Május elsejéhez mindemellett hozzátartoztak a mulatságok és a jellegzetes finomságok is: a majálisok, a vurstli, a vattacukor, a sült kolbász vagy éppen a virsli. A kötelező felvonulások után az emberek a szabadban lazítottak. Május 1 munkaszüneti nap Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának "a munka ünnepe" elnevezése maradt meg. Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep május 1, azaz munkaszüneti nap, a boltok zárva vannak (kivéve éjjelnappali, benzinkút virágbolt stb. ) Hol ünneplik még a munka ünnepét? A világ legtöbb országában ünneplik ezt a napot, de például az USA-ban és Kanadában nem májusban, hanem szeptember első hétfőjén van. forrás: Wikipedia Filmek május 1-ről Csocsó, avagy éljen május 1-je Mákosrétes További ünnepek május 1-én 1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.
Május 1-je a munka ünnepe, mivel a munka tisztelete megkérdőjelezhetetlen - írta a pénzügyminiszter szombaton, a Facebookon közzétett bejegyzésében. Varga Mihály hangsúlyozta, több magyar baloldali párt a feltétel, vagyis a munka nélküli alapjövedelem "hamis ígéretével" próbál évek óta politikai hasznot szerezni. Ennek lényege, hogy egy ország minden polgára jogosult lenne egy rendszeres pénzösszegre függetlenül életkorától, családi állapotától vagy munkaerőpiaci helyzetétől - fejtette ki. Kiemelte, a baloldal ezen "csodaszerrel" kapcsolatban keveset beszél arról, hogy az állam az adók jelentős mértékű megemelésével, a családtámogatások visszaszorításával tudná előteremteni a munka nélküli jövedelemhez szükséges forrásokat. "Vagy, ami ennél is rosszabb, hitelekből fizetnék, ami az államadósság egekbe szökésével járna" - tette hozzá a tárcavezető. Varga Mihály szerint az igazságosság kérdését is felveti, hogy a jól hangzó ingyen pénzért, amelyet valaki alanyi jogon megkapna az államtól, valaki másnak meg kell dolgoznia.
Május 1-je: A szerelem és a termékenység ünnepe Szerelmetes népszokások, az Isten és Istennő násza, termékenység ünnep és érdekességek, kedves hagyományok…ezekről és az időszak rózsa illatú ÉletSzerelméről szól írásom 🙂 A munka ünnepén túl, május 1-je a szerelem ünnepe is! Gondolj csak bele, a magyar népi hagyományok szerint ilyenkor májusfát állítottak a legények annak a lánynak, akinek a szívét szerették volna elnyerni. A májusfa-állítással adta tudtára a legény, hogy mely lánynak udvarol vagy szeretne udvarolni. Azaz a májusfa egyfajta szerelem-vallomás! Népszokások, az Isten és Istennő násza, termékenység ünnep és érdekességek, kedves hagyományok…ezekről szól a mai bejegyzésem:) A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa-állítás szokását is. A májusfa más népi nevei: hajnalfa, jakabfa vagy májfa. Májusfa állítás falun máig élő hagyomány A májusfa-állítás az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye vagy nyárfa (a magassága miatt! )
2015. május 1. 08:53 Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak.
Mi köze mindehhez a kereszténységnek? A fentebb leírtakhoz igazából semmi. Május elsejéhez viszont van köze: a keresztény egyház ezen a napon ünnepli Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét. József Jézus nevelőapja volt, foglalkozását tekintve ács, így az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, tehát a "két kezi munkából élők" tekintik patrónusuknak. A kereszténység előtti időkből is lehet Május Elsejei kapcsolatokat találni: pogány hagyományok szerint Május eleje (így Május elseje) a megújulás és új kezdetek ideje, az az időpont, amikor érdemes új dolgokba belekezdeni. Összefoglalva tehát, egy több évszazadra visszanyúló múltnak, és egy több évtizedik tartó küzdelemnek, tüntetések és sztrájkok sorozatának köszönhető, hogy idén hosszúhétvégét kaptunk, és hogy Május első napján mindig otthon maradhatunk munka helyett. (Ha pedig esetleg ezen a napon is dolgoznod kell – mert ugye, munkától függően nem mindenkinek jár a pihenés -, akkor kitartást! )
1776 – Adam Weishaupt megalapítja az Illuminátus rendet. 1891 – Orosházán a csendőrség belelő a munkásegylet bezárása ellen tüntető tömegbe. 1903 – Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása. 1904 – Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja. 1944 – Vitéz Heppes Aladár repülő őrnagy parancsnoksága alatt – a korábbi 2/1. kolozsvári, az 1/1. szolnoki és 5/3. mátyásföldi vadászrepülő-századokból – létrehozzák a Magyar királyi 101/I. honi vadászrepülő-osztályt. 1960 – A szovjet légvédelem lelő egy U–2 -es típusú amerikai felderítő repülőgépet a Szovjetunió fölött. 2004 – Ciprus (ill. de facto annak csak déli része, a Ciprusi Köztársaság, a törökök által megszállt Észak-Ciprusi Török Köztársaság nélkül), Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakoznak az Európai Unióhoz, mely így 25 tagúvá bővül. 2007 – Az iraki belügyminisztérium nyilvánosságra hozza, hogy belharcok során lelőtték az al-Káida iraki vezetőjét ( Abu Ajjub al-Maszrit) a fővárostól északra fekvő térségben.
