2009. szeptember 13-án válik hatályossá a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló jogszabály. 2009. szeptember 13-án válik hatályossá a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló jogszabály. A jogszabály melléklete tartalmazza a 27/2006. (II. 7. ) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés ba) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek MePAR szerinti blokkok szintjén történő felsorolása 120/2009. Érdemes elkezdeni az ügyintézést - Agrárközösség. (XI. 10. ) FVM rendelet
10. Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető. V. Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, b) november 15. -április 1. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. pontban foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha a talajvíz legmagasabb szintje 1, 5 m alatt van, illetve felszíni víz nincs 100 m távolságon belül. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Kincstári GIRO kódlista – 2022. április - GAZDA KONTROLL. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó Tel: 30/298-2322 E-mail:
2021. szeptember 22., szerda 10:22 Mit jelent a kölcsönös megfeleltetés (KM)? A kölcsönös megfeleltetés egy komplex követelményrendszer, melyhez egyedi ellenőrzési és szankcionálási mechanizmus tartozik. Mepar Nitrátérzékeny Területek. Lényege, hogy a közvetlen kifizetések és bizonyos vidékfejlesztési, illetve borpiaci támogatások kedvezményezettjeként nyilvántartott mezőgazdasági termelőket az ellenőrzési rendszer követelményein keresztül ösztönzi arra, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző szabályokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb. ) betartsák. Ezeket a szabályokat a korábban alkotott, a KM-től függetlenül már létező (EU-s és nemzeti) jogszabályok tartalmazzák. A kölcsönös megfeleltetés kiegészítő jelleggel igyekszik növelni a gazdálkodók környezettudatosságát és fokozni felelősségtudatukat az élelmiszer-előállításban. A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére - beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást.
A 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján korábban a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe tartozó, egyes előírások kikerültek a KM rendszeréből. Ezek a következőek: - mezőgazdasági területek gyommentes állapotban tartása - nemkívánatos fás szárú növények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása - állandó legelők évente egyszeri tisztító kaszálása - gépi munkavégzés tilalma vízzel telített talajon - gyepterületek túllegeltetése Fontos tudni azonban, hogy az érintett előírásokat továbbra is be kell tartani a gazdálkodóknak, csak 2015-től nem a KM keretében kerülnek ellenőrzésre, hanem a földterületek növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó minimumkövetelményekké váltak (10/2015. (III. 13. ) FM rendeletnek megfelelően), amelynek következtében azok be nem tartása nem kölcsönös megfeleltetés körében kerül szankcionálásra, hanem az érintett mezőgazdasági terület támogatásból való kizárását vonja maga után. A KM rendszerében a HMKÁ-ban szereplő előírások a következőek: 1.
A KET az a terület, amely EOV koordináták alapján beazonosított, egy ügyfélhez köthető, egy földhasználati kategóriába bevitt, ültetvény esetén egy ültetvénycsoportba tartozó, a MePAR egy fizikai blokkján belüli, térképileg egyértelműen lehatárolt, összefüggő földterület. A KET meghatározása során a MePAR-ban lehatárolt nem támogatható területeket nem lehet figyelembe venni. A KET beazonosítása során nem a teljes kataszteri terület mérete az irányadó, hanem a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett és a jogszerű földhasználati jogosultsággal rendelkező területet kell figyelembe venni. A támogatási kérelem beadásakor az el nem telepített ültetvényeket nem kell külön KET-ként felmérni, azok – amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek – egy poligonba mérhetőek a már eltelepített ültetvényekkel. Az Egységes kérelemben a KET azon része után igényelhető kifizetés, amelyen az egységes kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig eltelepített ültetvény található.
Ismeretes a gazdálkodók számára, hogy a téli nyugalmi időszakban bizonyos környezetvédelmi szabályzókat, tilalmakat is figyelembe kell venni a gazdálkodás során. Ez igaz a nitrátérzékeny, illetve a VPAKG-ba bevitt területek vonatkozásában is, hiszen ez utóbbiaknál be kell tartani mindent, ami a nitrátrendeletben szerepel függetlenül attól, hogy területük milyen érzékenységi kategóriában szerepel. Mit nem lehet tenni ezen területeken november 30 és február 15 között? Nem lehet trágyázni a földeket, de így is egy hónappal lerövidítésre került e tiltott időszak évek egyeztetéseinek, kutatásainak eredőjeként. A baktériumtrágya kijuttatásra ez nem vonatkozik. A baktériumtrágyázás esetén a trágya megnevezés kissé félrevezető, hiszen a baktériumkészítményekkel nem tápanyagot, hanem a szerves anyagok bontását, feltáródását segítő mikro élőlényeket juttatunk a földbe. Azért ez esetben is figyeljünk a hőmérséklet adta hasznosulási értékekre. Nem lehet a megnevezett területeken ideiglenes trágyakazlat létesíteni, s fenntartani sem.
