Mészáros Tibor, Porkoláb Gyöngyi: MAGDA, A SZABÓ színházi est egy felvonásban Előadás időtartama: 70 perc Ki volt Szabó Magda valójában? Írónő, nő, feleség, szerelmes asszony. Aki rajongó boldogsággal élte életét férje, a szintén író Szobotka Tibor oldalán. Ki is volt ez a hányattatott sorsú férj, akihez annak halála után is leveleket, naplókat írt? Kik voltak ők, az író házaspár, akiknek az írás volt az életük, de a hírnév csak egyiküket "üldözte"? Ki volt e furcsa Rómeó és Júlia, akik feltételek nélküli szerelmük ellenére gyermektelenül élték le életüket? A sors döntött, amikor elvette az esélyt? Vagy mégis inkább ők akarták így? Lehetett-e teljes az életük, vagy épp így lett teljes, "csak" együtt, mindörökké? Megannyi kérdés, melyek mindenki életében előfordulnak, legyen szó párkapcsolatról, a karrierről, gyermekvállalásról, az élet határkérdéseiről. S míg a válaszokat kutatjuk, addig feltárul két regényes életút, egy nagy találkozás. És új ismerőssé válik Szabó Magda, az Ember. Az előadás egy egészen izgalmas nézőponton keresztül vezeti a nézőt.
Szabó Magda író, költő és műfordító születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Annyi titkom maradt... címmel kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban, (PIM) Budapesten. Szabó Magda könyvei egytől egyig kincsesládák, az Ókút mélyén, Az ajtó mögött vagy Abigél szobra alatt, a Régimódi történet ben sokkal több titok rejlik, mint bárhol máshol talán a magyar irodalom lapjain – méltatta a 2007-ben elhunyt szerzőt Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hozzáfűzte: Szabó Magda könyveinek és olvasóinak élt, új korszakot teremtett a magyar irodalomban. Műveinek megfilmesített változatait az is ismerte, aki egyáltalán nem olvas. Bár a kétkötetesre tervezett Für Elise című önéletrajzi regényének második része már nem születhetett meg, az irodalomtörténészek szerint életműve így is teljes, kerek egész. A befejezetlenség érzetét csupán Szabó Magdára jellemző derűs életenergia, a belső szellem, a lelki gazdagság, a kifogyhatatlan mondanivaló jelenlétének hiánya keltheti – emelte ki Hoppál Péter.
Debrecen – Szabó Magda születésének századik évfordulójára nyitott emlékház és kiállítás az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának épületében található. A kiállítás alapja Szabó Magda hagyatéka, de megtalálható benne egy emlékkert és egy virtuális kút is. A koncepció az egykori cívisváros világát nyitja meg a látogató előtt, hogy milyennek látta Debrecent Szabó Magda. Számos kézirat és egyéb tárgyi emlék is gyarapítja a gyűjteményt, melyek 1-1 darabja az írónő regényeiben is felbukkan. A tárlat egyik kuriózuma az Emlékezet Kertje: Szabó Magda írásaiból kigyűjtötték azokat a növényeket, amelyek kifejezetten az illatukkal, színükkel embereket, helyeket idéznek meg. Múzeumpedagógiai foglalkozás, tárlatvezetés igényelhető! További információ:
KIÁLLÍTÁS Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben július 11-én 16 órakor "szorítom élő neszeit a világnak" – Szabó Magda színháza címmel nyílik kiállítás. A tárlatot Lengyel György rendező nyitja meg. Szabó Magda vallomása szerint színműírói pályája dédapja, Várady-Szabó Lajos vászonkereskedéséből indult. A bolt bezárása és a napi házi istentiszteletet után "mindenkinek át kellett öltöznie a korai vacsorához, mert megkezdődött vagy egy felolvasó este, vagy valami amatőr színházi produkció, vagy házikoncert". (Film, Színház, Muzsika, 1983. november 5. ) Szabó Magda első színdarabját Disznótor című regényéből írta – a Kígyómarás t a Jókai Színház mutatta be 1960-ban. Az 1970-es, 1980-as években történelmi drámáival – Kiálts, város! (1973), Az a szép, fényes nap (1976), A meráni fiú (1980), A csata (1982), Béla király (1983) aratott sikert. A Madách Színházban 1977-től évekig játszották a Régimódi történet című családregényéből készített színpadi adaptációját. Eredeti művei mellett gyerekkönyvéből bábdarab – Tündér Lala, 1969 –, regényeiből zenés és prózai színpadi művek – Az ajtó, 2005, Abigél, 2008, Bárány Boldizsár, 2010 – születtek.
