Nyíregyháza MJV Önkormányzata közel 1, 2 milliárd forint, száz százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyert a "Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" című pályázatra. A megvalósítási helyszínek közül elsőként a Benczúr-Bessenyei téren kezdődnek meg a kivitelezési munkálatok. A munkaterület átadása már megtörtént a kivitelező részére. Ez egy nagyon komplex fejlesztési program, ahol egyaránt figyelünk az épített örökségünkre, például itt a szökőkútra, a Szabadtéri Színpadra, figyelünk a korszerűsítésre, fenntarthatóságra. Bessenyei Tér 2 Nyíregyháza. Például a Vasvári Pál Gimnáziumnak folyik a felújítása. Figyelünk a természeti adottságoknak a megőrzésére, ehhez kapcsolódóan is sok minden történik majd mind a két parkban és a turisztikai attrakciók növelésére is, hiszen a Kállay kúria félig kész van, a Szabadtéri Színpadot augusztus 18-án megnyitjuk, és egyébként is ez egy olyan közösségi tér lesz, ahol tele lesz élettel mind a két park. Ehhez végzünk különböző fejlesztéseket. – mondta el dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.
A Kállay Gyűjtemény története 1993-tól 1993. március A Kállay Gyűjtemény 1993. március 10-én nyitotta meg kapuit a Széchenyi utca 1. szám alatt, a Nyírvíz Palota második emeleti lakásában. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916-2006), dr. Kállay Miklós (1887-1967) magyar királyi miniszterelnök elsőszülött fia, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete alapította, római emigrációban létrejött magángyűjteményéből, amelyet 1989-90-ben szülővárosának adományozott. 2007. november A Kállay Gyűjtemény az eltelt évek alatt az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan újabb és újabb adományokkal, több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött, 2007. november 9-én pedig muzeális intézménnyé vált. 2020. június 2020-ban megújult és látványos kiállításokkal várja a múzeumbarátokat és érdeklődőket a Bessenyei tér 15. Bessenyei tér 2 nyíregyháza állás. szám alatt lévő Kállay-házban. Történetünkről
Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 07. 15. 16:07:32
1. 273951 • 1457-00-00 • Másolat • LÁSZLÓ 5 KIRÁLY The old reference of the records: DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY U szekció Magyarország Egyházmegyei Levéltár Győr Győri Székeskáptalan Magánlevéltára győri káptalan [... ] 2. 273951 • 1429-00-00 • Átírás 1457 • ZSIGMOND KIRÁLY 3. 273951 • 1370-07-25K • Átírás 1429 • LAJOS 1 KIRÁLY 4. 279560 • 1503-09-17 • Eredeti DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY U szekció Magyarország Egyházmegyei Levéltár Győr Győri Székeskáptalan Magánlevéltára Vegyes iratok [... ] 5. 279560 • 1503-07-15 • Eredeti 6. 273927 • 1420-07-12 • Átírás 1431-1499 • LUDBREGI GYÖRGY MAGAN 7. 283627 • 1231-00-00 • Másolat • ANDRÁS 2 KIRÁLY 8. 273965 • 1483-05-06 • Másolat • MÁTYÁS 1 KIRÁLY 9. 273937 • 1250-1526 • Eredeti 10. 273983 • 1265-00-00 • Átírás 1270 • BÉLA 4 KIRÁLY 11. 274036 • 1268-00-00 • Eredeti • UGRIN SZÖRÉNYI BÁN 12. 273994 • 1429-1430 • Átírás 1457 • ZSIGMOND KIRÁLY 13. 273961 • 1270-07-01 • Átírás 1272 • ISTVÁN 5 KIRÁLY 14. 273983 • 1270-08-29 • Eredeti • ISTVÁN 5 KIRÁLY 15.
