A hárommilliárd forintból létrejövő békéscsabai Munkácsy-negyed 2022 végére, 2023 elejére készül el - tette hozzá. Az alkotás az első a Munkácsy-negyedbe tervezett öt szobor közül. Forrás: MTI A múzeumba vezető lépcsőn álló szobor azért lett grandiózus, mert úgy tanulták, az életnagyságúnál egy negyeddel nagyobb méretben kell ábrázolni az embereket, ha egész alakos alkotásokról van szó. Munkácsy Mihály pedig nagyjából 185 centiméter magas volt, ezt kellett tehát 25 százalékkal megnövelni, erre jött pluszban a tíz centiméteres talapzat, valamint a cilinder magassága - nyilatkozta a műről az alkotó. Boros Péter több köztéri alkotással büszkélkedhet Miskolctól Budapesten át Felcsútig. A Pancho Arénánál neki köszönhetően jelennek meg az Aranycsapat legendás játékosainak portréi, valamint a neves építész, Makovecz Imre. Munkácsy Mihály - A rőzsehordó nő (1873) - számfestő készlet - Sólyom. Az MTK-stadion előtt, a Hungária körúton látható a Sándor Károlyt ábrázoló szobra. Az ő nevéhez kötődik Jantyik Mátyás békési mellszobra, valamint ő készítette el a békés-tarhosi zenepavilonhoz Gulyás György mellszobrát.
A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
A római hitvilág folyamatosan változott. Ahogy újabb hatások érték Rómát, úgy alakult át a kultusz is: új istenek és másfajta istenfelfogás jelent meg. Itáliában honos népek és az etruszkok hatása befolyásolta, később a görögöké is. A rómaiak ősi hitvilágát kezdetben a totemizmus jellemezte (pl. Kapitóliumi farkas). Fontos szerepet játszott az ősök tisztelete. Az etruszk korban jöttek létre az ember alakú istenek. Az eredeti latin istenek mellé az etruszkoktól átvettek újakat. Az etruszkoktól vették át a jóslás tudományát is. A görögökkel való szorosabb kapcsolat kialakulása után megkezdődött a római vallás hellenizálódása. A hasonló feladatkörű római isteneket megfeleltették a görög isteneknek. Az istenek az emberi életet irányítják és védelmezik. Az állami élet fejlődésével 3 isten emelkedett ki: Jupiter, Juno és Minerva. Görög isten Római isten Minek az istene? Zeusz Jupiter Főisten Héra Juno Házasság istene (Zeusz felesége) Aphrodité Vénusz Szépség és szerelem istennője Árész Mars Háború istene Apollón Apolló Jóslás és költészet istene Artemisz Diana Vadászat istennője Dionüszosz Bacchus Szőlőtermés, bor és mámor istene Poszeidón Neptunusz Folyók és források, árvizek és földrengések istene Athéné Minerva Bölcsesség istennője Az állam és a vallási élet – a görögökhöz hasonlóan – teljesen összefonódott.
Az antik kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a reneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak vissza a művészek. A görögökről leginkább isteneik jutnak eszünkbe. Az ókori Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze. Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt jellemző. Úgy hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaiai (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje). Gaia önmagából hívta létre Uránosz (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uaránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű oriások) és a titánok és titaniszok. Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Pozseidón, (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra (házasság istennője). Zeusz lett minden görög isten legfőbbike, és Héra férje. A mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét különböző halandó és halhatatlan nőkkel.
A görög-római hitvilág by Attila Mudri
400 Hol rendeztek a görögök versenyeket isteneik tiszteletére? A bemutatott áldozatok mellett versenyekkel is, amelyeken minden szabad görög polgár részt vehetett, ami növelte a görögség összetartozásának érzését: Apollónnak Delphoiban, Poszeidonnak Korinthoszban, Pallasz Athénénak Athénban (Panathénaia), Zeusznak Olümpiában. Kiépítették a limes-t is, védelmi okok miatt. Pannónia területén még ma is találhatóak amfiteátrumok, fürdők, utak és vízvezetékek maradványai. Milyen volt a vallás és állam viszonya a rómaiaknál? Összefonódtak: a szertartásokon való részvétel az államhoz tartozást jelentette, magistratusok végezték, a Vesta -szűzek a szent tüzet őrizték, a jósok közül az etruszkokat becsülték leginkább. Soroljon fel néhány különbséget az ókori és a mai olimpiai játékok között! A játékok kezdetben egy, később öt napig tartottak, a versenyzők meztelenül küzdöttek, a háborúban álló poliszok nem vehettek részt, nem voltak súlycsoportok, nem határoztak meg időtartamokat, a versenyek győzelemig tartottak.
(Az első feljegyzés i. e. 776-ból maradt. ) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: kezdetben csak futás, majd ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Nincsenek súlycsoportok, a küzdelmek győzelemig tartanak. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak. Kezdetben 1 napig tartott, később egy hétig, az első napon volt a megnyitó ünnepség, az áldozás az isteneknek, öt nap verseny, majd az ünnepséget lezáró kultuszesemények a 7. napon. A hellenizmus időszakára a görög istenek kiüresedtek, s a misztériumvallás vált népszerűvé. Az istenekben csalódó emberek számára a gondoktól való megszabadulást, a túlvilági hitet hirdette. A misztikus beavatási szertartások révén kerültek az istenség oltalma alá, s egyben megszabadultak az eddigi életük során elkövetett bűneiktől.
428-348) idealista filozófus, azaz a szellemi világot tekinti elsődlegesnek az anyagival szemben. Szerinte csak a fogalmak állandóak, ezek valóságosan léteznek az ideák világában, a valóság, amit látunk csak ennek árnyképe, gyenge utánzata. Államelméletében mereven több csoportra osztotta a társadalmat, s mindegyiknek megvan a feladata: bölcsek irányítanak, a harcosok védelmeznek, a dolgozók dolgoznak. Arisztotelész, Platón tanítványa és Nagy Sándor nevelője (i. 384-322), a formális logika megalkotója. Mind az anyagi, mind a szellemi világot létezőnek tartja, de az utóbbi a magasabb rendű. Államelméletében az igazságos egyeduralom, az arany középút elvét vallja. A hellenizmus korszakának legjelentősebb nézetrendszere a sztoicizmus, melynek lényege: a vágyakról való lemondás, a sors elfogadása, a családhoz való visszahúzódás. Képviselője: Zénón. Egyéb tudományok: Matematika: Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel, Euklideszi geometria. Orvostudomány: Hippokratész, a betegségek objektív magyarázatát kereste, az agy funkciójának felismerése.