A közép-ázsiai juhászkutya leírása Felépítése: – durva, erős csontozatú, atletikus felépítésű izmos kutya. Egyes egyedeinél lazasághoz vezető hajlam található. bőrük vastag, jól fejlett, erős szerkezetű, megfelelően rugalmas, gyakran lebernyeget alkot a nyak tájékán. Marmagasság: – kanoknál nem kevesebb 65 cm-nél, szukáknál nem kevesebb 60 cm-nél. Viselkedése: – Kiegyensúlyozott, nyugodt magatartás. Aktív védelmi reakció. Szőrzet: – durva, egyenes szőrzet, jól fejlett aljszőrzettel. A fejen és a lábak mellső felén szorosan simuló. A szőrhosszúságtól függően megkülönböztetnek: – hosszabb – 7 – 8 cm hosszúságú fedőszőrrel a füleken, a nyakon, a lábak hátulsó felületén és a farkon, -rövid, 3 – 5 cm hosszú szorosan simuló szőrrel. Szín: – fehér, fekete, szürke, szalmasárga, vörös, vöröses-fekete, tigriscsíkos, foltos. Közép ázsiai juhászkutya ára. A fej masszív, széles koponyával és járomcsontokkal. A koponya lapos, az arcorri részbe való átmenet alig érezhető. Az arcorri rész valamivel rövidebb a koponya hosszánál, a szemek között széles, és majdnem teljesen párhuzamos, nem szűkül az orrtükör felé.
Adatok Származási hely: Oroszország Magasság: kan 65. 00- cm szuka 60. 00- cm Súly: kan 55. 00-80. 00 kg szuka 40. 00-65. 00 kg Szőrzet: Két típus létezik: hosszú- és rövidszőrű változat. Mind a két típus kettős szőr, durva, egyenes fedőszőrrel és jólfejlett aljszőrrel. A közép-ázsiai juhászkutya. A rövid válrozat 3-5 cm hosszú, a hosszú változat 7-8 cm hosszú fedőszőrrel rendelkezik. Szín: Fehér, fekete, szürke, szalmaszínek, rókavörös, barnás-sárga, csíkos, foltos vagy márványozott. Testméret: Óriástestű Taníthatóság: Jól tanítható Szőrtípus: Rövid szőrű Szőrápolási igény: Normál Mozgásigény: Közepes mozgásigényű Lojalitás: Mindenekfelett hűséges Védelmezőképesség: Agresszívan védelmező Állat kompatibilitás: Nehezen fogad el más kedvenceket Gyerek kompatibilitás: Semleges a gyerekekkel További adatok megjelenítése Adatok elrejtése Leírás Őshazája, Közép-Ázsia műalkotásai alapján a fajta kialakulását Kr. e. 3000-re teszik. A közép - ázsiai kifejező öröksége az emberek által diktált igényeknek, és a környezet által követelt természetes szelekciónak az ősi Selyemút mentén.
Külleme Erős csontozatú, atletikus felépítésű izmos kutya. Vannak olyan példányok melyekben lazasághoz vezető hajlam található. Bőrük vastag, jól fejlett, erős szerkezetű, megfelelően rugalmas, gyakran lebernyeget alkot a nyak tájékán. A törzs hossza kicsit nagyobb, mint a marmagasság. A nagyobb termet kívánatosabb, de meg kell maradni az arányos kompakt testfelépítésnél. A mellső lábak hossza a könyökig 50-52% a marmagasságnak. A fang hossza kevesebb, mint a fej hosszának a fele, de több, mint az 1/3-a. Több színváltozat létezik: fehér, fekete, szürke, szalmasárga, vörös, vöröses-fekete, tigriscsíkos, foltos. Fejük masszív majdnem téglalap alakú felülről és oldalról nézve is. A koponya lapos, az arcorri részbe való átmenet alig érezhető. A szemek között széles és majdnem teljesen párhuzamos, nem szűkül az orrtükör felé. Közép ázsiai juhászkutya képek. Az orrtükör nagy és fekete. Világos színű kutyáknál engedélyezett a barna orrtükör. A fülek alacsonyan tűzöttek, háromszög alakúak lefele lógnak. Eredeti élőhelyükön párnapos korban rövidre csonkolják.
Reméljük, hogy a jövőben kialakul a helyes szemlélet és a magyarországi állományt erős felépítésű és robosztus kutyák fogják meghatározni. Eredeti neve: Sredneasiatskaïa Ovtcharka Angol neve: Central Asian Ovtcharka Eredete Hatalmas és fenséges. A nyüzsgés, a játékos csaholás, a gazda szemvillanását lesni, türelmetlenül vakkantani a gazda helyeslését várva – ezek nem az ő tulajdonságai. A Közép-Ázsiai nem csak úgy megáll – hanem az ellenség útjába áll, nem fut – hanem száguld, ő nem harap – hanem széttép. Története sok – sok évszázadra tehető. Nem ismert pontos származása, sokak szerint Európába Nagy Sándor serege hozta be. Türkmenisztán nagy birodalom volt. Közép-ázsiai juhászkutya – Kutyaközpont. Sokáig ellenállt Dzsingisz kán tatár seregének, nagyméretű kutyáik sok veszteséget okoztak a tatár lovassá vidék, rideg körülmények, szüntelen megpróbáltatások és az örök ellenség – a nyájakat tizedelő farkasok. Kevés olyan fajta van, aki a kutyák között igazán rászolgált a farkas ölő jelzőre – a Közép-Ázsiai egyike a kutya napjainkra sem vesztette el kiemelkedő tulajdonságait, népszerűsége nő, és nem véletlen, hogy egyike lett az elismert "testőröknek" – akikre azt mondják "tekintélyes kutya, ami komoly embereknek való".