Anyakönyvi adattár (1630–1773). I–II. Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, 2020. (Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon 1. ) 16. 45–17. 00 TUSOR PÉTER (a Fraknói Kutatócsoport vezetője; tud. tanácsadó, ELKH, BTK Moravcsik Gyula Intézet; egy. docens, PPKE BTK): A jezsuita gimnáziumi matrikulák és a kora újkor kutatás új perspektívái (Korreferátum) 17. 00–17. 30 Pódiumbeszélgetés a gyémántmisés bencés szerzetes-történész Csóka Gáspárral (SZOVÁK KORNÉL) 17. 30–19. 00 Kerekasztalbeszélgetés az egyházmegye-történetírásról Rev. GÁRDONYI MÁTÉ (tszv. egy. tanár, PPKE HTK) GŐZSY ZOLTÁN (tszv. docens, PTE BTK) RÉTFALVI BALÁZS (tud. segédmunkatárs, Fraknói Kutatócsoport; gyűjteményvezető, Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár) Mons. TÓTH TAMÁS (a MKPK titkára) 19. 00 – Vacsora Augusztus 7. (szombat) ELŐADÁSOK A GYŐRI EGYHÁZMEGYE ÉS A BENCÉS REND TÖRTÉNETÉBŐL (17–20. ) IV. Moderátor: GŐZSY ZOLTÁN (tszv. docens, PTE BTK) 9. 30–9. 50 HORVÁTH JÓZSEF (ig. -helyettes, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér): Egyházi műveltség a 17-18. századi Győrben 9.
2022-05-07 15:00 Több mint kétszáz éve elfeledett zenei alkotások hangzottak el május 4-én este a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az est során a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Pannonhalmi Musicotheca Jesuitica Archívum, illetve a soproni Városplébánia (Szentlélek-templom) kottatárának anyagából hallhattak műveket az érdeklődők, akik adományaikkal a Győri Egyházmegyei Karitász tevékenységét támogathatták. Reisner Ferenc általános püspöki helynök köszöntötte a koncerten megjelenteket. A közönségnek valódi időutazásban volt része: a frissen restaurált barokk mennyezeti festmények alatt barokk hangszereken szólalt meg a barokk muzsika, Sylvia Leidemann csembalóművész, karnagy vezetésével. Az elhangzott zeneművek arra is rámutatnak, hogy a helyi levéltárak felbecsülhetetlen kulturális értéket őriznek. Bemutatásuk nemcsak zenei élményt nyújt, hanem elsősorban Istent dicsőíti. Az előadott tíz mű közt volt zenekari szimfónia, az Encuentros ("Találkozások") énekegyüttes zsoltárt énekelt hangszeres kísérettel, de szoprán, illetve basszus hangra írt szólókat is hallhatott a közönség.
A résztvevők adományaikkal a Győri Egyházmegyei Karitász menekülteket segítő tevékenységét támogatták. A szervezet több mint két hónapja különböző módokon segíti az ukrajnai háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülőket – mondta a rendezvényen Paksa Balázs, az egyházmegyei karitász munkatársa. Forrás: Győri Egyházmegye Fotó: Győri Egyházmegyei Karitász Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Országos Kézművesipari Kiállítás és Aranykoszorús Mesterversenyen – részletesebben foglalkozva Schima A. Bandi közreműködésével. Mindkét előadó törekedett arra, hogy a múzeum gyűjteményeiben őrzött értékekből is bemutasson néhányat; így gazdag prezentációkat láthatott a hűségesen kitartó közönség. Borbély Tamás, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tudományos munkatársa annak áttekintésére vállalkozott, hogyan fogadta be Győr városa a menekülteket az első világháború alatt, illetve után. 1916-ban előbb galíciai, majd erdélyi menekültek százai érkeztek – ideiglenes jelleggel – a városba, a trianoni döntés után érkezők számára viszont többnyire végleges letelepedést kellett biztosítani. A konferencia utolsó előadója Godena Albert volt (a fenti képen), aki Győr ipari és gazdasági súlyát vizsgálta a 19-20. század fordulóján, különös tekintettel az 1896-ban alapított vagongyár szerepére. Nem csupán a vállalkozásokról beszélt, de a hatásukra élénkebbé váló iparos-képzésről is: így az 1901-ben induló fa- és fémipari szakiskoláról, valamint a különböző szaktanfolyamokról is esett szó előadásában.