A felfedezhető és felfedezendő írásművek száma beláthatatlan, s minden egyes emlékirat, memoár – de akár regény is – tovább színesíti a múltról megszerezhető ismereteket. Gróf Károlyi László élete önmagában is érdekes volna, de úgy, hogy az elmúlt években megjelent kötetekkel "körülbástyázható" ez a kilencven év, még érdeksebbé és értékesebbé válik a vele készült interjú, mely a SOHA NEM ADJUK FEL című kötet javát szolgáltatja. Nyizsnyánszki Anna Eszter alázatos és alapos faggatója gróf Károlyi Lászlónak. A kérdések végigvezetnek az életúton, s cseppet sem tolakodó módon "terelgetik" – ugyanakkor inspirálják is – a beszélgetőtársat. A kérdések jól tagolttá és átláthatóvá teszik a szöveget, esetenként mintha fejezetcím látszatát keltenék. S ez jól is van így, hiszen az olvasó elsősorban gróf Károlyi Lászlóra – és felmenőire – kíváncsi. A Károlyi család, mint a magyar arisztokrata családok általában, kiterjedt kapcsolati hálóval és szoros rokoni kapcsolatokkal rendelkezett. Károlyi László anyai ágon a Windisch-Graetz famíliához tartozik, nagyapja az a Windisch-Graetz Lajos, akinek emlékiratait – azóta, hogy Kovács Attila Zoltán kiadta őket – nehéz lenne kifelejteni a XX.
2015. március 23-án batsányis diákok találkozhattak Nagykárolyi gróf Károlyi Lászlóval és feleségével, Erzsébettel, akik csongrádi látogatásuk során ünnepélyes keretek között egy fát ültettek, majd a Városi Galériában meséltek a család múltjáról és terveikről. Károlyi László és felesége a délelőtt folyamán megtekintette a városi múzeumot, a csongrádi katolikus templomokat és a városházát. A Nagyboldogasszony-templom kertjében a nemrég arany minősítést szerzett Tábori Lilla, Dobai Jázmin, Sprok Lilla és Koscsó Fanni magyar népdalokat adott elő, miközben csaknem hetven batsányis diák jelenlétében Károlyi László egy vadgesztenyefát ültetett, amely a kuruc gróf, Károlyi Sándor kedvenc fája volt. A Városi Galériában hallhattunk a grófi család őseinek megítéléséről és rokonairól, valamint a mai nemesség küldetéstudatáról és kötelezettségeiről. Károlyi László mesélt gyermekkoráról, vadásztörténeteiről, életcéljáról és hivatásáról, hobbijairól, nyelvtudásáról és az emigráció nehézségeiről. A közönség kérdéseket is intézett a gróf úrhoz, ennek során szóba került, hogy Csongrádon ugyan még nem járt, de gyermekként 1944 nyarán átutazott Felgyőn, amikor apjával közösen hajtották fel az uradalmi ménest Fótra.
Próbáljuk elmondani, hogy annak idején milyen volt a kastély. – Félelmetes, veszélyes helyzetben van jelenleg a világ, ön azonban átélt már nehéz időket korábban. Ezek fényében hogy éli meg mostanában a mindennapokat? 12 éves koromban el kellett hagynunk az országot, menekültté váltunk, ötven év után tértem végleg vissza. Most is, és akkor is úgy gondoltam, és ezt üzenném mindenkinek Füzérradványban és az egész országban: nem szabad feladni! Mi magyarok vagyunk, nem adjuk fel! – Láthatjuk még önt Füzérradványban? Természetesen! Amikor lehet, mi már megyünk is oda! Ugyan jelenleg betegeskedem, de nem adom fel! Fogok még vadászni és lovagolni Füzérradványban!
Itt van eltemetve Fehérvárcsurgón, a dédapja helyén. Hogyhogy? Amikor nagyapám, Károlyi József, aki Fejér vármegye főispánja volt, 1934-ben meghalt, végrendeletében kikötötte, hogy teste nem nyugodhat idegen földben. A családi kripta azonban az akkori Romániában, a Szatmár megyei Kaplonyban állt, ezért neki a csurgói katolikus temetőben emeltek egy sírboltot. A II. bécsi döntést követően aztán a koporsóját átvitték Kaplonyba, a háború után viszont bajos lett volna azt onnan visszahozni. Így kerülhetett az ő itteni, megüresedett sírhelyébe a fiunk. Legalább a közelében lehet mindig. Csak kimegy a kastélyából… Szeretném kijavítani: a kastélyból. Az épület tudniillik továbbra sem a miénk, bár sokan ezt hiszik. Tulajdonosa a magyar állam, mi csak vagyonkezelők vagyunk, jóllehet kilencvenkilenc évig. Érzelmileg tehát talán háziúr vagyok, de inkább amolyan menedzserként irányítom a dolgokat. Azért ez kicsit illúzióromboló: egy kastély nélküli gróf. Én soha nem így gondolok erre. Mi ugyanolyan egyszerű emberek vagyunk, mint bárki más.
