacsony a só aránya benne (0, 05% körül), hogy nem érezzük se az ízét, se egyéb hatását. De hogy kerül a só a vízbe? Úgy, hogy a víz természetes állapotában nagyon enyhén savas kémhatású - ez a szén-dioxidtól van így, ami egyszerűen a légkörből kerül bele.
Nagyjából 0, 05 százalék körüli a sókoncentrátumuk. Ennek az alacsony mennyiségnek köszönhetően nem érezhető az édesvizek sótartalma. Fontos kérdés még, hogy a só hogy is kerül a vízbe. A válasz egyszerű: a víz normál helyzetben enyhén savas a szén-dioxid miatt, mely a levegőből jut bele. Napjainkban jóval kisebb a légkör szén-dioxid tartalma, mint néhány milliárd esztendeje, mikor a sósvizek kialakultak (persze az ember a környezetszennyezéssel folyamatosan több és több szén-dioxidot termel). Ekkor az oxigénmennyiség is kevesebb volt. A sós vizek pedig úgy alakultak ki, hogy nagyon hosszú időn keresztül savas eső hullott, mely különböző matériákat oldott ki a mederben lévő kőzetrétegből (főként nátriumot, magnéziumot és klórt). Ennek következtében pedig kialakult tengerekben a manapság is jellemző óriási sómennyiség. Az édesvizek pedig azért nem sósak mert csak rövid ideig tartják meg a vizet. A folyóból a tavakba folyik a víz, egyik oldalon beömlik, másik oldalon pedig távozik. A folyók esetén pedig egyértelmű, hogy a víz állandóan mozgásban van és megállás nélkül cserélődik.
A világóceán egyik fő jellemzője a sós víz Forrás: Elter Tamás A világtenger nyílt víztömegének 3, 5% (vagy 35 ezrelék) az átlagos sótartalma. (A parti övben ez az érték változó lehet a párolgás, édesvízbeömlés és egyéb tényezők miatt; itt 3, 3-3, 7 százalék között ingadozik az átlagos sótartalom. ) A geológiai bizonyítékok, a különböző földtörténeti korokban lerakódott tengeri üledékes kőzetek és az azokba bezárt egykori tengeri élőlények fosszíliái egyértelműen azt bizonyítják, hogy már legalább félmilliárd éve változatlan a világóceán sótartalma. A kérdés úgy vethető fel, hogy vajon miért nem válnak egyre sósabbá az óceánok, hiszen a mélytengeri óceánközépi hátságokon folyamatos kigázosodás, valamint a folyók munkája miatt évente több milliárd tonna oldott ásványi anyag kerül a világtengerbe. A tengervíz sótartalma már több százmillió éve változatlan Forrás: Elter Tamás Erre az a magyarázat, hogy a kigázosodás és a szárazföldi eredetű ásványianyag-beszállítás mennyiségét a világóceán vízéből kikerülő anyagmennyiség ellensúlyozza.
Ma elég kevés szén-dioxid van a levegőben (bár a légszennyezéssel az ember mindent megtesz, hogy több legyen), de pár milliárd éve, amikor az óceánok kialakultak, még jóval több volt, oxigén meg kevesebb. A tengerek alapvetően úgy születtek meg, hogy irdatlan sokáig esett az eső, méghozzá, amint látjuk, savas eső. Ez pedig kioldott a tengerfenéken a kőzetekből különféle anyagokat, leginkább nátriumot, klórt és magnéziumot - és ebből máris összeállt az a pár milliárd tonna só, amitől máig sós a tengervíz. Na de a folyók, meg a tavak miért nem? Azért, mert ezek csak ideiglenesen tárolják a vizet. A tavakba kisebb-nagyobb folyóvizeken át befolyik a víz az egyik oldalon, és kifolyik a másikon, a folyókban pedig nyilvánvalóan folyamatosan cserélődik a víz. A tengereknél más a helyzet, azok a párolgással veszítenek vizet, és a beömlő folyóktól kapnak. Vagyis a bemeneti oldalon folyamatosan jön be újabb adag só, a kimenetin viszont csak víz távozik - így tudott a só milliárd éves időtávban szépen felhalmozódni a mai, 3, 5%-os szintjéig (az utóbbi 2-300 millió évben már annyira kevés só jön be a folyókból, hogy gyakorlatilag változatlan a sókoncentráció).