A Pimmédia oldalon ritka hangfelvételeket találunk: a Digitális Irodalmi Akadémia biztosította keretek közt az alkotók tolmácsolják műveiket. Hallgassuk meg Babits Mihály előadásában az Esti kérdés című versét, vagy fedezzük fel azt, hogyan emlékezik vissza Kocsis Zoltán Pilinszkyvel való megismerkedésükre. Kapcsolódó "Ő maga a rock and roll. Örök és közös nevező" A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás kurátorainak munkája irigylésre méltó: a tárlatra készülve hivatalból olvasták az írónő műveit. Emellett átnézték a hagyatékokban fellelhető iratokat, felkeresték az írónő keresztfiát és felvették a kapcsolatot a debreceni gimnáziumával. Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is. "Arany is emberből volt, nagyon sokféle emberből" Szorgos hivatalnok vagy a nemzet költője? Az idén 200 éve született Arany Jánosnak szentelt kiállításra a költő számos eredeti kézirata és személyes tárgya érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM).
Végül mégis összeáll a kép, de előbb még Az ajtó Emerencének Náray Tamás által megálmodott ruháját csodálhatjuk meg. Hogy valóban hasonlót viselhetett-e Emerenc, azt a látogató maga döntheti el könyv- illetve filmélményei alapján. Szabó Magda valóságos, élő regényalakja mindenesetre nagy hatású asszony volt, még Szobotka Tibor is megörökítette egy könyvében, a Menyasszonyok, vőlegényekben. Ennek egy példányát láthatjuk kiállítva Az ajtó és Csizmadia Éva Volt egyszer egy nyírfa seprű című kötetének társaságában, amely szintén Emerencnek, azaz Szőke Juliannának állít emléket. A kijárathoz az íróházaspár síremlékének fotója kíséri ki a vendéget, mégsem kell szomorúan távoznunk. A kifelé vezető folyosó fala, amelyen ismert emberek vallomásait olvashatjuk Szabó Magdáról, szépen, lassan kivilágosodik. Lehet ez a feltámadás jelképe, hiszen ő maga is hívő, templomjáró ember volt, de jelképezheti azt is, hogy valamennyit megismerhettünk Szabó Magda titkaiból, ha nem is árult el magáról mindent.
Boglárka Vendégház Debrecen Vendégházunk Debrecen kertvárosi részében, a Homokkertben található csöndes, családias környezetben, ahonnan a belváros 15 perc sétával elérhető. A ház 2001-ben épült és 2009 óta működik vendégházként. Felújítva, megszépülve várjuk kedves vendégeinket. Két szoba, fürdőszoba és jól felszerelt étkezős konyha áll... Centrum Hotel*** Debrecen A Centrum Hotel Debrecen *** Superior 65 szobás szálloda, ami Debrecen óvárosának központjában várja kedves vendégeit, a Református Nagytemplom és a Kulturális rendezvények színhelyéül szolgáló Főtértől mindössze 50 méterre, nem messze Debrecen legfontosabb nevezetességeitől, irodáitól és... Centrum Panzió Debrecen A három csillagos minősítést elnyert Centrum Panzió Debrecen belvárosában - csendes, családias, szabadtéri gyerekjátszóteres, parkosított környezetben, a Nagytemplomtól 500 méterre található. Debreceni Egyetem Kollégiumai A Debreceni Egyetem jelenleg 4. 983 kollégiumi férőhellyel rendelkezik, amelyből 922 Magyarország egyik legkorszerűbb diákotthonában, a Campus Hotelban található.
Tagok: László Attila - gitár Tzumo – billentyűs hangszerek Lattmann Béla – bass Zombori Attila – dob László Attila Liszt díjas gitáros, zeneszerző együttesében a hazai jazz élet első vonalába tartozó kíválóságok muzsikálnak. A zenekarvezető - szólista a hazai zenei élet elismert muzsikusa, számos világnagysággal szerepelt már együtt. Billentyűs hangszereken a virtuóz, ízig - vérig jazz zongorista Tzumo játszik, Lattmann Béla basszusozik, aki közel 40 év óta László Attila zenésztársa, a doboknál pedig egy ragyogó tehetségű fiatal dobos Zombori Attila lesz hallható. Az együttes repertoárjában a zenekarvezető szerzeményei szerepelnek. Programjukban a dallamos témák, improvizációk és pasztell szerű harmóniák alatt rendkívül dinamikus ritmus kíséret hallható. Az kompozíciók egyéni hangzása és ez a kettősség teszi igazán eredetivé zenéjüket. Hírek és rajongók Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
László Attila gitáros, zeneszerző A BME építészmérnöki karának, majd a Bartók Béla Konzervatórium Jazztanszakának elvégzése után élvonalbeli hazai jazz együttesekben játszott. 1975-ben alapította meg a saját jazz zenekarát a "Kaszakő" együttest, melynek eredeti hangzású zenéjét 1983-ban az Édenkert című lemezen rögzítették. 1985-ben Tony...