Igazi időutazásra és felfedező útra indulunk. 3 magyar népcsoport van, akiket csángóknak nevezünk, azonban a hétfalusi (más néven barcasági), gyimesi és moldvai csángókat alaposan megkülönbözteti egymástól az eltérő nyelvjárásuk, néprajzi jellegzetességeik, identitásuk és történelmük is. A hétfalusi, más néven barcasági csángók Brassó mellett élnek, a gyimesiek az ezeréves határ magyar oldalán, Hargita megyében. A moldvai csángók a másik két népcsoporttal ellentétben Nagy-Magyarország idején is ó Románia lakói voltak, teljesen elzárt nyelvi és kulturális szigetet alkotva. Náluk maradt fenn a legrégiesebb magyar nyelvjárás - ők ma is a több száz évvel ezelőtti dialektust beszélik. Az idősebbek máig azt a régi világot élik, hiedelmek, szokások tekintetében is, melyek más magyarlakta területeken már réges-rég kivesztek. Járunk majd például olyan faluban is, ahol mindmáig élő a népviselet. A moldvai szállásunk a legkeletibb csángómagyar településen, Magyarfaluban lesz, ahol magyar turisták nagyon ritkán fordulnak meg, illetve kizárólag a helyi magyar oktatás támogatói közül kerülnek ki.
Sósmezőn a szabadságharcosok sírjai és az osszárium megtekintése után lépjük át Erdély határát, és érünk Moldvába. Somoskán a Benke házaspár, Paulina és Pável várnak minket. Ők iskolán kívüli foglalkozásokat és anyanyelvi oktatást biztosítanak a helyi gyermekeknek, akik otthon bizony már románul beszélnek a szüleikkel, ám nekik is köszönhetően őseik nyelvén sem lehet eladni őket. Somoskán, és a szomszédos Klézsén az egyik legjobb nyelvi állapotot találjuk egész Moldvában. A 30-35 év felettiek még anyanyelvként beszélik a magyart. A somoskai magyar oktatásban részt vevő diákok kedveskednek nekünk szívhez szóló műsorukkal. Helyi magyar ajkú csángóknál családok várnak minket nagy szeretettel, és helyi ízekből álló finom vacsorával falusi turizmus keretein belül, Klézsén és Somoskán. A házaknál történő elszállásolás lehetőséget ad arra, hogy bele lássunk mindennapi életükbe, és alkalmunk legyen az archaikus, gyönyörű régi beszédben gyönyörködni. A családok a moldvai csángó gasztronómia legjavával kényeztetnek majd minket az itt töltött idő alatt.
A moldvai csángók területileg 3 részen élnek. Északi csángók: Románvásártól Északra, legnagyobb településük Szabófalva és Kelgyes. Déli csángók: Bákótól délre, legnagyobb településeik Bogdánfalva, Trunk, Nagypatak. Székely csángók: A Tatros, Tázló, Beszterce folyók mentén Pusztina, Magyarfalu, Szászkút, Gorzafalva, Tartos, Onyest, Bogáta stb. A moldvai csángók népzenéje önálló dialektusnak számít. Híven őrzi régi hagyományait, régi stílusú népdalaink száma jóval jelentősebb az új stílusúakhoz képest. Jellemző rá a gazdag díszítettség, szöveg és dallamfordulatokban az idegen hatás (főleg román) jelenléte. Népdalkincsük legszebb darabjai a balladák a keservesek. Tánchagyományukban is jelen van a délkelet-európai hatás;-körtáncok, lánctáncok. Nyugat-európai hatást tükröznek a páros és négyes táncok. Ritka a szóló férfitánc, amit ciganyászkának neveznek, és a csárdás, ami új keletű. Tánczenéjük is megőrizte régies jellegét. Legfontosabb hangszereik a sültü (6 lyukú furulya), a kobza (koboz), a doromb és a duda.
Az is ismertté vált, hogy az első moldvai csángó telepeket a magyar királyok hozták létre. A Szeret folyó jobb partján a XIII. században létesített határőrtelepek funkciója a tatár betörések visszaverése volt. Az északi területekre a Szamos völgyéből, a déliekre a Székelyföldről történt település. A csángók száma a következő évszázadokban történt önkéntes kivándorlással folyamatosan gyarapodott. Közöttük találtak menedéket a Dél-Magyarországról a XV. században elmenekült magyar husziták is, akiknek papjai itt fejezték be biblia- fordításukat is. A csángók lélekszámát gyarapították a Rákóczi-szabadságharc menekültjei, valamint a határőr- szolgálat, a nehéz jobbágyi sors és a nincstelenség elől kivándorló székelyek is. Levéltári dokumentumok, oklevelek tanúskodnak arról, hogy Moldvában már a XVII. századnál jóval korábban, a XIII. századtól kezdve folyamatosan éltek magyarok. Csángók sorsa A csángók asszimilálása már a XIX. század előtt elkezdődött. Ekkor azonban a szerencsétlen sorsú népcsoportot nem nemzeti, hanem vallási elnyomás sújtotta a többségtől.
