A sikeres felkészülést bőséges hanganyag segíti, amely CD-mellékleten és online egyaránt hozzáférhető. A szóbeli vizsga hanganyaga valós vizsgahelyzetet idéz: a bevezető utasítás, a szövegek ismétlése, a köztük levő szünetek mind pontosan követik a vizsgán alkalmazott eljárást. Angol tematikus szószedetek (Telc, Origo, BME, ECL). A könyv tartalma Az írásbeli vizsgához: részletes tájékoztatás az írásbeli és szóbeli vizsgáról, rengeteg hasznos tanáccsal, 15 teljes írásbeli feladatsor, valamennyi feladat megoldókulcsa, benne 15 mintafordítás németről magyarra, 30 mintalevél, valamint 15 véleménykifejtő blogbejegyzés. A szóbeli vizsgához: 15 beszédértésteszt, valamennyi feladat megoldókulcsa, a hanganyag szövegének átirata, CD, amely mp3 formátumban tartalmazza a beszédértésteszt teljes hanganyagát. ONLINE TERMÉKTÁMOGATÁS AJÁNLOTT KIADVÁNYAINK A szóbelire való még alaposabb felkészüléshez: Boda Helga, Jana Hensch, Marika Liske, Veronika Weber: 1000 Fragen 1000 Antworten. Német középfok (Lexika Kiadó 2019, rendelési kód: LX-0111-1) Becze Eva: Társalgás, szituációk, képleírások és hallás utáni szövegértés németül (Lexika Kiadó 2012, rendelési kód: LX-0040) – Hanganyaggal Az írásbelire való felkészüléshez: Babári Ernő, Babári Ernőné: Magánlevelezés, hivatalos és üzleti levélírás németül Alapfok, középfok, felsőfok (Lexika Kiadó 2018, rendelési kód: LX-0170-1) A könyvhöz tartozó hanganyag a könyv termékoldalán a " Letölthető anyagok " fül alatt érhető el személyes regisztráció és bejelentkezés után.
Nyelviskolánál és nyelvtanulási módszereknél már csak nyelvvizsgából van nagyobb választék a piacon, ami komoly fejtörést okozhat, ha nincs határozott elképzelésed arról, hogy melyiket válaszd. Ezért egy 5 részes cikksorozatot szentelünk a témának, amiben párosával sorra vesszük a legnépszerűbb hazai és nemzetközi nyelvvizsgákat (típusfeladatok, elvárások, kinek javasoljuk, mikor hasznos stb. ), hogy megkönnyítsük a döntést. Az első részben két népszerű nyelvvizsga, az Origó és az Euro kerül terítékre. Fogyaszd egészséggel! Origó nyelvvizsga – a magyar nyelvvizsgák ősanyja Az Origó, alias "Rigó utcai" nyelvvizsga sokáig "A Nyelvvizsga" volt (máshol nem is lehetett nyelvvizsgázni az országban), és jelenleg is az egyik legnépszerűbb. Origo - Hatos és Társa Nyelviskola. Ennek egyik oka, hogy a tanárok idősebb generációja általában azt Origót ismeri és ezért ezt is ajánlja a diákjainak, másrészt országszerte majdnem 90 vizsgahely van – így pl. a vidéki nyelvvizsgázók egy jelentős része egyszerűen kényelemből választja. Ez a régebben rettegett nyelvvizsga kifejezetten az előnyére változott az elmúlt években.
Az ELTE ONYC az ALTE (Európai Nyelvvizsgáztatók Szövetsége) rendes tagja és elfogadja az ALTE által meghatározott kommunikatív kompetencia-felfogást, ami viszont az ET "Közös európai nyelvtanulási és nyelvvizsgáztatási keretrendszer"-ére támaszkodik.
Szűz Mária és a Kis Jézus, a csíksomlyói kegyszobor Forrás: Csíksomlyó jellege és jelentősége magyar viszonylatban mindenképpen kiemelkedő – írja Mohay Tamás néprajzkutató " A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás " című könyvében, amely több szempont szerint foglalja össze a búcsújáróhely történetét, egyben feldolgozza és kritikailag értékeli a vonatkozó forrásokat. A kutató szerint a csíksomlyói búcsújárás egyediségét több történelmi körülmény adja: " hatodfélszáz éves, megszakítatlanul fennálló ferences kolostora; azzá teszi az egyik legrégibb, magyar kegyhelynek szóló pápai búcsúkiváltság 1444-ből, csaknem ötszáz éves, kiemelkedő vallási és művészi értékű Mária-szobra, nemkülönben a ferencesek által alapított, fenntartott intézmények és kezdeményezések sora, mint az iskola, a színjátszás, a könyvtár, a vallásos társulatok, a nyomda, a könyvek, kiadványok sokasága ". Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe. Egészen a 15. századig nyúlik vissza a búcsújárás eredete A források szerint Csíksomlyót már a középkorban is Mária-kegyhelyként tartották számon.
