A munkaidőkeret lényege, hogy teret ad a munkáltatónak, hogy a munkaidő beosztását egy előre meghatározott időtartamban, rugalmasan oszthatja be. Ezzel tervezhető az optimális munkaidő beosztás és a szabályok betartásával elkerülhető a rendkívüli munkavégzés. Ebben az írásban a munkaidőkeret legfontosabb szabályait gyűjtöttem össze a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján. A munkaidőkeret tartama A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, helyben szokásos módon. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet. Ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a munkaidőkeret tartama a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet.
A munkavállalónak alig-alig van beleszólása a munkaidő szabályozásába, inkább a törvényi rendelkezések korlátozzák a munkáltatót. Az EU irányelve 48 óránál több heti munkát nem engedélyez, nálunk a napi nyolc óra és a heti 40 óra a határ. Az EU tagországaihoz képest egyébként a magyarok sokat dolgoznak. Dr. Sipos Márta munkajogászt kérdeztük a munkaidő kiadásának alapjairól. Hol találhatóak pontosan a munkaidő szabályozásának törvényi rendelkezései, és mennyit lehet maximálisan dolgoztatni? A magyar szabályozás a Munka törvénykönyve 117. § (1) bekezdése a 93/104/EGK európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja az egyes fogalmakat, melyek nagymértékben segítik a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó előírások alkalmazását. Magyarországon a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó korábbi szabályok teljes mértékű átdolgozását igényelte a munkaidő szervezésére irányadó 93/104/EGK irányelv azon rendelkezéseinek figyelembe vétele, amely szerint a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, és ebbe a túlmunkát is be kell számítani.
6. 1. 4. A munkaidő beosztása 6. A munkaidő beosztására vonatkozó általános rendelkezések A munkaidő beosztását alapvetően három körülmény határozza meg. Egyfelől a munkaidő mértéke, másfelől a munkaidő beosztására vonatkozó szabályok, harmadrészt pedig a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések. A munkaidő-beosztás szabályait (a munkarendet) a munkáltató állapítja meg, de természetesen a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés is tartalmazhat e körben kikötéseket. Ez utóbbi esetekben a munkarend módosítása is csak a felek megállapodásán vagy a kollektív szerződés módosításán alapulhat. Az Mt. 264. § (2) bekezdés j) pontja értelmében a munkáltatónak a munkarendet az üzemi tanáccsal véleményeztetnie kell. E kötelezettség értelemszerűen a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkarendre vonatkozik. Az általános munkarendben a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. 97. § (3) bekezdése értelmében ettől eltérő munkaidő-beosztásra csak munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén kerülhet sor.
A korábbi Mt. vonatkozó rendelkezéseitől lényegese eltérés, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál az előzőekben említetteknél hosszabb napi vagy heti munkaidőt a felek kifejezett írásbeli megállapodása (az un. opt out) alapján rendelhet csak el a munkáltató, összhangban a 203/88/EK irányelv 6. és 22. cikkében foglaltakkal. E megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A felmondási jog gyakorlása miatt a munkavállalót hátrány nem érheti (203/88/EK irányelv 22. cikk). Kérdéses, hogy ez utóbbi rendelkezés kizárja-e a szóban lévő megállapodás megkötésének, mint alkalmazási feltételnek az előírását. Egyéb esetben a munkaidőt a munkáltató osztja be, az Mt. § (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott előírások szerint. Fontos A napi, illetve a heti munkaidő tartamára vonatkozó, előzőekben ismertetett rendelkezésektől az általános szabály szerint a felek megállapodása, továbbá különös szabály [Mt.
Pihenőnapra vonatkozó szabályok A munkaidőkeret időtartamában átlag heti két pihenőnapot (heti pihenőnap), vagy 48 óra pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, vagyis összevonhatók, illetve el lehet térni az alapvető szabályozástól, az alábbiak figyelembevételével: Hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani és legalább egy pihenőnapnak minden hónapban vasárnapra kell esnie. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A heti pihenőnapot legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni A munkaidőkeretben történő munkavégzés elszámolása A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni, vagyis meg kell nézni, nem dolgozott-e többet, mint a kötelező óraszám.
