Ejnye... de hát nyilván a körülmények áldozata már megint, és tuti Orbán Viktor gáncsolt el mindent ellenzékből! Jött is gyorsan Bokros Lajos rendet tenni, akit az MSZP–DK-hívők szerint a mai napig tanítanak az Egyesült Államokban (! ). De a forint árfolyama biztosan kőstabil volt, ugye? Nyilván ő már csak tudja, miről beszél! Egyéves első fellépése idején 1989-ről 1990 májusáig a dollár 5, 9 százalékot, a márka 21, 2 százalékot drágult. Hoppácska. 1995-ig a szakértők kormányával volt (lett volna) bő fél éve újra bizonyítani és javítani: ezalatt a dollárhoz képest 11, 6, a márkához mérten 18, 5 százalékot csúsztunk lefelé. Hát, biztos jót akart, az eszme nemes volt, csak az emberekben volt a hiba itt is! Mindenesetre Békesit még a sajátjai se tűrték sokáig, ahogy látjuk. Végül nézzük a fő-főcelebritást, akit újra körberajongnak Fridiék és követőik köreiben: Surányi Györgyöt! A tanár úr 1995. március 1. Forint árfolyam grafikon 1. és 2001. között ült és állt az MNB élén, ez már önmagában tiszteletreméltó teljesítmény.
Bod Péter Ákosnál – ha az 1991-es évet nagyvonalúan nem hozzá számítjuk – a göngyölített infláció 79 százalékos volt három év alatt. Persze nyilván azt a rendszerváltás utáni friss időszakot nem lehet összehasonlítani a mostanival, hiszen nekik végig ellenszélben, illetve regionális tanácstalanság és a jugoszláv konfliktus na meg egy új világrend kialakulása közepette kellett dolgozniuk, AZ MÁS! Vagy talán nem is annyira. Jöjjön személyes kedvencünk, Békesi László, aki egészen apokaliptikus képet fest, társadalmi katasztrófát vetít előre – mintha sose láttunk volna ilyen vagy ennél rosszabb számokat... A Mesterről annyit, hogy pénzügyminiszter volt már a rendszerváltás előtt is az MSZMP színeiben (1989. május 10. – 1990. május 23. ), hogy aztán Hornékkal együtt újra színre léphessen (1994. július 15. – 1995. február 28. Polkadot - forint | napi árfolyam grafikon. ). Forrás: Facebook Az inflációt tekintve elmondhatjuk, hogy 1989-ben 17, 1990-ben 28, 9 százalékot romlott a forint vásárlóereje, két év alatt 50, 81 százalékot; csak 1995-ben pedig 28, 2 százalékot.
A közösségi finanszírozás olyan alternatív finanszírozási forma, melyben a vállalkozók/ötletgazdák az ötletük megvalósításához szükséges tőkéjüket az internet adta lehetőségeket kihasználva valamilyen online platformon keresztül gyűjtik össze, jellemzően magánemberektől. A közösségi finanszírozással viszonylag kevesen találkoztak még, főleg Magyarországon. Forint árfolyam grafikon dollar. Amerikában már nagyon jól működik ez a modell, de ott is csak az emberek 36 százaléka ismeri teljeskörűen, hogy ez mit jelent. Európában is mára már száznál is több ilyen platform van, ez bizonyítja, hogy idővel egyre ismertebbé válik ez a fajta finanszírozási mód. A közösségi finanszírozásnak négy típusát szoktuk megkülönböztetni, attól függően, hogy a támogató, mit vár a pénzéért cserébe. Van a befektetési alapú, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen projektbe, tulajdonrészt vásárolnak, és a nap végén hozamelvárásuk van. Megkülönböztetjük a kölcsönalapú modellt, ami kicsit olyan, mint egy banki kölcsön: kölcsönadom a pénzemet, és ezért cserébe a futamidő lejártával kamatostul szeretném azt viszont látni, illetve van a jutalomalapú modell, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen kampányba, a nap végén terméket vagy szolgáltatást kapnak.
A társasági adó hatálya alá történő áttérés előtti utolsó adóév adózott eredményére és az abból keletkező eredménytartalékra az általános számviteli szabályok vonatkoznak. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott áttérési különbözet értéke pozitív szám, akkor az adózónak a Kiva tv. § (4a) bekezdése alapján a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból átvezetve ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot kell képeznie. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás (illetve a lekötött tartalék fel nem oldása) esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Tehát az áttérési különbözet a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel, ellenkező esetben a társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, késedelmi pótlék fizetési kötelezettség nélkül.
§ (8) bekezdése. Ennek értelmében a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték összegével, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével. ATao. hivatkozott pontja szerint a számított nyilvántartási értéket úgy kapjuk meg, hogy az immateriális jószág, tárgyi eszköz bekerülési értékét csökkenteni kell a társasági adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, majd növelni kell a társasági adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Ezt az összeget kell az előbbiek szerint csökkenteni a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével. A gyakorlatban felmerülhet olyan eset is, hogy a vállalkozás bizonyos tárgyi eszközöknél a számviteli szabályok szerint már nem számol el értékcsökkenést, de a Tao.
Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az alkalmazott gondatlan volt, és összetörte a vállalkozás autóját, akkor a kár gondatlanságból ered. Semmiképp sem külső ok miatti, tehát az eredmény csökkenése nem érvényesíthető a társasági adó alapjában. Amikor duplán növeli egy veszteség a társasági adó alapját Azok az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett költségek, ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, növelik az adózás előtti eredményt. Ide tartozhatnak értékcsökkenési leírásként elszámolt összegek is, mint például ha a megfelelő gondosság mellett nem következett volna be hiány az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományában, ha selejtezéskor elmulasztották a megfelelő dokumentumok kiállítását.
Mivel a műemléki ingatlanok esetében speciálisan szabályozott ingatlantípusról van szó, érdemes áttekinteni az arra vonatkozó előírásokat, hogy műemléki ingatlan esetén van-e lehetőség értékcsökkenést érvényesíteni a társasági adóban. Kiindulópontunk a számviteli szabályozás. Az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján terv szerinti értékcsökkenés a tárgyi eszköz bekerülési értékének a hasznos élettartam végén várható maradványértéket meghaladó része után számolható el. Terv szerinti értékcsökkenést azon tárgyi eszközök esetében nem szabad elszámolni, amelyek értékükből a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke (különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan) évről évre nő. A Tao tv. 1. számú melléklet 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti az Szt.