Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. Ennek megfelelően a legnagyobb önkormányzati képviselő-testülete Debrecen megyei jogú városnak van, közgyűlésébe 24 főt egyéni választókerületekben, 10 főt pedig kompenzációs listákon választanak, továbbá a közgyűlés tagja a polgármester is, aki elnöke annak. Egyéni listás választás [ szerkesztés] A legfeljebb tízezer lakosú településeken a képviselő-testület tagjainak megválasztására az úgynevezett egyéni listás választási rendszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a településen hány képviselő választható, és a választópolgár legfeljebb ennyi képviselőre adhatja le szavazatát. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a megválaszthatónál kevesebb jelöltre szavaz.
Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A helyi képviselők választása [ szerkesztés] A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. Választások [ szerkesztés] 2019-es magyarországi önkormányzati választás 2014-es magyarországi önkormányzati választás 2010-es magyarországi önkormányzati választás 2006-os magyarországi önkormányzati választás 2002-es magyarországi önkormányzati választás 1998-as magyarországi önkormányzati választás 1994-es magyarországi önkormányzati választás 1990-es magyarországi önkormányzati választás Jogszabályok [ szerkesztés] 1990. évi LXIV.
Húsz éve voltak az első szabad önkormányzati választások » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Önkormányzati valasztasi eredmények 1990 településenként Dragomán györgy a fehér király Helyi önkormányzati választások – Wikipédia Önkormányzati választások, 1990 | Tények Könyve | Kézikönyvtár Fővárosi szabó ervin könyvtár nyitvatartás Kompenzációs mandátumot csak annak a szervezetnek a listája kaphat, melynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok legalább 5%-át megkapták. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%. A kompenzációs listák között a mandátumok elosztását a törvény a d'Hont-módszer olyan módosított változata szerint írja elő, amely megkönnyíti a kisebb szervezetek első mandátumának megszerzését. Mivel azonban az elosztható mandátumok száma a legtöbb település esetén nagyon kevés (25 ezer lakosig például csupán 3), ezért ez a megoldás erősen aránytalanná teszi a mandátumok elosztását. A megválasztható képviselők száma vegyes választási rendszer esetén: 25 000 lakosig 8 fő egyéni választókerületben és 3 fő kompenzációs listán, 50 000 lakosig 10 fő egyéni választókerületben és 4 fő kompenzációs listán, 75 000 lakosig 12 fő egyéni választókerületben és 5 fő kompenzációs listán, 100 000 lakosig 14 fő egyéni választókerületben és 6 fő kompenzációs listán, 100 000 lakos felett pedig minden 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. Az 1990-es önkormányzati választások újdonsága volt az úgynevezett kislistás választás. Ezzel a 10 ezer vagy annál kisebb lélekszámú településeken választották meg képviselőtestületeiket a választópolgárok, akik egyben közvetlenül szavazhattak a polgármesterre is. A 10 ezernél több lakosú településeken, illetve a fővárosi kerületekben kétszavazatos választási rendszert alkalmaztak: a képviselőtestületek tagjainak a felét egyéni választókerületben, a másik részét pedig listán választották meg a szavazók, majd az így felállt képviselőtestület választotta meg a polgármestert. (1990-ben az országban 162 olyan település volt, amelynek lakossága meghaladta a 10 ezret. ) Az egyéni választókerületekben az első fordulóban az lehetett képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint a kétötöde - 40 százaléka - leadta szavazatát.
Egy amerikai-magyar leszbikus pár azonban nem fogadta el a magyar hatóságok diszkriminatív, értelmetlen gyakorlatát, és közigazgatási pert indított a házasságuk hazai anyakönyvezését megtagadó hatósági döntés ellen. 2017. Azonos neműek házassága magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája. április 25-i – nem jogerős – ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a párnak adott igazat. A bíróság érvelése szerint a hatályos jogszabályok tételesen sem kifejezetten megengedő, sem tiltó rendelkezéseket nem tartalmaznak az ilyen helyzetekre, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet alapján azonban a külföldön azonos neműek között kötött házasságot itthon a tartalmilag legközelebb álló jogintézményként, bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni. Ennek megtagadása sértené az érintettek alapvető jogait, mivel a magyar jog megtagadná a tartós együttélésük jogi elismerését. " A józan ész győzött a bigottsággal és hatósági szűklátókörűséggel szemben " – kommentálta a döntést a felperesek jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság ügyvivője. "
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Írország dönt a melegházasságról Népszavazást tartanak ma Írországban: arról szavaznak, támogatják-e a melegházasságot. Ez az első alkalom a világon, hogy egy állam – méghozzá egy erősen… 2015. április 24. Győzelem a meleg pároknak A házastársi kapcsolatban élő meleg párok ugyanolyan joggal fogadhatnak örökbe és nevelhetnek fel gyerekeket, mint a többi házaspár – jelentette be, azonnal… 2015. február 10. 2014. EP: Az azonos neműek házasságát minden uniós tagállamnak el kell ismernie | Szeged Ma. szeptember 26. De ahogy egy közelmúltbeli hírből kiderült: hiába az egyéni örökbefogadás, az azonos nemű pároknak is jár a GYED, mert gyermeknevelés területén nincs különbség a házasság és a bejegyezett élettársi viszony között. És még a CSOK-ot is igényelhetik! Szóval ha csak jogi szemmel nézzük, akkor Magyarország egészen jó hely a melegek számára. Viszont épp ezért óriási álszentség is az, ami a téma körül zajlik az országban. Álszentség, ugyanakkor szimbolikus is. Hiszen mi is a valódi üzenete annak, hogy fontos döntéshozói pozícióban lévő emberek újra és újra, még 2018-ban is elmondják, hogy a házasság meg a család csak egy férfi és nő között jöhet létre, miközben jogi értelemben már most is alig van különbség az azonos nemű és a különböző nemű párok törvényesített kapcsolata között?