Így pl. a munkáltató, ha tevékenysége indokolja, a teljes munkaidős munkavállaló munkaidejét pl. napi 12 órában is beoszthatja 5 napon keresztül anélkül, hogy rendkívüli munkavégzés keletkezne. Természetesen az így teljesített többletórákat, esetleg pihenőnapokat a munkaidő-keretben kompenzálni kell a munkavállaló részére, egyéb esetben a rendkívüli munkavégzés szabályait kell alkalmazni. Munkaidő-keret esetén is be kell tartani a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkáltató azonban heti pihenőnapokat, illetve a heti pihenőidőt egyenlőtlenül is beoszthatja, de havonta legalább egy pihenőnapot, vagy a heti pihenőidőt vasárnapra kell beosztani. A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy pihenőnapot ki kell adni, kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos, vagy az idényjellegű tevékenység eseté pihenőidő alkalmazása estén hetente legalább 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, de a munkaidőkeret átlagában biztosítani kell a legalább 48 óra heti pihenőidőt.
Szervezeti egység Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Fogorvosi járó- és fekvőbeteg alap- és szakellátó Szolgálat Központi telefonszám +36 52 411 600 / 55552 E-mail Cím 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Épület, emelet, szobaszám Fogorvostudományi Kar épület, földszint (fogászati röntgen) Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Fogorvosi járó- és fekvőbeteg alap- és szakellátó szolgálat Fogorvostudományi Kar épület, földszint Weboldal Frissítés dátuma: 2021. Fogászati röntgen debrecen nagyerdő. 10. 26.
Fogak helyreállító kezelése, fogmegtartó beavatkozások: esztétikus tömések, gyökérkezelés, gyökértömés, fogfehérítés. Protetikai kezelések: kivehető pótlások, fix pótlások, fém-kerámia, fémmentes kerámia pótlások (cirkónium-oxid). Preventív kezelések: barázdazárás, aminfluorid kezelés.
Labodent Bt. 4028 Debrecen, Apafi u. 56 Röntgen Abban az esetben, ha a fog koronája nagymértékben károsodott, vagy konzerváló fogászati módszerekkel nem tudjuk helyreállítani, koronát készítünk. Ehhez kúpszerûen elõkészítjük a fogat, lenyomatot veszünk, mely alapján a fogtechnikai laboratóriumban elkészítik a koronát. Az elkészült fogmû sapkaszerûen beborítja a fog szájüregben található részét. Anyagát, technológiáját és funkcióját tekintve is többfajta korona létezik, ma a fémkerámia korona a legtökéletesebb megoldás. Fogászati röntgen - BrillantDentBrillantDent. Ez a korona rendelkezik egy fém vázzal, ami a stabilitást biztosítja, és erre kerül rá a porcelán leplezõ réteg, mely igen esztétikus hatást biztosít. A korona megvédi a fogat a töréstõl, színét megõrzi és tartós.
Napjainkban az orvosi rendeléseken megjelenő betegek számának drasztikus növekedésével, valamint az ezzel párhuzamosan egyre szűkülő pénzügyi lehetőségekkel az állami egészségügyi rendszer egyre nehezebben birkózik meg. A beteg-orvos találkozások ideje jelentős mértékben csökkent, ebből eredően több esetben elmarad a beteg tájékoztatása, állapotáról történő felvilágosítása és ilyen körülmények között lehetetlenné válik a megfelelő orvoslásra való törekvések többsége is. A Dentofit Egészséggalaxis magánorvosi szakrendelőben a fenti hiányosságok kiküszöbölésével célunk a kor elvárásainak megfelelő szakmai háttér biztosítása, mégis egyénre szabott, emberközpontú gyógyítás megvalósítása. Digitális röntgen | Fogászat Debrecen. A betegek gyógyítása mellett nagy hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzését szolgáló preventív ellátásra is. A hagyományos "nyugati típusú" orvoslás művelése mellett jelentős mértékben támaszkodunk a komplementer medicina, illetve alternatív gyógyászat nyújtotta lehetőségekre. A Bemer terápia, valamint az orvosi lágylézer önmagában vagy kiegészítő kezelési lehetőség formájában is igen jól alkalmazható és több éves tapasztalatunk szerint kiváló eredménnyel bír.