Petőfi Sándor Tiszánál, Borsod Megyei Kórház | Hvg.Hu

Használati Megosztási Szerződés

Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. Petőfi sándor a tiszánál. - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! 1847.

  1. Petőfi Sándor: A Tisza Archives ⋆ Carrie Magazin
  2. Bővülő járóbeteg-ellátás a Borsod Megyei Kórházban – SzántóGráf
  3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház

Petőfi Sándor: A Tisza Archives ⋆ Carrie Magazin

Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'. Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő: benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Petőfi Sándor: A Tisza Archives ⋆ Carrie Magazin. Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be, Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása.

Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot!

A szakmai színvonalat jelzi, hogy 1973-ban az urológiai és nephrológiai osztály az országban másodikként, de sikerében elsőként vesetranszplantációkat végzett. Dr. Velkey László korát lényegesen megelőző koncepciózus szemlélettel, máig korszerűnek tekinthető szerkezettel megálmodta a Gyermekegészségügyi Központ épületét, amelyet 1976-ban át is adták a kis betegeknek. Az 1977-ben kezdődött első összevonás – a menedzsmentet is meglepve – 8 telephelyessé alakította át a kórházat, de hála a nem csituló átalakítási járványnak, 1989-ben ismét "egytelephelyessé" redukálódott az intézmény. Átmenetileg tehát az ország legnagyobb kórháza lett a Borsod megyei, és ezt követően mindig dobogós helyen szerepelt. Növelte a dolgozók megtartásához szükséges komfortfokozatot: orvos-nővérszállót létesített, könyvtárat alakított ki. Az 1970-es évek végén, 2. 486 ágyon, évente 46-48 ezer beteget látott el. Borsod megyei kórház miskolc. A 80-as éveket a visszafogott fejlesztések, de konszolidált működés jellemezte. 1988-ban történtek minőségi fejlődések, elsősorban a röntgendiagnosztika területén, forradalmi minőségi ugrást jelentett a CT és a DSA készülék beszerzése, az ultrahang diagnosztika napi gyakorlattá válása.

Bővülő Járóbeteg-Ellátás A Borsod Megyei Kórházban – Szántógráf

2016. december. 15. 22:09 A lájkolást is megtiltotta dolgozóinak a BAZ Megyei Kórház A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban dolgozóknak már évekkel ezelőtt megtiltották, hogy a közösségi oldalakon kórházi témákat osszanak meg, mostantól azonban ilyeneket lájkolni is tilos. Bővülő járóbeteg-ellátás a Borsod Megyei Kórházban – SzántóGráf. 2013. augusztus. 13. 09:10 MTI Gyorsan, egymás után haltak meg a csecsemők Miskolcon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban a harmadik csecsemőhalálozás után jeleztek, majd intézkedni kezdtek. Szócska Miklós a Kossuth Rádióban azt mondta: átnézik a térségre jellemző megbetegedési és halálozási statisztikákat, hogy szélesebb összefüggésében kezeljék a jelenséget. 2013. 05:24 Csecsemőhalálozás Miskolcon: nem zárják be a koraszülött osztályt A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem indokolt – jelentette ki Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hétfőn késő este Miskolcon, miután megbeszélést folytatott az intézményben történt koraszülött-halálesetek miatt.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház És Egyetemi Oktató Kórház

Férfi részleg, részlegvezetõ: dr. Kazacsay Ferenc fõorvos Nõi részleg, dr. Szakáczky József fõorvos Posztoperatív részleg, részlegvezetõ: dr. Gonda Géza fõorvos Kézsebészeti dr. Wirtz Ferenc adjunktus Égési dr. Tarr Sarolta adjunktus Krónikus dr. Kocsis Attila adjunktus

Öt alapító osztály fogadta a pácienseket: belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati osztály, a gyermekgyógyászati ellátást biztosító osztály kis ágyszámmal és a fül-orr-gégészeti osztály. A patológiai és laboratóriumi háttér 1962-től osztállyá szerveződött. A következő 10 évben nagyléptekkel indult el az egészségügyi intézmény a fejlődés útján. Kialakították a koraszülött osztályt és létrehozták – 1961-ben – a traumatológiai és bőrgyógyászati osztályokat. Amit napjainkban "csak idegépületnek neveznek betegeinek", ott az ideggyógyászati ellátás mellett, előbb részlegként, majd osztályként idegsebészeti egység alakult, amely bizonyítva szükségességét 1965. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. február 5-én el is végezte az első nagyműtétet. Az 1960-as években 1700 ágyon, évente 25-30 ezer fekvő beteget kezelt az intézmény. A megyei kórház második évtizedében a fejlesztések, fejlődések mellett megkezdődtek az integrációk. Új sugárterápiás épületben önálló onkoradiológiai és sugárterápiás osztály kezdte meg működését.