Amit A nagy füzet filmváltozatában leginkább sajnálhatunk, azon túl, hogy a mozgóképes narráció is többes számot használ, hogy ezzel a kérdéssel (a két hasonló fiú kiválasztásán túl) vizuálisan a rendező nem tudott mit kezdeni. Az adaptáció második kulcsmomentuma a környező világ, a történelmi helyzet ábrázolására vonatkozik. Rendkívül érdekes, hogy a film tálalásában sokkal erőteljesebbnek tűnik a környezet hatása, mint a kisregényben. Agota Kristof ugyanis meg nem nevezett kis és nagy városokról, általános értelemben vett ellenséges és saját hadseregről beszél, így bár nyilván tudjuk, hogy a második világháborúról van szó, a történelmi emlékezetünkből származó nyomok kevéssé tolulnak be a történetbe. Ezzel szemben a filmen valamilyen egyenruhát kellett adni a katonákra, a táborba hajtott embereket meg kellett valahogy jeleníteni: a szó szoros értelmében arcot kellett adni a környező világnak. És itt érhető tetten Szász Agota Kristoftól eltérő magyarázata: az adaptációban a fiúk kegyetlen világképe, értékrendje és morális választásai nem lelkük torzultságából, hanem sokkal inkább az őket körülvevő társadalom és élethelyzet embertelenségéből fakadnak.
A film a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő ikerpár megrázó története. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a nagy füzetbe. Feljegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Ugyan életben maradnak, de szívük megkeményedik, testük megedződik. A nagymama szerepében a Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas, Nemzet Színésze címmel kitüntetett Molnár Piroska látható.
Agota Kristof, vagyis Kristóf Ágota magyar származású svájci író. A Győr melletti Csikvándon született 1935-ben, gyermekéveit itt és Kőszegen töltötte, majd Szombathelyen tanult. 1956-ban családjával Svájcba emigrált. Dolgozott óragyárban, eladóként és fogászati asszisztensként is. Mindeközben eleinte anyanyelvén írt verseket, aztán franciára váltva színdarabokat és hangjátékokat, végül regényeket. A szerző 2011-ben, halála előtt néhány hónappal Kossuth-díjat kapott. Noha a Trilógia kisregényei igen szorosan összetartoznak, a kötet nem egyszerre született: A Nagy Füzet 1986-ban jelent meg, A bizonyíték 1988-ban, végül A harmadik hazugság 1991-ben.
A nagy füzet (DVD) - Rocky Company A nagy lebowski Közben több helyütt találunk művészi párhuzamokat – elég csak Szász korábbi munkáira gondolni, ha a félkegyelmű lányra vagy a szexuális beavatáson áteső fiúkra nézünk. De nekem még Besson korai apokalipszisfilmje is beugrott, a nyakbeteg Thomsenre pillantva. A nagy füzet tehát szép, megrázó munka, nekem több ponton mégis kínzó hiányérzetem támadt. Egyáltalán nem úgy ültem be a filmre, mint Agota Kristof regényének adaptációjára. Tudtam ugyanis, hogy ezt a könyvet, az én olvasatomat, az én víziómat a könyvről úgysem kaphatom meg. Csupán egy Szász János-filmre váltottam jegyet, amelynek alapja történetesen az egyik kedves regényem. Ehhez képest Szász végig erősen támaszkodik a regény történetére és a szövegére, vagyis alig pár perc alatt óhatatlanul visszatértem fejben a könyv forrásvidékére. Felidéződtek bennem a cselekmény főbb csomópontjai, szereplői. És azt vettem észre, hogy az összes sajtónyilatkozat, beharangozó cikk és interjú, vagy alkotói kommentár egészen másról beszél, mint amit számomra ez a történet, az ikerpár kálváriája jelent.
Szász János filmjeiben az egyént így vagy úgy, de mindig felőrlik a rendszer kíméletlen fogaskerekei. Ezúttal konok ikerpár próbálja szembeszegülésből és kompromisszumból kikavarni a túlélés varázsitalát. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Kíméletlen pofozkodás és vesszőzés, egymáshoz vágott káromkodások és gyengéd szavak kiüresedésig történő ismételgetése – csupán néhány példa az ikrek túlélőgyakorlataiból, amelyek révén megpróbálnak úrrá lenni az élhetetlen élethelyzeten. A módos városi családba született testvérpárt a háború nélkülözései miatt anyjuk eldugott faluba menekíti, ahol a bombázások, deportálások és szívtelenül mogorva nagyanyjuk állandó szidalmazásai között csak egymásra támaszkodhatnak. A nagy füzet a külvilág léleknyomorító hatásairól szóló kőkemény látlelet, mind Agota Kristof regényében, mind Szász János erőteljes, ám kissé jólnevelt, fesztiváldíjas adaptációjában. A közösség által ilyen vagy olyan formában megnyomorított egyén áll Szász János minden filmjének középpontjában. Az eredetileg az egyén érdekében létrejött intézmények foucault-i értelemben manipulatív hatalmi struktúrákként jelennek meg az életműben: a család, az iskola, a kórház vagy éppen a tudomány a közösség értékrendjének kritika nélküli átörökítésében érdekelt.
