Ellátja az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerülő hatósági feladatokat. Feladatai közé tartozik a Családvédelmi Szolgálatok, kórházi védőnők illetve a járási vezető védőnők szakfelügyelete, melyet a megyei vezető védőnő végez. A fekvőbeteg intézmények, a kórházakhoz integrált járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók ápolás szakfelügyeleti ellenőrzését a megyei vezető ápoló végzi.
Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, az egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként egészségügyi tevékenységet végzők. Amennyiben a betegszállítást folytatni szándékozó egészségügyi szolgáltató több telephellyel is rendelkezik, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) működési engedélyt a telephely(ek)re külön-külön, adja ki. A betegszállítási tevékenységre jogosító működési engedély alapján nem végezhető közúti közlekedési szolgáltatás. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax-száma, ügyfélfogadás rendje, illetékes ügyintéző(k) neve, beosztása Eljáró hatóság: Országos Tiszifőorvosi Hivatal Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
Intézendő ügy Elérhetőség A védőnők szakfelügyeletével és szakmai irányításával kapcsolatos megyei feladatok. 76/896-302 76/896-300 CSVSZ védőnők szakfelügyeletével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatok. Kórházi védőnők szakfelügyeletével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatok. Az ápolói szakfelügyelettel kapcsolatos megyei feladatok. 76/896-310 Egészségügyi szolgáltatókkal, egészségügyi tevékenység végzésével, egészségügyben dolgozók egészségi alkalmasságának vizsgálatával kapcsolatos ügyek. 76/896-303 76/896-304 76/303-310 Egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletével kapcsolatos feladatok a 16/2019. (VII. 30. ) EMMI rendelet alapján. Egészségügyi válsághelyzettel és egészségügyi veszélyhelyzettel összefüggő feladatok az 1997. évi CLIV törvény és az 521/2013. (XII. ) Korm. rendelet alapján. 76/896-304
Így a szálláshely-szolgáltatásnak szerves részét képezik bizonyos kiegészítő szolgáltatások, melyek nem opcionálisan vehetők igénybe, azokat a szállás ellenértéke magában foglalja. Így például az ágynemű-használatot, takarítást, a recepciós szolgálatot, a reggeli étkezést, az internethasználatot stb. Továbbá elmondható, hogy a fűtés, az áram- és vízfogyasztás (rezsiköltségek) jellemzően nem fogyasztás alapján fizetendők, azokat a szállás fix díja szintén magában foglalja. Ugyanakkor ezen jellemzők egyikének vagy másikának hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott szolgáltatás nem minősülhet kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, ahogyan az sem mondható, hogy ezek közül bizonyosak megléte már megalapozná e minősítést. Ugyanez vonatkozik a szálláson eltöltött idő hosszára is. A szolgáltatás jellegadó tartalmának meghatározásához a szolgáltatás jellemzőinek összességét szükséges figyelembe venni. Rögzíthető továbbá, hogy amennyiben bizonyos kiegészítő szolgáltatások, például takarítás, mosás külön rendelhetőek meg, azok a szállásadáshoz képest önálló szolgáltatásként vehetők figyelembe, így azok a megítélésen jellemzően nem változtatnak.
A tevékenység személyi jövedelemadózása során a – nem egyéni vállalkozóként adózni kívánó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint (a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat alkalmazva) vagy a tételes átalányadózást választva. Az önálló tevékenység re vonatkozó szabályok szerint meghatározott jövedelmet 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. A tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a fizető-vendéglátó magánszemély a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőházban folytatja. A személyi jövedelemadózás szempontjából fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az lehet, aki – nem egyéni vállalkozóként – egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.