Magyar Földrajzi Társaság Dél-dunántúli Osztály A 2022-ben immár 150 éves Magyar Földrajzi Társaság a világ legnagyobb múltú földrajzi társaságai és a legrégibb hazai tudományos társaságok közé tartozik. A Hunfalvy János által alapított MFT – ma is vallott – célja: "a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránt érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani. " A második világháborút követően 1949-1952 között a Társaság működését szüneteltették, azonban ezt követően újjáéledt és elkezdtek megalakulni az első területi osztályok (1953: Pécsi Osztály, Szegedi Osztály), majd 1954-ben a Pécsi Osztály átalakulásával jött létre a Dél-dunántúli Osztály. Két évvel később a Társaságot felvették a Nemzetközi Földrajzi Unióba. 1971-ben pedig már Budapesten tartották az Nemzetközi Földrajzi Unió Európai Regionális Konferenciáját. A Dél-dunántúli Osztály tisztújításán 2021. novemberétől az elnöki posztot Dr. Csapó János, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Karának oktatója tölti be, a titkári feladatokat pedig Száraz Tamás gimnáziumi mestertanár, PTE Gyakorlós Általános és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziumának tanára látja el.
A Magyar Földrajzi Társaság gazdag programkínálatában is kiemelt helyet foglal el az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő Vándorgyűlés. Az idei, sorrendben 70. Vándorgyűlésnek Sopron adott otthont, a helyszín a Széchenyi István Gimnázium volt. 2016 után – idén második alkalommal – a Magyar Földrajzi Társaság rendezvényére a Magyar Földrajzi Napok keretében augusztus 25–27. között került sor. A Vándorgyűlés tudományos ülésszakának előadásait, amelyek témái a határmentiség köré szerveződtek, augusztus 26-án délelőtt hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadásokban a határmenti térség tájváltozásairól, környezeti problémáiról és turisztikai jelentőségéről hangzottak el elemzések. Ezt követően zajlott le a Társaság 141. tisztújító Közgyűlése. A tagság meghallgatta a Magyar Földrajzi Társaság 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, majd a tisztújító szavazásra és a kitüntetések táadására került sor. A rendezvénynek helyet adó Széchenyi István Gimnázium felújított épülete. Forrás.
Az út is melyet bemutat és a szerző is, aki bemutatja különleges és lenyűgöző. Almásy László "Autóval Szudánba" című műve, egy Afrikai autós utazás és vadászat krónikája, … A mennyei birodalomnak története A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat második köteteként 1902-ben jelent meg, Lóczy Lajos, "A mennyei birodalomnak története" című műve. A kötet kimondottan ritka, nehezen beszerezhető a gyűjtők számára. A mű Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában 288 oldal terjedelemben jelent meg. Gyűjteményemben egy képes borítójú kötet található, amely mint… A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára A jelenlegi bejegyzés nem egy különálló kötetet mutat be (ahogy eddig azt megszoktátok az ELBIDA projektben), hanem egy könyvsorozatról szól, amelyről nehéz elfogulatlanul írnom. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára (MFTK) sorozat az, amely egy életre az antik útleírások rabjává tett. A 2. bejegyzésben bemutatott Stanley mű dicsekedhet az "első" jelzővel, míg a MFTK sorozat tagjait… A fáráok országában Erődi Béla királyi tanácsos, tankerületi királyi főigazgató, a Ferencz-József nevelő-intézet ideiglenes kormányzója több művével fog szerepelni az ELBIDA projektben.
Átdolgozta dr. Thirring Gusztáv. Számos képpel és két térképpel. (220 l. ) (1902. ) II. Lóczy Lajos. A mennyei birodalom története. 58 képpel és 7 történeti térképpel. (288 l. ) III. Chun Károly. Mélytengerek világa. Szilády Zoltán. 73 képpel és 15 melléklttel. (280 l. ) 1903. IV–V. Savójai Lajos Amádé. Az »Észak csillaga« a északi sarktengeren. 1899–1900. Számos képpel és térképpel. Olaszból fordította dr. Darvai Móric. 2 kötet. 207 képpel, 24 melléklettel, 2 panorámával és 3 térképpel. (IV, 196, 176 l. ) 1904. VI. Festetics Rudolf gr. Emberevők között. Nyolc évi csendes-oceáni hajózás a »Tolna« yachton. 55 képpel és 1 térképpel. Franciából fordította Sárosi Bella. (278 l. ) 1905. VII–VIII. Ázsia szivében. Tizezer kilométernyi úttalan utazás. Képekkel és térképekkel. (237 l. és 1 térkép, 298 l. ) 1906. IX. Gubányi Károly. Öt év Mandzsuországban. 88 képpel. (VII, 324 l. ) X. Stein Aurél. Homokba temetett városok. Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben. Angolból átdolgozta Halász Gyula.