A romantika eszközeit úgy alkalmazta, hogy egyéni világa már a szimbolizmus előfutárának bizonyult. Ady joggal látta benne elődjét. A versről: Vajda János szerelmi lírája a fájdalmas, be nem teljesedett szerelem költészete, Ginához írott műveinek ez az elsődleges élményalapja. Vajda szerelmi költészetében újdonság az el nem múló szenvedélyes vágyakozás, a csalódás miatt érzett, fájdalom állandósága s nyílt, őszinte vállalása. A Húsz év múlva című dal zárt kompozíciójú vallomásvers, melynek fő motívuma – a később Vajda epitheton ornansává (Montblanc-ember) vált – Montblanc-kép. Mint a filozofikus művekben, ebben a költeményben is nagy nyomatékkal jelenik meg a magány, a Montblanc-kép a beszélő hangulatának, érzelmeinek (szív) és magányának is kifejezője. Fontos szerepük van a tagadásoknak s az ehhez kapcsolódó ellentétnek ("többé nem ég; / Nem bántja újabb szenvedély. ", "Azért még föl nem olvadok. " « "De néha csöndes... ").
Vajda János -Húsz év múlva - YouTube
Vajda János: Húsz év múlva (elemzés) – Jegyzetek A Húsz év múlva 1876-ban keletkezett. Ihletője Kratochwill Georgina, aki Vajda János fiatalkori, reménytelen szerelme volt. A kiegyezés-kori magyar líra egyik legjelentősebb költője az 1850-es évek vége felé szeretett bele akkori lakásadójának, egy jómódú budai cseh fodrásznak húszéves lányába. Akkoriban Vajda húszas éveinek vége felé járt, és pusztán a szépsége, kívánatossága miatt szeretett bele a magas, barna, karcsú lányba, aki szépségének tudatában magabiztos, sőt, elbizakodott, hódolóival gúnyolódó, nagyravágyó teremtés volt. Nem kellett neki a kispénzű hírlapíró, inkább a dúsgazdag magyar mágnás, a 65 éves, özvegy gróf Esterházy Mihály szeretője lett, aki Bécsben pompás házat is vett neki. A férfi halálakor a lány 29 éves volt, még mindig szép és nagyon gazdag is, Vajda számára még elérhetetlenebb. Később egy cirkuszvállalat tulajdonosnője és műlovarnője lett, de ebbe a vállalkozásába belebukott és elszegényedett. Öregkorában már nyomorgott, Bécsben egy tömegsírba temették el.
Vajda beteljesületlen szerelme önemésztő, érzéki szenvedély volt, amely hosszú éveken át tartott. Addigra a szenvedély elcsitul, a költő lehiggad. Az intenzív szenvedés helyébe tűnődő, elégikus panasz lép. (Vajda később is írni fog még Ginához verseket, pl. a Harminc év után címűt, amelyben rájátszik a Húsz év múlva című, korábbi költeményére. ) Vajda szerelmi költészetének két nagy újdonsága van a korábbi magyar szerelmi lírához képest. Nála jelenik meg a magyar irodalomban elsőként az a verstípus, amely szerelmi líra ugyan, de nem a költő jelenlegi érzelmeiről szól, hanem a már elmúlt szerelemről. Ilyen mű a Húsz év múlva is, amelyben a lírai én kb. 20 év távlatából emlékszik vissza hajdani szerelmére. (Ez a verstípus később Juhász Gyulánál jelenik meg az Anna-versekben, egyébként Juhász Gyula szerelme rendkívül hasonló volt Vajda János Gina-élményéhez. ) A hagyományos magyar szerelmi lírában a család volt az eszmény: a költők (pl. Vörösmarty, Petőfi) szerelmükben leendő hitvesüket látták.
Pesten született, 1827. május 7-én. Magyar irodalmi arcképcsarnok Apja, Vajda Endre feltehetően Kulcsár István lapszerkesztő szolgálatában állt Pesten, itt vette feleségül Veleczky Lídia szobalányt, s itt született fiuk. Rövidesen a Fejér megyei Válra költöztek, ahol az apa az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Így a költő gyermekkorát a mindig idillinek látott, községtől távoli erdészházban töltötte. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. 1847-től tisztviselőként dolgozott Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagy tehetségű fiatal írói, költői közé. Így 1848. március 15-én Vajda az események egyik vezéralakja, majd a szabadságharc idején honvéd, hadnagy. Világos után bujdosott, később büntetésül besorozták közkatonának az osztrák hadseregbe.
A téma az ember életében megjelenő nagy szerelem és annak elvesztése, ami az ifjúság elvesztésének is tükröt tart. Harmonikus szerkesztésével úgy láttatja ezt a tragédiát, mint egy elkerülhetetlen és természetes dolgot, ami szomorú is, de fagyosan kellemes.
Már is elválaszt bennünket - kezed Összekötik szivünk Enyém a soll tied a haben Neked van emlékezeted Nekem nincs az se, reményem sincs
Párjának határozottan kell vele viselkednie, mert ha ezt nem érzi, nem fogadja el az irányítást. Csak önmaga választhatja meg céljait, mástól nem fogadja el. Gyengéje, hogy mindig többet és jobbat akar, ezért hajszolja a változásokat. Ezek többnyire illúziók, melyek csalódásokat hoznak. Hajnalka becenevei Hajnalka: Hajnácska, Hajnal, Hajni, Hajnika, Hajnus, Hani
1977 – A holland KLM és az amerikai PanAm Boeing 747-es repülőgépe összeütközik a Tenerife-i repülőtér kifutópályáján. 583 ember veszíti életét. Ez a repülés történetének eddigi legsúlyosabb szerencsétlensége. Kik születettek ezen a napon? : 1591 – Jiří Třanovský cseh-szlovák író, költő, egyházi énekszerző, evangélikus lelkész, őt nevezik a "szláv Luthernek" († 1637) 1676 – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem († 1735) 1784 – Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar nyelvész, könyvtáros, a tibetológia megalapítója († 1842) 1785 – Lajos Károly francia trónörökös (XVII.