A gróf gyerekként menekült el Magyarországról, nem sokkal a második világháború után, Svájcon keresztül Dél-Amerikába jutott ki, majd Angliában élt hosszú-hosszú évtizedekig, végül a rendszerváltás után hazatért Magyarországra, és ma is a fóti Károlyi-kastély lakója. Hajdanán itt maradt a fóti, a füzérradványi kastély, Lászlótanya a festői Zemplénben, továbbá a felbecsülhetetlen értékű vagyon, melyet a kommunisták eloroztak a családtól. De az ifjú Károlyi gróf nem adta fel, a semmiből ültetvényes lett Peruban, nyelveket tanult, s később, amikor már Angliában élt, munkájából adódóan beutazta szinte az egész világot. Hazatérte óta pedig az egykori Károlyi-vagyon megmentéséért küzd, vállalta a politikai csatározásokat is, csak hogy a családi vagyont a nemzetének hagyhassa örökül. Gyűjti és keresi ma is a Károlyi-vagyon relikviáit, az egykori vadásztrófeákat, a kastélyok egykori berendezési tárgyait, mert ahogy a családja is mindig vallotta, az arisztikráciának a nemzetet is szolgálnia kell, az érték túlnő a családi történeten.
Melyik lehet a jobb? Az 1, 4 literes benzines TSI motorral és a DSG automata váltóval szerelt új Touran, vagy a Citroen C4 hosszított változata, a Grand Picasso kétliteres HDI dízelmotorral és ugyancsak automata, Aisin rendszerű váltóval? Már most eláruljuk: szerintünk a választás ízlés dolga. A többcélú kompakt minibuszok már vagy negyedszázada robbantak be új kategóriaként, de népszerűségük ma is változatlan: eladásaiknak láthatóan nem igen árt, hogy az autósok mostanában inkább az egyterűekből és a limuzinokból összegyúrt crossover és a városi terepjáró (suv) típusaiért lelkesednek. A minibuszok vevőköre – főként a többgyermekesek – továbbra is díjazzák, hogy az unalmasnak mondott karosszéria-forma ellenére az utastér családbarát, sokféleképpen variálható. A gyártók mindezt szem előtt tartva egyre-másra újabb ötletekkel felturbózott modellekkel rukkolnak elő. Közülük mi most a tavaly piacra dobott új VW Tourant vetettük össze az európai eladási listák egyik éllovasával, a Citroen Grand C4 Picassóval.
Minden autógyártónak megvan a maga messiása, a Citroené ezúttal a C4. Úgy tekintenek rá, mint arra a szuperhősre, aki megmenti a világot, vagy a világnak azt a részét, amelyben éppen vagyunk. Talán ezért választotta a márka a Korda Filmstúdiót a hazai bemutató helyszínéül. Arról, hogy nekünk, statisztáknak szükségünk van-e a C4-esre, nem szól a film, 4 millió forint alatti alapára kedvezőnek számít a piacon. Nagyot változott az új Citroen C4, pedig az előd sem volt rossz autó. Az új C4 kívülről a C3-as vonásait viszi tovább nagyban, belső terét pedig a C5-ösben megismert igényes megoldások uralják. Közvetlen – a márka által felsorolt - konkurensei közül (Ford Focus, Opel Astra, Peugeot 308, VW Golf, Renault Mégane) csak a Mégane olcsóbb, az 1, 4 literes benzines alapára 3, 959 millió forint, a legolcsóbb dízel (HDi 90 Collection) 4, 669 millió forint. Ha nagyon keresünk még a piacon, találunk Fiat Bravót 3, 99 millióért (autócserében 3, 49 millió Ft), Hyundai i30-ast akciósan 3, 449 millió forintért, vagy fapados Kia c'eed-et 2, 99 millióért.
Citroen C4 1. 2T Shine Plus (2021) Teszt / Biztosan megtalálod a parkolóban! - YouTube
A Citroen kompaktjában az egyéni igényekhez igazodó belső kivitel is fontos szerephez jut: a műszerfal-világítás színei, a polifonikus visszajelző hangok (az index kapcsoló haangja diszkósítható) és az légkondicionáló automata funkciójának intenzitása mind teljesen személyre szabhatóak. A mobiltelefon, fényképezőgép vagy laptop töltésére is alkalmas 230 voltos csatlakozó, a sok tárolóhely, a sík felületekkel határolt, ezért nagyon hatékonyan pakolható, tágas, 380 (de pótkerékkel nélkül 408) literes csomagtér erősítik versenypozícióját a kompaktok népes piacán. Az elektronikusan vezérelt kézi sebességváltóval szerelt változatokon (az autó váltáskor bólogató mozgását változatlanul nem szoktam meg) rendelkezésre álló magas középkonzol egyedi újításnak számít a kompakt limuzinok piacán. A konzolt díszítő váltókar és az elektromos rögzítőfék elhelyezése teljesen megváltoztatja az autó térkialakítását: szép és elegáns a belső. Vezetése halk és finom, a kormányzás túl indirekt, kiölték belőle a sportosság zsigerét is.