() A könyvet bemutatja a szerző és fr. Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom–pápai kisbazilika igazgatója. Mohay Tamás etnográfus–szociológus 1959-ben született. Jelenleg az ELTE BTK Néprajz Intézet Tárgyi Néprajzi Tanszékének munkatársa, egyetemi docens, a néprajztudomány kandidátusa, az MTA doktora. (A szerzőről további részletek a honlapon olvashatók. ) Borsodi L. László ferences sajtóreferens
Könyvünk a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás múltjáról szól, elsősorban néprajzi-antropológiai nézőpontból. Átfogó és részletes képet ad a pünkösdi búcsújárás évszázadokat átívelő történetének a kezdetektől 1949-ig tartó hagyományos szakaszáról. Attól kezdve a tilalmak negyven évre szinte "bezárták" a magánájtatosságok körébe a búcsújárást, de a diktatúra bukása után annak látványos újjáéledésére került sor. A könyv sok éves munka eredménye, a szakirodalomban a téma első összefoglalása. Forrásként főként régi írások szolgáltak: adatközlések és levéltári iratok mellett jelentős szerepet kapott az 1850 és 1949 közötti sajtó, tucatnyi újság számos évfolyamának jórészt ismeretlen cikke. A kötetet csaknem 120 egykorú fénykép illusztrálja, nagyobb részük eddig közöletlen volt, archívumokból származik. Mohay Tamás - 365 idézet • Idézetek minden témában. Az eredmények számos ponton új megvilágításba helyezik eddigi ismereteinket a csíksomlyói búcsújárásról. A szerző, Mohay Tamás (1959) néprajzkutató, az ELTE BTK Néprajzi Intézetében a Tárgyi Néprajzi Tanszék egyetemi docense.
1959 és 1972 között a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1972 és 1984 között a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola karnagya és énektanára volt. 1984-től 1996-ig a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán (ma: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác), továbbá 1990-től 2002-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE-TFK) Zenei Tanszékén tanított kórusmódszertant és karvezetést. Közben 1998-1999-ben énektanár a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, majd 2002-től 2006-ig óraadó tanár a Zeneakadémia Budapesti Tanárképző Intézetében. 1961-től 1983-ig a Zeneművészeti Főiskola gyakorló vezető tanáraként karvezetés szakos hallgatók tanítási gyakorlatait vezette a Szilágyi Gimnáziumban és a Marczibányi téri Ének-Zenei Általános Iskolában. Ezekben az évtizedekben külföldről számos országból látogatták óráit muzsikusok, énektanárok és karvezetők, hogy a Kodály-módszert tanulmányozzák. 1959 novemberében megalapította a Szilágyi Erzsébet Női Kart, melynek a kétezres évekig karnagya volt.
A székelyek a végletekig ragaszkodtak ősi jogszokásaikhoz, törvényeikhez, adómentességükhöz és szabadságjogaikhoz, amelyeket Ferdinánd uralmáig az összes magyar király elismert. A nyomásnak engedő I. Ferdinánd 1554. április 26-án kiadta azt az oklevelet, amellyel megerősítette a székelyek korábban több magyar király által is elismert szabadságjogait. Habsburg I. Ferdinánd egykorú rézmetszésű portréja, 1560 körül Forrás: Wikimedia Commons/Martin Rota A továbbra is elégedetlen székelyek két évvel később visszahívták a korában lemondásra kényszerített II. János (János Zsigmond) magyar királyt, akit az Oszmán Birodalom, valamint Franciaország és Lengyelország is támogatott. Akkor ez tűnt számukra a legjobb lépésnek.. Nem tudni, hogy valóság vagy mítosz-e a hargitai csata elbeszélése János Zsigmond az 1560-as években bevezette a székelyek adózási kötelezettségét, ami miatt 1562-ben felkelés tört ki. A lázadást a fejedelem hadai véresen leverték, a székelyeket pedig a fejedelem jobbágyaivá tették.