Csapatai 1605-ben már a Dunántúlon portyáztak, sőt Alsó-Ausztriába, Morvaországba és Sziléziába is be-betörtek. Támadásba lendült a török is, amely a császári-királyi kézen lévő várak közül visszafoglalta Esztergomot. A bécsi politikával szembeni ellenérzések oly nagyok és a felkelők sikerei oly meggyőzőek voltak, hogy Bocskai Istvánt nemcsak az erdélyi rendek, hanem a magyarországiak is fejedelmükké választották. Előbbire 1605. február 21-én került sor Marosszeredán, utóbbira 1605. április 20-án Szerencsen. A Rudolf által összehívott 1605. januári pozsonyi országgyűlésen viszont csak öt megye küldöttei jelentek meg. A Kassán berendezkedő Bocskaiban felmerült Erdély és a királyság egyesítése egy töröktől függő, ám belsőleg autonóm állam keretei között. Erre utal, hogy még a szerencsi országgyűlés előtt királyi koronát kért a szultántól. Bár a Porta céljainak leginkább a megosztottság állandósítása, sőt növelése felelt meg, a Habsburgok gyengítése érdekében és állandó adófizetés terhe mellett teljesítették Bocskai kérését.
Közép-Európa 1572-ben Az erőszakos rekatolizáció mellett Rudolf a magyar földbirtokosok ellen indított felségsértési perekkel és erőszakos birtokfoglalásokkal is kihívta maga ellen a nemesség haragját. A bonyolult jogértelmezési eljárásokkal igazolni kívánt elmarasztaló ítéletek mögött lényegében a tizenöt éves háborúban kiürült államkincstár feltöltésének és az uralkodói abszolutizmus erősítésének a szándéka állt a nemesség anyagi és politikai kiváltságainak rovására. Ezek közül a koncepciós elemeket is tartalmazó eljárások közül különösen nagy visszhangot váltott ki az egyébként Habsburg-párti Illésházy István főlovászmester és trencsényi főispán elleni per, amely 1603 tavaszán fej- és jószágvesztést kimondó ítélettel zárult. Illésházy váltott lovakon lengyelországi rokonaihoz menekült, ám birtokait a kamara lefoglalta. Hasonló eljárás indult Felső-Magyarország két másik tekintélyes és gazdag főura, Homonnai Drugeth Bálint és Rákóczi Zsigmond ellen is. Basta Erdély-dúlása mellett ezek a perek és az erőszakos rekatolizáció indította a református Bocskai Istvánt, az egykori bihari főispánt és váradi főkapitányt, Báthory Zsigmond fejedelem nagybátyját arra, hogy addigi Habsburg-barát politikájával szakítva maga is a török-orientáció útjára lépjen.
Kapu, 2004. október (17. évfolyam, 10. szám) 1. MAGYAR MÚLT • Kállai Eszter: Bocskai István végrendelete (31. oldal) Bocskai István végrendelete Bocskai István 1557 1606 Báthory Zsigmond alatt [... ] ellen A hajdúk élén álló Bocskaihoz rövidesen csatlakozott a köznemesek hazafias része is 1605 februárjában Marosszerdán Bocskait az erdélyi rendek Erdély fejedelmévé [... ] nem foglalt területe és Erdély Bocskaihoz tartozott s a Habsburgok béketárgyalásra kényszerültek Bocskai is békére hajlott mert a [... ] Kapu, 2013. január (25. évfolyam, 1. szám) Kapu, 2002. március (15. évfolyam, 3. szám) 3.