A fiatalabb generáció közül a Republic és a Cotton Club Singers is énekelte műveit. Payer András legnépszerűbb és legkedveltebb szerzeményei: Találkozás, Gedeon bácsi, Könnyek nélkül Ó, egy Alfa Romeo, Isten veled szomorúság, Nem születtem grófnak, Annyi arc ismerős, Felmegyek hozzád, Még egyszer, Almát eszem, Nincsen olyan ember. Élete során több színdarabhoz is írt zenét Payer, valamint kollégáival kortárs magyar költők verseit zenésítette meg. Payer András 1991-ben Zsámbékra költözött és vállalkozásba kezdett, de nagysikerű szerzeményeit nem felejtette el a közönség, és még halála előtt is fellépett velük. Tehetségét az ország és a szakma is elismerte, 1999-ben eMeRTon életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét kapta meg.
Édes élet - Payer András - 1970 - YouTube
Az együttesek közül az 1960-as és 1970-es években az Omega, az Illés, a Bergendy együttes, valamint a Magyar Rádió Big Bandje is műsorán tartotta a Payer-dalokat, akárcsak később a fiatalabb generáció együttesei (Cotton Club Singers, Republic). Legnépszerűbb szerzeményei: Ó, egy Alfa Romeo, Annyi arc ismerős, Találkozás, Gedeon bácsi, Könnyek nélkül, Felmegyek hozzád, Még egyszer, Almát eszem, Nincsen olyan ember, Isten veled szomorúság, Nem születtem grófnak. Más szerzőtől ő vitte sikerre a Minden jót, Mónika! című számot. Az annyi arc ismerős című életműkiadványa 45 esztendő dalterméséből mintegy 90 felvételét tartalmazza. Számos színdarabhoz írt zenét, valamint a legkitűnőbb magyar dzsessz-rock zenészekkel kortárs mai magyar költők verseit is megzenésítette. Payer András 1991-től Zsámbékon élt, ahol vállalkozásba kezdett. Halála előtt is fellépett, régi slágerei ma is sikert aratnak. 1999-ben megkapta az eMeRTon életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Támogassa az -ot Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a "kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót.
Az együttesek közül az 1960-as és 1970-es években az Omega, az Illés, a Bergendy együttes, valamint a Magyar Rádió Big Bandje is műsorán tartotta a Payer-dalokat, akárcsak később a fiatalabb generáció együttesei (Cotton Club Singers, Republic). Legnépszerűbb szerzeményei: Ó, egy Alfa Romeo, Annyi arc ismerős, Találkozás, Gedeon bácsi, Könnyek nélkül, Felmegyek hozzád, Még egyszer, Almát eszem, Nincsen olyan ember, Isten veled szomorúság, Nem születtem grófnak. Más szerzőtől ő vitte sikerre a Minden jót, Mónika! című számot. Az annyi arc ismerős című életműkiadványa 45 esztendő dalterméséből mintegy 90 felvételét tartalmazza. Számos színdarabhoz írt zenét, valamint a legkitűnőbb magyar dzsessz-rock zenészekkel kortárs mai magyar költők verseit is megzenésítette. Payer András 1991-től Zsámbékon élt, ahol vállalkozásba kezdett. Halála előtt is fellépett, régi slágerei ma is sikert aratnak. 1999-ben megkapta az eMeRTon életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. ()
Elhunyt a Szomszédok Géza bácsija » Fotó: MTI/Ilovszky Béla
Vízparti lazulás - ezek Budapest legszebb tavai Feneketlen tó legmélyebb pont à marcq Gyékényes Feneketlen tó legmélyebb pont a mousson Különben is, az "idefent" sokkal kacifántosabb képet mutat. Azt a több száz köbméteres lepusztult sitthalmot, ami szembejön velünk, egykor a Budai Parkszínpadnak hívták, és fénykorában a szórakoztatóipar teljes termékskálájával kedveskedtek benne. Nekünk például a Mojszejev együttest és a Hobo Blues Bandet is volt szerencsénk megtekinteni a 20. század derekán, mert akkoriban az járt a fejünkben, hogy a változatosság gyönyörködtet. Vélhetően ugyanezt gondolta a tóparti étterem tulajdonosa is, amikor a rendszerváltás előtt még Parknak mondott zenés-táncos szórakozóhely helyére tengerparti hangulatot álmodott. A Hemingway elnevezés természetesen az öreg halászra utal, a hajópadlós, fonott székes, tengeri állatokkal dekorált helyiség pedig olyan, mint egy luxusbárka St. Tropez környékéről. A személyzet profi, a teríték kifogástalan, s mindennek tetejébe tökéletes a kilátás a tóra.
Különben is, az "idefent" sokkal kacifántosabb képet mutat. Azt a több száz köbméteres lepusztult sitthalmot, ami szembejön velünk, egykor a Budai Parkszínpadnak hívták, és fénykorában a szórakoztatóipar teljes termékskálájával kedveskedtek benne. Nekünk például a Mojszejev együttest és a Hobo Blues Bandet is volt szerencsénk megtekinteni a 20. század derekán, mert akkoriban az járt a fejünkben, hogy a változatosság gyönyörködtet. Vélhetően ugyanezt gondolta a tóparti étterem tulajdonosa is, amikor a rendszerváltás előtt még Parknak mondott zenés-táncos szórakozóhely helyére tengerparti hangulatot álmodott. A Hemingway elnevezés természetesen az öreg halászra utal, a hajópadlós, fonott székes, tengeri állatokkal dekorált helyiség pedig olyan, mint egy luxusbárka St. Tropez környékéről. A személyzet profi, a teríték kifogástalan, s mindennek tetejébe tökéletes a kilátás a tóra. Kár, hogy a mediterrán illúziót jócskán megtépázza, hogy a távolban fehér vitorla helyett csupán a 19-es villamos araszol.
Az egyik egy nagy átmérőjű beszakadás volt, amiben erős vízbeáramlást, azaz szívást találtunk, a másik egy teljesen kerek lyuk volt, amibe szintén volt beszívás- beáramlás. A vizet megfestve a zöld víz egy óra alatt megjelent az Anna-forrásban. Az összefüggés egyértelmű volt. A szennyezést pedig a tófenék humuszos iszapja, döglött halakkal is megspékelve jelentette. Még egy adalék: a II világháborúban a Palotaszálló hadikórház volt, és az amputált végtagokat éppen a tónak ebbe a sarkába dobálták be. Egyébként a merüléseket erős külső hallójárat gyulladással fejeztem be. Érdekes módon a szennyezést láthatatlanná tette az a jelenség, hogy a tó egyébként zavaros vize, a fenék fölött 1-2 méteres rétegben szép tiszta. Ez annak köszönhető, hogy a tófenéken a régi források működnek, és a tiszta-hideg karsztvíz a tó alján marad, és nem keveredik a Garadna zavarosabb vizével. A víznyelők és a víz alatti műtárgyak pontos topográfiai felmérését jégen végeztük, így a víz alatt megtalált objektumokat a jégen alulról megjelölve a jég felszínén teodolittal pontosan bemérhettük.