A moldvai magyarok nem azt az irodalmi nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencén belüli magyarság. A városiasodással, iparosodással, civilizációs átalakulással járó új fogalmakat nem ismerik, ezek helyett főként román szavakat használnak. A magyarul beszélő csángók nyelve leginkább a nyelvújítás előtti, 18. századi magyar nyelvhez hasonlít. A moldvai csángók ajkán, régen elfeledett magyar szavak kelnek életre. Csángó népzene, tánc, viselet…. A moldvai csángók népzenéje önálló dialektusnak számít. Híven őrzi régi hagyományait, régi stílusú népdalaink száma jóval jelentősebb az új stílusúakhoz képest. Jellemző rá a gazdag díszítettség, szöveg és dallamfordulatokban az idegen hatás (főleg román) jelenléte. Népdalkincsük legszebb darabjai a balladák a keservesek. Tánchagyományukban is jelen van a délkelet-európai hatás;-körtáncok, lánctáncok. Nyugat-európai hatást tükröznek a páros és négyes táncok. Ritka a szóló férfitánc, amit ciganyászkának neveznek. Tánczenéjük is megőrizte régies jellegét.
Ez a mai időkre azt eredményezte, hogy egy végsőkig kiszolgáltatott, érdekképviselet nélkül maradt, megfélemlített tömegről beszélhetünk. A moldvai csángók ügyében reményekre jogosító változást hoztak az 1989 romániai események. A csángók hamar éltek az önszerveződés a lehetőségeivel, megalakították érdekvédelmi szervezeteiket, magyar nyelvű újság beindítását kezdeményezték, beadványokban fordultak az egyházhoz és az államhoz a magyar nyelvű vallásgyakorlás és oktatás engedélyezéséért. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy kezdeményezéseik, kérelmeik hiába állnak összhangban az európai normákkal és a román törvényekkel, azok teljesítését a helyi adminisztráció rendre elszabotálja.
00 cm, Magasság: 25. 00 cm Súly: 0. 00kg Állapot: Jó Megjegyzés: Borítója halványan maszatos. [(**125342729**)]
A Németh Pince Badacsony egyik legkisebb pincészete, Badacsony központjában található. A borászat családi alapokon nyugszik, nagypapától a gyerekekig, mindenki a bor szolgálatában áll az év egy szeletében. A pince fő büszkeségei a késői szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok, valamint az egyedülálló badacsonyi jégbor. Boraik a helyi – és országos borversenyeken egyaránt szépen szerepelnek, a család kétszer nyerte el a "Balatoni Borok Mestere" címet. Németh Pince-Rózsakő. A pince A pince teljes egészében családi keretek közt működik. A szőlőt Németh István és Attila művelik, valamint a borok előállítását, kezelését is ők végzik. Attila édesanyja, Erika a laboros, felesége, Éva pedig az üvegeket festi, mivel a borokat kézzel festett palackokban értékesítik. Az értékesítést és a marketingtevékenységet is Attila végzi. A legifjabb generáció Anna, Jázmin és kis Attila beleszülettek a családi vállalkozásba, remélik, lesz aki továbbvigye a tradíciókat. - Hirdetés - A kis családi pincészet mintegy 2 hektár szőlővel rendelkezik (növekedni nem is szeretnének), és további 4-5 hektárról vásárolnak fel szőlőt, ebből végül kb.
Népszerű úticélok még a régióban: Balatonfüred, Hévíz, Siófok, Veszprém, Zalakaros, Badacsonytomaj, Keszthely, Tihany, Fonyód, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Tapolca, Zamárdi, Zánka
Fotó: Bortriatlon "A BORTRIATLONT egyfajta személyes kapcsolaterősítőnek tekintjük, ahol évről-évre remek programok kíséretében bemutathatjuk a borainkat, és találkozhatunk a hozzánk látogató közönséggel. Ezzel is megteremtve azt az érzelmi kötődést, ami a borok szempontjából fontos kiindulópont. A szürkebarát pedig nem csak Badacsony, hanem a pincészetünk számára is az egyik legfontosabb szőlőfajta. " – mondta az Éliás Birtok tulajdonosa, Éliás Csaba, aki 2019-ben készítette első borát, és szintén ebben az évben vett részt első alkalommal a rendezvényen. A vulkanikus, meleg talajokat kedvelő szürkebarát a legenda szerint IV. Németh pince badacsony 2017. Károly német-római császár által került hazánkba 1375-ben, Badacsonyban pedig a szerzetesek honosították meg. Neve azóta összeforrt a borvidékkel és máig az egyik jellegzetes fajtája. Gondos termelői kezek alatt a könnyed száraz boroktól kezdve, a komoly és gazdag beltartalmú tételeken át, egészen az édes borokig minden szegmensben kiváló minőséget ad. Éppen ezért, sokszínűsége révén igazi érték a badacsonyi borászok számára.
A borokkal ugyan még kevésbé voltak képben (most tanulják-így megértettük őket), de később a sétány borozóiban ismét összefutottunk velük és jól elbeszélgettünk, eliszogattunk. Ennyi volt idén Badacsony, jövőre ismét megyünk. BeA