"Egyenes adásban" követhető a jövő növénytermesztésének fejlesztése a Millenárison Megjelent: 2022. június 8. Ehető növények magyarországon menedéket kérők helyzete. szerda Már a harmadik szüretre készülnek a tárlaton a Debreceni Egyetem Űrtáplálási Kutatócsoportjának szakemberei, akik nagyobb hozam mellett hulladékmentesen, víz- és energiatakarékosan nevelik saját nemesítésű paprikájukat. Van környezetbarát megoldása a fenyegető élelmiszerválságnak – üzenik a tudósok a június 5-i környezetvédelmi világnap apropóján. Pont fél évszázada, 1972 június 5-én kezdődött az ENSZ stockholmi környezetvédelmi világkonferenciája, a szervezet még abban az évben nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a dátumot. A célkitűzés 50 éve változatlan, csak még nagyobb a tét: felhívni a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is. A paprikatermesztés körülményeinek megváltozása és annak következményei jól szemléltetik a jelenlegi növénytermesztés problémáit és ez a zöldség az, amely sajátosságaiból adódóan segíthet megoldást találni a fenntartható élelmiszer-előállításra.
Kora tavasszal, amikor a medve előbújik a barlangjából, első útja a medvehagyma lelőhelyekhez vezet. Méregteleníti magát, azután újult erővel lát neki az esztendőnek. A medvehagyma (Allium ursinum L. ) márciusban bújik elő, megjelenését az időjárástól függően a hóborítás késleltetheti. Áprilisban növekszik a levél, májusban virágzik, és júniusban magot érlel. Ezután levelei sárgulni kezdenek, magja kihullik. Rövidesen a növény nyomtalanul eltűnik a föld felszínéről, és a talajban várja a következő tavaszt. Magyarországon a Dunántúlon árnyékos, humuszban gazdag lomblevelű erdőkben -bükkös- tölgyesekben, gyertyános- szilesekben, szurdokvölgyekben, patakok mentén, kivágott erdők maradványaként, ártereken aljnövényzetként él. Az Alföldön nem él, e tájakon sokan nem is ismerik. Levelei hasonlítanak a gyöngyvirágéra. Utóbbinak a levelei azonban világosabbak, sprődebbek, a levélnyél kemény és szögletes, gyökere tarackoló. Ehető kincsekkel csalogatják a turistákat a magyar erdők | Sokszínű vidék. A virágai fehér harangocskák, a száron szórtan helyezkednek el. Nincs fokhagyma illata és íze, tehát nem összetéveszthető a két növény.
A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között, ktoe (kilotonna olajegyenérték) a fűtési és hűtési ágazat várható teljes bruttó megújulóenergia-fogyasztása; a megújuló energiából előállított villamos energia várható teljes bruttó fogyasztása; a megújuló energiából előállított energia várható teljes felhasználása a közlekedésben hirdetés forrás: MTI Facebook Tweet Pin
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll. Megújuló energiaforrások magyarországon. Egyetlen olyan európai ország sincs, ahol megfelelő politikát alakítottak volna ki a megújuló energiaforrások – a nap- és szélenergia – minél gyorsabb elterjedése érdekében – állapítja meg friss jelentésében a berlini központú Eclareon megújuló energiás tanácsadó cég. A jelentés készítői a 27 uniós tagállamban és Nagy-Britanniában vizsgálták meg a megújulók terjedését leginkább akadályozó tényezőket, ez az első ilyen nagyszabású tanulmány a témában. Az eredmény kiábrándító. Az Európai Unió hiába mutat elkötelezettséget a klímacélok megvalósítása és az energiarendszer ehhez történő átalakítása mellett, a megújulók valódi terjedését számos akadály hátráltatja a tagállamokban – állapították meg.
Külön területet minimális mértékben igényelnek. A területeken lévő gazdasági úthálózatot (dűlőutak) használják, amely a gazdálkodás szempontjából előnyös is, hiszen az üzemmenetük miatt ezeket az utakat a gazdálkodók részére is minden időszakban elérhetővé teszik, megfelelő állapotban tartják. A mezőgazdálkodásra nincsenek káros hatással. Az élővilágra gyakorolt hatásuk jelentéktelen. A sokat emlegetett madár mortalitás elenyésző a közlekedéshez és a magasházak okozta ütközésekhez, továbbá a macskák és a mérgezések által elpusztított madarakhoz viszonyítva. Ezekhez viszonyítva 0, 02% írható a szélerőművek rovására. A napenergiánál a szél energetikai szempontból jóval előnyösebb, hiszen a szélerőművek évi 6000-6500 órában működőképesek, teljes kapacitásra vetítve hazai viszonyok között 2200-2300 órát működnek. A napenergiához viszonyítva a kiszabályozási kapacitási igényük legfeljebb 50%. Magyarországon kiemelten jelentős mennyiségben áll rendelkezésre a geotermikus energia, amelynek a világátlagnál sokkal kedvezőbb az elérhetősége, hiszen a földkéreg jóval sekélyebb, s ennek következtében a geotermális gradiens 5, 0oC/100m (a világátlag 3, 0oC/100m), de a hőáramsűrűség is közel kétszerese a világátlagnak (100mW/m2).