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon... 3 499 Ft 3 324 Ft 332 pont Elveszett lelkek otthona Jóváteheti-e a szeretet a jóvátehetetlent? Az 1950-es években járunk a kanadai Québecben, ahol... 4 299 Ft 4 084 Ft 408 pont Fejtől s lábtól "A Fejtől s lábtól egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg a... Pedig olyan szépen éltek Nyilánszki Mari hétéves. Egy Tisza-menti kisvárosban él, fullasztó, szeretet nélküli közegben... A csemegepultos naplója "A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik.
Ne maradj le ajánlatainkról! Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj újdonságainkról, kedvezményeinkről az elsők között! Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot ide kattintva olvashatja el. A megadott adataim kezeléséhez hozzájárulok, az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadom. A hírlevélre önszántamból iratkozom fel.
A település mérete is nagyban befolyásolja a nem lakott ingatlanok számát, a nagyobb városoktól a kistelepülések felé haladva emelkedik a kihasználatlanság aránya, az ezerfősnél kisebb településeken már a lakások 23 százaléka áll üresen. Az ötezresnél kisebb településeken van a nem lakott lakások 44 százaléka. Az üresen álló lakások aránya régiónként (2015) Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint nehéz egyetlen okkal magyarázni az üresen álló lakások nagy arányát. Üresen álló lakások lábatlanon. Az nyilvánvaló, hogy csökken a népesség, fiatalok pedig elköltöznek – a faluból a városba, kisvárosból a megyeszékhelyre. Az albérleti piacról azonban nincsenek pontos adatok, a feketén kiadott lakások miatt azonban sok olyan ingatlan lehet, amelyik csak papíron üres, mert a bérlők és a tulajdonosok is eltitkolják a bérletet. – Vidéken nemcsak az elköltözés miatt állnak nagy számban üresen a lakások, hanem azért, mert az idősek meghalnak – mondta Kapitány Balázs. Ezek az üres ingatlanok nemcsak elhelyezkedésük, hanem felszereltségük-kialakításuk miatt sem alkalmasak a fiataloknak, a felújítás pedig aránytalanul sokba kerülne.
Kérdés: 6 lakásos társasházunkban két lakás évek óta üresen áll. Az egyik földszinti lakás, halálozás után maradt üresen. Az örököst nem érdekli, mivel jelentős tartozás halmozódott fel rajta. Sajnos a lakás jelentősen lelakott állapotban van, padló nélkül és csak a vakolat nélküli téglafalak állnak. Lakóként félünk, hogy a lakás, a falak állapota ronthatja maga az épület állagát is. Sajnos elképzelésünk sincs, hogy hová fordulhatnánk ezzel a problémával. Az örököst nehéz elérni és nem együttműködő. Félmillió lakás áll üresen. Mit tehetünk? Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a tulajdonostárs köteles fenntartani, és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló lakást. Ezen felül köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonéban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, és a közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni ezzel a beavatkozással okozott kárt.
Nevezhetjük szociálisan érzékenyebbnek ezt a 100 ezer forintig igen aktív fizetőképes keresletet, amiért a piaci alapú bérlakáspiac jól mutatja a szociális igényeket is. Tehát a kínálat hiába bővül a 100 ezer forint feletti piacon, ami intő jel is lehet sok lakásvásárló számára, aki kiadni szeretné most vásárolt lakását. Üresen álló lakások záhonyban. Budapestre bár inkább bevándorolnak, tudjuk, hogy sokan el is hagyják a várost, akiknek az ingatlanai nem a 100 ezer forint alatti piacon kerülhetnének a kiadó lakásokat hirdető oldalalakra. Az országban Budapest és az Ausztria melletti környék mely igazán mágnesként működik. Látványos a Győr, Sopron, Szombathely háromszög, ahol nem csak (meg)élni költöznek emberek, hanem láthatóan az új építésű lakások miatt is. Ezzel is mutatva azt, hogy a saját tulajdonban élés még ilyen esetben is sokkal fontosabb szempont mint a bérlés, ami csak átmeneti megoldás lehet. Az országon belüli vándorlás is a lakáspiac adásvételi oldalán csapódik le, nem is az albérletek piacán, mint azt sokszor és sokan elképzelik.